A Fővárosi Törvényszék M.71481/2020/27. számú határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek.] Bírók: Biacsné dr. Márton Andrea, Hargitai Zsuzsanna, Sebestyénné Balás Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék M.71481/2020/27.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31184/2022/6. (ÍH 2022.134), Kúria Mfv.10166/2022/4.

***********

Fővárosi Törvényszék

Munkaügyi Kollégiuma

3.M.71.481/2020/27.

A Fővárosi Törvényszék

a Hüse Ügyvédi Iroda (cím14, eljáró ügyvéd: dr. Hüse Éva Flóra) által képviselt

Felperes1 (cím15) felperesnek

a Rideg Ügyvédi Iroda (cím16., eljáró ügyvéd: dr. Rideg Ákos) által képviselt

Alperes1 (Cím1) alperes ellen,

munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége iránt indított perében meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a 2017. április 24. napján bekövetkezett, felperest érintő baleset kapcsán az alperes kártérítési felelőssége 70%-os, míg a felperes kártérítési felelőssége 30%-os mértékű.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumára papír alapon eljáró félnek 3 példányban, míg az elektronikusan eljáró félnek elektronikus úton kell előterjeszteni.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A bíróság a felek nyilatkozatai (felperes nyilatkozata: 10 sorszámú jegyzőkönyv, alperesi törvényes képviselő nyilatkozata: 14. sorszámú jegyzőkönyv), a rendelkezésére álló iratok, valamint tanú1, tanú2 (22. sorszámú jegyzőkönyv), tanú3, tanú4 (23. sorszámú jegyzőkönyv), tanú5, tanú6 és tanú7 (24. sorszámú jegyzőkönyv) tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperes 2017. február 13. napjától állt határozott idejű munkaviszonyban az alperesnél ápoló-gondozó munkakörben, személyi alapbére havi bruttó 161.000,- Ft volt.

[3] Az alperesnél a baleset idején hatályban lévő kockázatértékelés 32.oldala szerint: "kockázati tényező a munkáltató részéről, mikor a munkaeszközöket használat előtt nem ellenőzi, ne győződik meg a biztonságos használatnak való megfelelőségről, rendeltetésnek nem megfelelően, nem a munkáltató utasításai szerint használja, ezért a rendeltetésellenes használat következményeiből keletkezhetnek sérülések - fizikai, mechanikai, kémiai, áramütés, égés és forrázás. Konyhai eszközök használatakor, a felhasznált anyag fizikai tulajdonságainak nem ellenálló tartóeszközben tároláskor (forró folyadék) tárolóeszköz repedésekor kifröccsenő forró folyadéktól sérülés veszélye állhat fenn." Ugyanezen értékelés 33. oldalán szerepel továbbá hogy, a forró felületek érintése, forró folyadék bőrfelületre jutása, égési sérülést okozhat, a biztonságos munkavégzésnek nem megfelelő munkaeszköz használatakor, a munkáltató utasítástól eltérő eljáráskor. A veszély bekövetkezése lehetséges, de nem valószínű." Az irat 81. oldalán szereplő táblázat 5. pontja szerint a munkaeszköz rendeltetés ellenes használata, nem megfelelő igénybevételnek megfelelő megválasztása, meghibásodás okozta sérülés setén a veszély bekövetkezés valószínűsége nem valószínű de lehetséges, károsodás kisebb-súlyos, a szükséges intézkedés pedig oktatás a használatról, előírt karbantartás. Az irat munkakörökre levont táblázata szerint az ápoló gondozó munkakör (3.o.) és a technikai dolgozói munkakör (6.o.) szerepel az esemény kapcsán a korrázás illetve a veszély előfeltételeként, hogy a berendezési tárgy, konyhai eszköz, hőtermelő berendezés nem igénybevétel szerinti használata, forró folyadéknak nem ellenálló eszköz használata.

[4] A baleset idején hatályban lévő alperesi munkavédelmi szabályzat 16 oldala szerint az otthon munkavállalója köteles csak olyan munkaeszközt használnia, mely védelmet biztosít a felhasznált anyag hatásai ellen, a 39. oldalon szereplő VI. fejezet VI.1) pontja szerint "figyelembe venni a kezelt, használt eszközöknél, berendezéseknél, hogy a kezelt anyag fizikai tulajdonságainak nem megfelelő tárolása, alkalmazása (forró folyadék nem megfelelő eszközbe öntése) esetén milyen kockázati tényezőkkel kell számolni" illetve 52.o. egyik pontja szerint "forró folyadékot, magas hőmérsékeltet nem álló (nem hőálló üveg) eszközbe, edénybe átönteni - forrázás veszélye - tilos!".

[5] A felperes a munkába lépése napján - 2017. február 13-án - munkavédelmi oktatásban részesült, amelynek részét képezte az alperes Munkavédelmi Szabályzata alapján a konyhai kancsók biztonságos használata, azaz, hogy forró vizet csak a mosogató medencében elhelyezett műanyag és kerámia kancsóba szabad tölteni.

[6] 2017. április 24-én a felperes 12 órás beosztásban dolgozott, reggel 6 órakor kezdte a műszakot. A délelőtti teendők (az ellátottak fürdetése, pelenkázása) befejezése után 10 óra 45 perc körüli időben a konyhába ment, hogy teát készítsen saját részére. A konyhapulton lévő elektromos vízmelegítővel felforralta a vizet, majd átöntötte a pultra helyezett vastagfalú üvegkancsóba, és teafiltert tett bele. Öt másodpercnyi idő elteltével az üvegkancsó szétrepedt és darabjaira repült szét a konyhában. A kiömlő forró folyadék a pulttól kb. 0,3 méterre álló felperes mindkét lábára, főleg a bal combjára fröccsent. A felperes a mosdóba ment, ahol erős fájdalom miatt hideg vízzel hűtötte a sérült bőrfelületet, ezután a nővérszobába kért segítséget, ahol jelezte, hogy baleset történt. Az intézményvezető értesítette a mentőszolgálatot, akik miután kiérkeztek, ellátták a sérüléseit és a Szakambulanciára szállították.

[7] A 2017. április 24. napján kelt orvosi lelet tanúsága szerint a felperes a perbeli baleset következtében a csípő és az alsó végtag másodfokú égési sérülését szenvedte el. Az alperes a balesetről jkv.száma számon munkabaleseti jegyzőkönyvet vett fel, és a társadalombiztosítási kifizetőhely lévén a hat.szám sz. határozatával üzemi balesetnek ismerte el. A határozat szerint a baleset egészségkárosító következménye másodlagos égési sérülések mindkét lábon. A felperes 2017. április 24. napjától 2017. május 31. napjáig (38 napig) részesült baleseti táppénzes ellátásban. 2017. június 1-jétől ismét munkába állt, a munkaviszonya 2017. augusztus 31. napján közös megegyezéssel szűnt meg.

[8] A foglalkozás-egészségügyi szervként eljáró Kormányhivatal Hivatal Szakértői Bizottságának I. fokú szakvéleménye a felperes - balesetből eredő - össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 8 %-ban állapította meg.

A felperes keresete, az alperes ellenkérelme

[9] A felperes ezt követően 2019. december 23. napján keresetet terjesztett elő a bíróság előtt, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 3.000.000,- Ft sérelemdíj és ennek kamata, valamint gondozásért 55.708,- Ft, háztartási kisegítőért 83.562,- Ft és gyógyszer többletköltségért 23.815,- Ft kártérítés és ezek kamatai, valamint testápoló többletköltségért 62.000,-Ft lejárt kártérítési járadék és ennek kamata és 2020. január 1. napjától - véghatáridő nélkül - 2.000,-Ft kártérítési járadék megfizetésére. Továbbá kérte az alperes perköltség fizetésre kötelezését.