BH 1992.1.34 Egymagában a peres félnek vagy bárkinek az Alkotmánybírósághoz benyújtott, az adott bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelme nem ad alapot a per tárgyalásának felfüggesztésére [1989. XXXII. tv. 38. §, Pp. 152. §].

A másodfokú eljárás alatt az alperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a Csjt. 43. és 44. §-ainak az a rendelkezése, illetőleg az annak alapján kialakult az a gyakorlat, amely szerint a kiskorú gyermek nevében a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok útján apaság vélelmének megdöntése iránti per indítható, alkotmányellenes. Erre tekintettel kérte a per tárgyalásának a felfüggesztését.

Az Alkotmánybíróság a másodfokú bíróság megkeresésére azt a tájékoztatást adta, hogy a testület több indítvány alapján foglalkozik a Csjt. 43. és 44. §-ainak alkotmányossági vizsgálatával.

A másodfokú bíróság végzésével úgy határozott, hogy a per tárgyalását "az 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel felfüggeszti az Alkotmánybíróságnak a gyámhatóság perindítási jogosultsága tárgyában hozott állásfoglalásáig".

A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli. A (2) bekezdés értelmében a bíró (1) bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban levő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.