A Fővárosi Ítélőtábla Bf.232/2016/64. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 82. §, 160. §, 165. §] Bírók: Halász Etelka, Hrabovszki Zoltán, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

4.Bf.232/2016/64. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2017. év április hó 25. és 27. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és a 2017. év április hó 27. napján kihirdette a következő

í t é l e t e t:

Az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt az I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Székesfehérvári Törvényszék 2016. május 12. napján kelt 10.B.309/2014/255. számú ítéletét megváltoztatja.

Az I. rendű, a II. rendű vádlottak cselekményeinek megjelölésénél a társtettességre utalást mellőzi. A III. rendű és a IV. rendű vádlottak elkövetői minőségét bűnsegédletre változtatja meg.

A szabadságvesztés büntetést az I. rendű és a II. rendű vádlottaknál 12-12 (tizenkettő - tizenkettő) évre;

a II. rendű vádlottnál 10 (tíz) évre;

a IV. rendű vádlottnál 9 (kilenc) évre enyhíti.

Az V. rendű vádlott cselekményét foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének [a Btk. 165. § (1), (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés II. fordulata] minősíti. Büntetését 3 (három) év szabadságvesztésre, 3 (három) év közügyektől eltiltásra felemeli, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi. A foglalkozástól eltiltást nem konvencionális tevékenységekre terjeszti ki, annak tartamát pedig végleges hatályúra súlyosítja.

A VI. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 6 (hat) hónapra enyhíti.

Az I. rendű vádlott házi őrizetének befejező napja pontosan 2014. év augusztus hó 15. napja. E vádlott, továbbá a II. rendű és az V. rendű vádlott házi őrizetére vonatkozó rendelkezését annyiban pontosítja, hogy egy napi szabadságvesztésnek 4 (négy) napi házi őrizet felel meg.

Az elsőfokú bíróság bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot az ezzel kapcsolatos különleges eljárás lefolytatására utasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű, a IV. rendű, az V. rendű és a VI. rendű vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlottak által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogva tartásban töltött időt beszámítja.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A Székesfehérvári Törvényszék 10. B.309/2014/255. számú, 2016. év május hó 12. napján kihirdetett ítéletével az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlottakat társtettesként elkövetett emberölés bűntette [Btk. 160.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés d/ és i/ pontjai] miatt személyenként 15 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött idő beszámításáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról.

Az V. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége [Btk. 165. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b./ pontja] miatt 2 év szabadságvesztésre és 5 évre a bio-energetikus foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, amit utólagos elrendelése esetén fogházban rendelt végrehajtani. Beszámította az őrizetben és a házi őrizetben töltött időt a kiszabott büntetésbe.

A VI. rendű vádlottat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége [Btk. 165. § (1) bekezdése] miatt 1 év - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett, és utólagos végrehajtása esetén fogházban letöltendő - szabadságvesztésre ítélte. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Végül e vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be: az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlottakkal szemben a kiszabott büntetés súlyosítása és az általánosan irányadó fegyház fokozat megállapítása végett; az V. rendű és a VI. rendű vádlottal szemben anyagi jogszabálysértés miatt, bűnösségüknek a módosított vád szerinti megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása végett.

A vádlottak mindegyike felmentés érdekében élt jogorvoslati kérelemmel.

Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlottak védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a jogi minősítés megváltoztatása;

Az V. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a foglalkozástól eltiltás enyhítése;

A VI. rendű vádlott védője felmentés érdekében fellebbezett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF. 61/2015/8-I. számú átiratában, illetve a nyilvános ülésen eljáró képviselője útján az ügyészi fellebbezést részben módosítva tartotta fenn, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

A perrendi szabályok megtartásával eljáró elsőfokú bíróság ítéletének tényállását szerkesztési hibára visszavezethető okból hiányosnak tartotta, mivel - meglátása szerint - lényeges körülményeket mindössze az ítélet indokolása tartalmazott, amelyeket azonban átemelhetőnek tartott a tényállásba. Rámutatott továbbá a tényállás és az indokolás ellentmondásos jellegére. Álláspontja szerint ezek a hibák, hiányosságok, ellenmondások kiküszöbölhetők a másodfokú eljárásban, és a kiegészített tényállás alapján már nincs akadálya a másodfokú eljárásban történő felülbírálatnak.

A jogi értékelés körében kifejtette, hogy az I-IV. rendű vádlott felelőssége a mulasztásban megnyilvánuló bűncselekményért önálló tettesként állapítható meg. Az V. rendű vádlott esetében az élet elleni bűncselekmény miatt a tettesi értékelést tartotta indokoltnak, mivel az V. rendű vádlott észlelte a sértett egyre aggasztóbb állapotát, ennek ellenére semmit nem tett a reálisan várható halál bekövetkeztének megakadályozása érdekében. A következmények elhárítására adott volt a lehetősége, ami egyben kötelessége is lett volna az egészségügyi törvény és a természet gyógyászati tevékenység szakmai szabályai szerint. Nézete szerint a VI. rendű vádlott sem tette meg a szükséges lépéseket a sértett halálához vezető okfolyamat megszakítása érdekében annak ellenére, hogy számolnia kellett az orvosi ellátás hiányában a sértett halálának lehetőségével, mely lehetőségbe belenyugodott. A bekövetkezett halálos eredmény vonatkozásában a VI. rendű vádlott szándékát eshetőlegesnek tartotta.

Mindezekre figyelemmel kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az I-IV. rendű vádlott cselekményének tettesként való értékelését, az V. rendű vádlott cselekményének az I.-IV. rendűjével azonos minősítését, a VI. rendű vádlott cselekményének foglalkozás körében elkövetett halált okozó szándékos veszélyeztetés bűntetteként [Btk. 165. § (3) bekezdés II. tétele] való értékelését. Indítványozta továbbá valamennyi vádlott büntetésének súlyosítását.