A Kúria Kfv.35021/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2. §, 37. §, 89. §, 168. §, 169. §] Bírók: Dobó Viola, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése szerinti mentesség speciális jogszabályi feltételeit az adózónak kell bizonyítania. Mindaddig, amíg ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhatóságot az Art. 97. § (4) (6) bekezdései alapján tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettség nem terheli, az adózó javára szolgáló tények feltárása körében nem köteles beszerezni a külföldi adóhatóságtól az adómentesség megállapításához szükséges dokumentációt.

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27884/2014/13., *Kúria Kfv.35021/2016/5.*

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.35.021/2016/5.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 17.

Az elsőfokú bíróság neve, határozat kelte és száma: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 17-én kelt 24.K.27.884/2014/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.K.27.884/2014/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 227.160 (kétszázhuszonhétezer-százhatvan) forint kereseti és 378.600 (háromszázhetvennyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél a 2012. január 1. napjától 2013. szeptember 30. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként hozott határozatában a felperes terhére 3.838.000 forint adókülönbözetet állapított meg - abból 3.352.863 forint adóhiánynak minősült -, és az adóhiány után 1.676.000 forint adóbírságot szabott ki, valamint 241.000 forint késedelmi pótlékot írt elő.

[2] Az adóhatóság a vizsgálat során az adóbevallásban közösségen belüli adómentes értékesítésként szerepeltetett termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást belföldön teljesített szolgáltatásként vette számításba, mert a felperes az ügylet adómentességét igazoló számlával és egyéb dokumentummal nem rendelkezett. Nyilatkozata szerint iratait 2013. augusztus 20-án a parkolóban hagyott személygépjárműének feltörését követően ismeretlen tettes eltulajdonította. A felperes az eljárás során nem tudott olyan bizonylatot és egyéb dokumentumot csatolni, amely alapján megállapítható lett volna, hogy adómentes közösségi termékértékesítést végzett. A beszerzést terhelő levonható általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) vonatkozásában ugyan néhány számlát benyújtott, de a bizonylatok hiányára hivatkozva az adóhatóság úgy vélte, hogy a becslés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, mert a felperes az iratok tárolása, elhelyezése és megőrzése érdekében nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy az iratok elvesztését megakadályozza. Tekintettel arra, hogy a lopási esemény nem volt értékelhető elháríthatatlan külső okként, ennek következtében a felperest az áfa levonási jog sem illeti meg.

[3] A felperes fellebbezése folytán az alperes jogelődje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a 2014. október 14. napján kelt 3799475141. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, részben elismerve a felperes által csatolt bizonylatok figyelembevételével a felperest megillető levonási jogot, ezért a felperest terhelő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget 52.000 forinttal csökkentette. Ennek következtében a felperes terhére 3.786.000 forint adókülönbözetet állapított meg, melyből 3.300.863 forint adóhiánynak minősült. Az adóhiány után 1.650.000 forint adóbírság és 237.000 forint késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget írt elő. A határozat indokolásában hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2. § a) pontjára, 37. § (1), 89. § (1), 168. § (1) bekezdéseire, a 169. § d) pontjának db) alpontjára, a 120. § a) pontjára, a 127. § (1) bekezdés a) pontjára és a 179. § (1) bekezdésére, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. § (5), 47. § (1), 95. § (1)-(4) bekezdéseire, a 110. § b) pontjára, 170. § (1)-(2) bekezdéseire és a 178. § 3. pontjára. A közösségi ügyletekhez kapcsolódóan kifejtette, hogy bizonylatok hiányában sem az ügyletek tartalma, sem a szerződéses partnerek személye, sem az nem állapítható meg tényszerűen, hogy a termékértékesítés közösségi adószámmal rendelkező más tagállami adóalany részére történt volna meg. A felperes bevallásaiban elismerte a termékértékesítést és a számlák kibocsátását az adófizetési kötelezettség a bizonylatok hiányában is fennáll.

Kereseti kérelem

[4] A felperes keresetet nyújtott be az alperesi jogelőd határozatának felülvizsgálata iránt, arra hivatkozással, hogy az adóhatóság eljárása során a tényállást teljes körűen nem tisztázta és a részben feltárt tényállás alapján jogszabálysértően állapított meg a terhére adókülönbözetet. Érvelése szerint az adóvizsgálat során minden lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a hiányzó iratanyagot pótolja, ugyanakkor az adóhatóság nem értékelte kellő súllyal, hogy az iratok a lopási esemény miatt nem álltak rendelkezésére. Hangsúlyozta, hogy az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettségének arra tekintettel sem tett eleget, hogy a nyilvántartások alapján rendelkezésre álló adatok alapján meg sem kísérelte beazonosítani azokat a cégeket, akik részére felperes közösségi értékesítést végzett. Megítélése szerint ezen cégek esetében nem volt mellőzhető a külföldi adóhatóság megkeresése.