A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30020/2011/8. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [2006. évi V. törvény (Ctv.) 69. §] Bírók: Bodor Mária, Csőke Andrea, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Török Judit, Wellmann György

Gfv. X. 30.020/2011/8. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a ... dr. Csehi Zoltán ügyvéd) által képviselt P. V. Zártkörűen Működő Részvénytársaság ... felperesnek a ... dr. Szabó Iván ügyvéd) által képviselt T. F. Zártkörűen Működő Részvénytársaság ... alperes ellen, cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 3.G.40.146/2009 számon kezdeményezett, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.075/2010/13. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 12. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.075/2010/13. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint - ÁFÁ-t is magában foglaló - felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítéletben megállapított, és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

A P. V. Zrt. (P. V. Zrt.) felperest 1995. szeptember 13-án jegyezték be a cégjegyzékbe, fő tevékenysége víztermelés, -kezelés, -ellátás. Egyik részvényese a szavazatok többségével P. Megyei Jogú Város Önkormányzata, továbbá a S. E. francia érdekeltségű részvénytársaság, és tíz helyi önkormányzat.

1995. április 27-én 2020. december 31.-i lejárattal P. Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Önkormányzat egyszemélyes társasága, a P. V. Rt. (jelenleg P. H. Zrt., a továbbiakban: P. H. Zrt.), valamint a felperes Üzemeltetési Szerződést kötöttek, melynek alapján a felperes mint üzemeltető, a szerződés tárgyát képező ivóvíz és szennyvíz rendszereket folyamatosan és szakszerűen üzemeltetni volt köteles.

P. Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2009. szeptember 10-én tartott ülésén úgy határozott, hogy a felperessel kötött Üzemeltetési Szerződést felmondja, majd 2009. október 1-jén felmondta a szerződést a P. H. Zrt. is. A felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz nyújtott be keresetlevelet P. Megyei Jogú Város Önkormányzata és a P. Holding Zrt. ellen.

P. Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 455/2009.(X.1.) számú határozatával döntött az alperesi Zrt. megalapításáról - az alperes tevékenysége többek között víztermelés, -kezelés, -ellátás - , valamint az alperest jelölte ki P. Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező víziközművek működtetésére, kizárólagos joggal. Az alapító okirat 2009. október 1-én kelt, a cégbírósági bejegyzésre ugyanaznap került sor, a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzététele 2009. október 22-én megtörtént.

A felperes 2009. november 17-én benyújtott keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes cégalapítása érvénytelen, mivel az alperes főtevékenysége a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.) 12.§ (4) bekezdés c) pontja szerint jogszabályba ütközik, továbbá az alperes alapító okiratában az alperes cégneve valótlan tartalmú, ezért a Gt. 12.§ (4) bekezdés b) pontjának cégnévvel kapcsolatos rendelkezése értelmében meg-nem adottnak minősül. Kérte a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 69.§-a szerinti intézkedések megtételét.

Jogi érdekeltségével kapcsolatban kifejtette, hogy a bírói gyakorlat a jogi érdek fennálltát akkor tartja valószínűsítettnek, ha az eljárás eredménye, az érdemi határozat a cég törvényes működésének helyreállításával összefüggésben a kérelmezőre (élet és jogviszonyára) közvetlenül kihat (Cgf.VII.31.716/2002/4). Álláspontja alátámasztására előadta, hogy a felperes a p-i városi víziközművek működtetésére kizárólagos joggal rendelkezik, ebből következően az alperesnek ugyanerre a tevékenységre joga nem lehet, azt főtevékenységként sem jelölheti meg a cégnevében. A felperesnek jogi érdeke fűződik ezért ahhoz, hogy a felperes cégnevében is megjelenő és törvény által kizárólagosnak minősített tevékenységét az alperes megtévesztő cégnévként és azonos tevékenységi körként ne használhassa.

Állította, hogy amennyiben az eljárás eredményeként az alperes törvényes működése helyreáll, ez a felperes jogviszonyaira kihat, mivel a jogsértés orvoslásával a felperes ismételten üzemeltethetné a p-i v árosi víziközműveket, amelyre kizárólagos joga áll fenn.

Az alperes a kereset elutasítását kérte elsődlegesen azért, mert álláspontja az volt, hogy a felperesnek a perindításhoz szükséges jogi érdeke hiányzik. Olyan jogokra hivatkozik, amelyek kötelmi alapon állnak fenn, illetve olyan körülményekre, amelyeket nem ebben a perben, hanem külön eljárásban kell elbírálni (a név és székhely használat, a tevékenység gyakorlása). A cégalapítás érvénytelensége a felperes jogviszonyaira nem hatna ki, azokban változást nem okozna, a felperes azzal jogokat nem szerezne és kötelezettségektől sem szabadulna. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a Ctv. 69.§ (1) bekezdése által megkívánt jogi érdek csak a társasági jogi jogviszonyok kapcsán merülhet fel.

Másodlagosan - amennyiben a bíróság a felperes jogi érdekét megalapozottnak is találná - hivatkozott arra, hogy a felperes keresete idő előtti, mert a felperes a jogát olyan üzemeltetési jogra alapítja, amellyel kapcsolatosan még peres eljárás van folyamatban.

Érdemben - részletesen kifejtve álláspontját - állította, hogy az alperes cégalapítása nem érvénytelen.

A Pécsi Ítélőtábla Gkk.III.345/2009/2. számú kijelölő végzése folytán az elsőfokú eljárásban a Somogy Megyei Bíróság járt el.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte perköltség fizetésére. A határozat indokolásában hivatkozott a Ctv. 69.§ (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per indítására az ügyész, illetve az jogosult, aki a jogi érdekét valószínűsíti.

Kifejtette, hogy a töretlen és egyértelmű bírósági gyakorlat szerint a kereset az anyagi jogon alapuló alanyi jog érvényesítését szolgálja. Annak a félnek a jogi érdekeltsége áll fenn a kereset előterjesztésére, aki az eljárás eredményeképpen kötelezettségtől szabadul vagy jogokat szerez, illetve a döntés egyéb módon jogviszonyára kihat, azaz akinek a jogviszonyait a jogvita mikénti elbírálása közvetlenül érinti, érintheti. Jogi érdekeltnek az tekinthető, aki vagy a perbeli jogviszony alanya, illetve akinek a törvény által biztosított joga veszélyben van vagy sérelmet szenvedett, a perben hozandó határozat kihatással lehet a fél jogi helyzetére, jogaira, kötelezettségeire. Mindebből következően a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes alapításának esetleges érvénytelensége a felperes jogaira, kötelezettségeire kihat-e, azokat közvetlenül érinti-e.