A Győri Ítélőtábla Pf.20180/2016/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 83. §, 164. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 200. §, 203. §, 207. §, 324. §, 328. §, 339. §] Bírók: Bajnok István, Lezsák József, Mészáros Zsolt

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.180/2016/7/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Mátyás Eszter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének az előmozdítása érdekében a dr. Barbél Mónika ügyvéd által képviselt .... beavatkozott - a Tatabányai Törvényszék 2016. július 13. napján kelt 20.P.21.141/2013/110. számú ítélete ellen az alperes részéről 111. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Mellőzi az alperesnek az állam javára 591.600 (Ötszázkilencvenegyezer-hatszáz) forint feljegyzett kereseti illetékben történő marasztalását.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 1.270.000 (Egymillió-kettőszázhetvenezer) forint a beavatkozónak szintén 15 napon belül 127.000 (Egyszázhuszonhétezer) forint elsőfokú perköltséget.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül 3.135.000 (Hárommillió-egyszázharmincötezer) forint, a beavatkozónak szintén 15 napon belül 63.500 (Hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetek a ... Zrt. (továbbiakban: Zrt.) részére fuvarozási feladatokat teljesítettek. A felperes e fuvarozási feladatok teljesítése érdekében már 2002-ben részt vett a ... Kft. alapításában. A "felperes érdekkörébe tartozó" - 2008. március 12-én kelt létesítő okirattal létrejött - ...Kft. (továbbiakban: Kft.) ügyvezetője a felperes volt, egyedüli tagja pedig a ...-ben bejegyzett ... LTD, utóbbi egyedüli részvényese és igazgatója szintén a felperes volt.

A Kft. 2008. április 1-től 2008. szeptember 7-ig fuvarozási feladatokat végzett a Zrt. részére, aki a fuvardíj fizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, és a 2008. szeptember 2-án általa aláírt egyenlegközlőben a Kft-vel szemben fennálló tartozását 88.572.664,-Ft összegben elismerte.

A Kft. - a Zrt. fizetési kötelezettségeinek elmaradása miatt - szintén fizetési nehézségekkel küszködött, ezért a működését a felperes kölcsönök nyújtásával próbálta biztosítani. A felperes és a Kft. között 2008. március 21-én 25.000.000,-Ft, 2008. május 30-án 20.000.000,-Ft, míg 2008. július 31-én szintén 20.000.000,-Ft készpénz kölcsönadásáról jött létre szerződés, melyekben a visszafizetés határidejét 2009. december 15. napjában határozták meg.

A Kft. 2008. szeptember 19-én felszámolási eljárást kezdeményezett a Zrt-vel szemben, aminek következtében közöttük egyeztetések kezdődtek. Az adós Zrt. ebben az időben már felszámolás közeli helyzetben volt, 2008 decemberben a termelő tevékenységgel felhagyott, ellene számos hitelezője felszámolási eljárást is kezdeményezett. A Zrt. a felszámolást azzal próbálta elkerülni, hogy azzal a hitelezővel, akinek a kérelme folytán a fizetésképtelenség tárgyában döntés volt várható, megállapodásra törekedett. A Zrt-vel szemben felszámolási eljárást kezdeményező hitelezők közül a Kft. jelentős hitelezőnek számított, és az általa kezdeményezett felszámolási eljárás is olyan fázisba jutott, hogy a Zrt. felszámolásának elrendelése volt várható, ezért a Zrt. vele is megállapodásra törekedett tartozása megfizetéséről. Ennek megfelelően 2008. december 12-én felajánlotta, hogy a tulajdonában álló ingatlanok értékesítéséből befolyt vételárból - "engedményezés révén" - egyenlíti ki a Kft. felé fennálló tartozását, amit a Kft. elfogadott.

A Zrt. a neki hitelt nyújtó ... Bank Zrt-vel is folyamatosan tárgyalt, akinek a Zrt. tulajdonában álló valamennyi ingatlanon keretbiztositéki jelzálogjoga állt fent. A ... Bank Zrt személyes egyeztetésen résztvevő munkatársai arról tájékoztatták a Zrt-t, hogy nem kívánják a fennálló jelzálogjogot érvényesíteni a ... Kft. részére értékesítésre kerülő ... belterület .... hrsz-ú ingatlan 5070/321717 tulajdoni hányadára (továbbiakban: ingatlan), hozzájárulnak ahhoz, hogy a befolyó vételárból Zrt. a felszámolási eljárást kezdeményező hitelezőit elégítse ki.

A Zrt. a jelen perbeli közjegyzői okirat elkészítésére is a vele folyamatos munkakapcsolatban álló alperest kérte fel, akinek a Zrt. - jogi képviselője útján - 2008. december 30-án e-mailen tájékoztatás küldött. E szerint a Kft-vel megállapodást kötött, és a banktól lehetőséget kapott arra, hogy az ingatlan eladásából származó bevételt közvetlenül a felszámolási eljárások elhárítására fordítsa, és csatoltan megküldte az engedményezési szerződés tervezetét is. Az alperes ezek alapján elkészítette a közjegyzői okirat tervezetét, és az előkészítés során beszerezte az ingatlan tulajdoni lapját is. Az előzetes egyeztetések során kialakult megállapodás közokiratba foglalása érdekében a Zrt. és a Kft. képviselői - utóbbiként a felperes - 2009. január 5. napján megjelentek az alperesnél, aki felolvasta nekik a közjegyzői okirat tervezetét. A felek úgy vélték, hogy minden kérdésben megállapodtak, így kérdést az alperesnek nem tettek fel, az okiratot aláírták. Az alperes a tervezet elkészítése során beszerzett tulajdoni lapból észlelte, hogy az ingatlan, melynek a vételárát a Zrt. engedményezni kívánta jelzálogjoggal terhelt, azonban a felek kérdéseinek hiányában a birtokában lévő tulajdoni lap e bejegyzéseit nem ismertette.

Az alperes által szerkesztett közjegyzői okiratba foglalt engedményezési szerződés 1. pontjában a Zrt. kijelentette, hogy 2008. szeptember 30-án adásvételi szerződést kötött a ... Kft-vel a ... belterület .... hrsz-ú ingatlan 5070/321717 tulajdoni hányadára, és az engedményezési szerződés aláírásakor még 132.000.000,-Ft vételár követelése áll fenn. A szerződés 2. pontjában a Zrt. tájékoztatta a Kft-t arról, hogy a ... Bank Zrt-vel kötött legújabb megállapodás értelmében a vételár teljes összege a felszámolás elkerülése érdekében a hitelezők kielégítésére fordítható. A 3. pont rögzítette, hogy a Zrt. 88.752.973,- Ft és kamataival tartozik a Kft-nek, és 4. pontban a Zrt. kötelezettséget vállalt arra, hogy a Kft. felé fennálló teljes tartozását a vételárból megfizeti 2009. január 15. napjáig. Az 5. pont szerint a Zrt. tartozásának megfizetésére engedményezi a 3. pontban meghatározott összegeket, és feljogosította a ... Bankot, mint a ... Kft. vevő részére a vételárhoz szükséges hitelt folyósító pénzintézetet, hogy vételárból a Kft. követelésének megfelelő összeget közvetlenül utalja át a Kft., mint engedményes részére. A 6. pont szerint az engedményezés tényéről a ... Kft-t és a ... Bank Zrt-t az engedményező Zrt. értesíti, míg a 8. pont rögzítette, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési ideje letelt.