BH 1978.6.251 A házastársak között az általuk a házastársi vagyonközösség körében kötött jogügyletből eredő jogvitában egységes pertársaság keletkezik, ezért bármelyikük cselekményét mind a fizetési meghagyásos, mind pedig a peres eljárásban a Pp. 52-53. §-ai alapján kell elbírálni [Pp. 51. § a) pont, 319. § (4) bek., Csjt. 30. §].

A peres felek között 1975 májusában létrejött szóbeli megállapodás szerint a felperes kötelezettséget vállalt az alperesek családi háza kőműves munkáinak elvégzésére. Az alperesek - akik együttélő házastársak - a 32 944 Ft teljes vállalkozási díjra előlegként 10 630 Ft-ot fizettek ki. A felperes a szerződésben vállalt munkálatokat csupán részben végezte el.

A felperes 3648 Ft erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperesekkel szemben. Előadta, hogy 14 283 Ft értékű munkát végzett, az alperesek ezzel szemben csak 10 635 Ft-ot fizettek ki, így a kereseti összeggel tartoznak.

A fizetési meghagyás ellen V. I. - az I. r. alperes - ellentmondást nyújtott be.

Az ellentmondás folytán az első fokú bíróság tárgyalást tűzött ki s II. r. alperesként V. I-nét is megidézte, aki az I. r. alperessel együtt érdemi védekezést terjesztett elő.

Az első fokú bíróság az alpereseket egyetemleges kötelezettség mellett 2798 Ft megfizetésére kötelezte. Ezt az ítéletet mindkét alperes fellebbezéssel támadta meg. A másodfokú bíróság végzésével az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, a pert a II. r. alperessel szemben megszüntette. Egyéb vonatkozásban az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felperes és az I. r. alperes költségét 120-120 Ft-ban megállapította.

A végzés indokolása szerint a felek között nincs "kényszerű pertársaság", így az I. r. alperes ellentmondása nem hatott ki a II. r. alperesre. A II. r. alperes vonatkozásában ezért a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett.

A jogerős végzésnek a pert a II. r. alperessel szemben megszüntető rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. 319. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint ha több kötelezett ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a kötelezettek egyike terjeszt elő ellentmondást, ennek hatályára az 52-53. §-a megfelelően irányadó.