A Fővárosi Törvényszék K.35841/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet (Kisz. r.) 1. §] Bíró: Kaiser Mária

Fővárosi Bíróság

9.K.35.841/2010/3.

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n !

A Fővárosi Bíróság a dr. Desics Péter ügyvéd (Cím) által képviselt felperes neve (Cím) - a dr. Pomázi Miklós főosztályvezető jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala -mint a Közép-magyaarországi Regionális Államigazgatási Hivatal , valamint a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal jogutóda - (Cím, hivatkozási szám: 40-662/2/2010.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Állam javára 20.000.- Ft, azaz húszezer forint kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 25.000.- Ft, azaz huszonötezer forint perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincsen.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási és peres iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Eladó 1/1 arányú tulajdoni hányadát képezi a Budapest .......kerület, belterület ... helyrajzi számú, ténylegesen cím alatti ingatlan. Az ingatlan tulajdonosa mint eladó .....november 24-én ingatlan adás-vételi szerződést kötött a felperessel mint vevővel az ingatlannal kapcsolatosan. Az adás-vételi szerződés 6) pontjában a szerződő felek kijelentik, hogy .... állampolgárok, szerződéskötési képességüket jogszabály nem zárja ki, de tudomásul veszik, hogy a vevőnek tulajdonszerzéséhez az illetékes közigazgatási hivatal engedélye szükséges. A felperes meghatalmazást adott az ingatlan adás-vételi szerződést készítő ügyvéd részére, hogy a megvásárolt ingatlan vonatkozásában megkötött adás-vételi szerződéshez kapcsolódóan az illetékes közigazgatási hivataltól a tulajdonszerzéshez szükséges engedély beszerzése ügyében őt képviselje.

A felperes jogi képviselője .... december 21-én kérelmet terjesztett elő az alperesnél az iránt, hogy az ingatlan tulajdonszerzését az alperes engedélyezze. Az alperes megkereste a Budapest .... kerület ...... Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát, és kérte a polgármester véleményét abban a kérdésben, hogy a külföldi állampolgár ingatlanszerzése önkormányzati érdeket sért-e.

Budapest ... kerület ..... Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a .... január 22-én kelt, és az alperesnél január 27-én iktatott válaszlevelében azt közölte, hogy a felperesnek a cím alatti ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése adóigazgatási szempontból önkormányzati érdeket sért. Az eladó adóbevallási és fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A Közép-magyarországi Regonális Államigazgatási Hivatal -mint a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala jogelődje- .... január 26-án kelt 40-662/2/2010. számú határozatával a felperes ingatlanszerzés engedélyezésére irányuló kérelmét elutasította. A határozat hivatkozik a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I.18.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdésére, amely szerint abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket az alperes kikéri az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat polgármesterének véleményét. A polgármester arról nyilatkozott, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzés adóigazgatási szempontból önkormányzati érdeket sért, mivel az eladó adóbevallási és fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A határozat hivatkozik a Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésére, amely szerint az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. A határozat szerint a kormányrendelet nem zárta ki a mérlegelés lehetőségét, így megállapítható, hogy az egyedi hatósági ügyben a mérlegelés alapjául szolgáló körülmény az önkormányzati érdeksérelem. Az önkormányzati érdek megjelenítése az önkormányzatot képviselő polgármester hatáskörébe tartozó kérdés. E jog gyakorlása körében a polgármester jogosult kifejezésre juttatni a közérdeket sértő cselekményeket. A határozat szerint a tulajdonszerzéssel érintett ingatlan - mint forgalomképes vagyon - az eladó tekintetében fedezetül szolgálhat az adóhatósági eljárásban az adókövetelés érvényesítésénél. Ahhoz, hogy az önkormányzati érdek ne sérüljön, és az önkormányzat hozzájuthasson az őt megillető bevételekhez a felek együttműködése révén az érdeksérelem orvosolható, és egyben feloldható. A döntés mérlegelésénél így a hatóság a hivatkozott közérdek sérelmet indokai miatt elfogadta, és ezért került sor a kérelem elutasítására.

A felperes az alperesi határozattal szemben bírósági felülvizsgálat iránti kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását és tulajdonszerzése engedélyezését, másodlagosan hatályon kívül helyezést, és az alperes új eljárásra utasítását kérte. A felperes szerint az alperesi határozat jogszabálysértő, azon belül pedig a polgármester nyilatkozata mind logikai, mind pedig jogi alap nélküli. A felperes elfogadhatatlannak és jogsértőnek tartotta, hogy az eladóval szembeni, akár ténylegesen fennálló adókövetelésre tekintettel a polgármesteri nyilatkozat a felperessel szembeni szankcióhoz vezessen. Alapvető jogot korlátoz a határozat, amikor a felperes tulajdonszerzését meggátolja, mivel az esetleges akadálynak a felperessel szemben kell fennállnia. Más személy esetleges mulasztása, jogsértése a felperesnek nem róható fel. A felperes a polgármester nyilatkozatát és a határozatot is diszkriminatívnak érezte magával szemben. Előadta, nem ismert, hogy fennáll-e és ha igen, milyen összegű tartozása áll fenn az eladónak, mivel bevallását sem tette meg, és csak abból derülhetne ki, hogy van-e tartozása, vagy esetlegesen valamilyen mentességgel, kedvezménnyel élhet-e. A felperes hivatkozott arra is, hogy az önkormányzat adókövetelése érvényesítésére különböző eljárásokat kezdeményezhetett volna, melynek következtében akár perfeljegyzés is kerülhetett volna az ingatlanra, jogszerűen állva útját az ingatlan értékesítésének. A felperes szerint az alperesi határozat sérti a Ket. alapelveit, így különösen a diszkrimináció tilalmával kapcsolatos alapelvet.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását, valamint a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Érdemi ellenkérelmében fenntartotta a határozatában leírtakat, melyek közül kiemelte azt, hogy az alperes a kormányrendeletnek megfelelően nyilatkoztatta az önkormányzatot, és az önkormányzat nyilatkozata szerint a tulajdonszerzés önkormányzati érdeket sért.

A bíróság álláspontja szerint a felperes keresete nem volt megalapozott.

A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól, a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.