BH 1991.8.316 A házastársnak az öröklésből való kiesését a bíróság csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában mondja ki [Ptk. 601. § (1) és (3) bek., PK 85. sz.]

A közjegyző az 1989. április 3-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt, örökhagyó hagyatékát: két házasingatlant és egy zártkerti ingatlan fele tulajdoni illetőségét törvényes öröklés jogcímén az alperes mint túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten, egymás közt egyenlő arányban az örökhagyó két gyermekének P. B. felperesnek, valamint P. R-nek adta át.

A felperes keresete annak megállapítására irányult, hogy az alperest mint az örökhagyó túlélő házastársát az özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg, mert az öröklés megnyílásakor az örökhagyó és az alperes között a házastársi életközösség nem állott fenn, és annak visszaállítására sem volt kilátás. A felperes a keresetlevelében utalt arra, hogy örököstársa (testvére) ebben a tárgyban nem kíván pert indítani.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A városi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes az öröklésből kiesett, és a hagyatéki ingatlanok tekintetében elrendelte az alperes özvegyi haszonélvezeti jogának törlését. ítéletének, indokolása szerint az örökhagyó és az alperes életközössége 1966-ban megszűnt, és a házastársak annak helyreállítására azóta sem tettek kísérletet. Az örökhagyóról az utóbbi években résziben a felperes, részben - szociális segélyezéssel - az állaim gondoskodott. Ezekre a tényekre figyelemmel az életközösség helyreállítására a hagyaték megnyiltakor nem volt remény. Az alperes ezért a Ptk. 601. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésből kiesett, őt tehát özvegyi haszonélvezeti jog nem illeti meg.

A fellebbezés hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.