Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40416/2017/9. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 49. §, 78. §, 130. §, 157. §, 206. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:88. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Révész Tibor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperesnek a Dr. Tomcsányi Tamás Ügyvédi Iroda (fél címe 2; ügyintéző: dr. Tomcsányi Tamás ügyvéd) által képviselt alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. május 2-án kelt 12.G.44.425/2015/45. számú ítéletével szemben a felperes 46. szám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megkeresi a B. F. K. ... Kerületi Hivatalát annak érdekében, hogy a Budapest, .... kerület .... helyrajzi számú, természetben ...... alatt található ingatlan tulajdoni lapjáról az alperes 1/1 arányú tulajdonjogát törölje, és a felperes (B. F. .... kerület E. Ö. ..... ) tulajdonjogát 1/1 tulajdoni hányadban eredeti állapot visszaállítása címén jegyezze vissza;

kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az felperesnek 3.750.000 (Hárommillió-hétszázötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget;

kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság felhívására, a felhívásban megjelölt módon és számlára fizessen meg az állam javára 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperessel .... én a B. .... kerület ....... helyrajzi szám alatti, természetben az ........ szám alatt található, kivett lakóház, udvar megjelölésű 1054 m² ingatlan tulajdonjogának átruházására kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként kérte az eredeti állapot helyreállítását az alperes tulajdonjogának törlésével.

Az érvénytelenség okaként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződés a 11/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 8. § (1) és (2) bekezdésébe, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésébe és a 15. §-ba ütközik.

Előadta, hogy az Ör.-ben megszabott határidő nem került betartásra, a figyelembe vett szakvélemény ........-i aktualizálása sem volt megfelelő, mert az helyszíni szemle nélkül történt. Állította, hogy a szerződésben kikötött vételár az ingatlan piaci árához képest feltűnően aránytalan a ......-i értékbecslés eredményéhez képest. Az érvénytelenség okaként másodlagosan a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságára alapított és tévedés címén fennálló megtámadási jogára hivatkozott azzal, hogy a felek lényeges, kölcsönös tévedésben voltak az ingatlan értéke tekintetében a szerződés megkötésének időpontjában.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a Pp. 49. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Ör. 22. § (1) és (2) bekezdése szerint a képviselő-testület jogosult dönteni a perindításról, azonban a felperes Képviselő-testület döntése nélkül kíván pert indítani, így a perindításra a jogi képviselő részére meghatalmazást adó polgármesternek felhatalmazása nem volt.

Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az Ör.-ben foglalt szabályok be nem tartása a felperes saját felróható magatartásának minősülne, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Az irányárat és a 10%-os árleszállítási lehetőséget is a felperes határozta meg. Kifejtette, hogy nyílt pályáztatás eredménye feltűnő értékaránytalanságot semmiképpen nem jelenthet, és kiemelte, hogy önmagában a pályáztatási szabályok megsértése sem eredményezi a szerződés semmisségét. Hangsúlyozta, hogy a pályáztatási eljárás szabályait az önkormányzat nem sértette meg, mert az általa ........-án kézhez vett, aktualizált szakvélemény birtokában 30 napon belül, .........-én döntött a tulajdonjog átruházásáról. Az ingatlan vételára az ingatlan értékesítéséről való döntés időpontjában, .........-én irányadó árak szerint vizsgálandó, figyelemmel arra is, hogy korábban sikertelen volt az ingatlan értékesítése .... forintos irányár mellett.

Vitatta a felperes által a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló értékaránytalanságra tett tényállítást azzal, hogy ebben a körben figyelembe kell venni, hogy a vételár megfizetése mellett egyéb kötelezettségeket is vállalt. A teljes vételárat ki kellett fizetnie a tényleges adásvételi szerződés megkötése előtt, ugyanakkor nem léphetett a szerződéskötéssel egyidejűleg az ingatlan birtokába, mert az elővásárlási jogok törlése volt szükséges. Kötelezettséget vállalt hotel vagy lakóépület építésére, a vételár 25%-ának megfelelő kötbér vagy 20%-os kötbér és a visszavásárlási jog kikötése mellett. A továbbértékesítés esetére ennek elfogadtatására is kötelezettséget vállalt 50%-os kötbérmérték terhével. Mindemellett a használati jog korlátozottságára is hivatkozott.

Hangsúlyozta, hogy a Nvtv. nem értékazonosságot ír elő, hanem az értékaránytalanságot tiltja, de a versenyeztetési eljárás jellegéből eredően az értékazonosság elvárhatósága teljességgel kizárt.

Vitatta, hogy a felperes tévedésben volt, mert álláspontja szerint a tévedést felismerhette, vagy annak kockázatát vállalta akkor, amikor az adásvételi szerződés megkötése előtt újabb értékbecslést nem szerzett be.

A jogkövetkezmény tekintetében vitássá tette, hogy a felperes képes a szolgáltatás visszatérítésére, arra hivatkozott, hogy ez akadálya az eredeti állapot helyreállításának.

A Fővárosi Törvényszék a 2017. május 2-án kelt 12.G.44.425/2015/45. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 3.175.000 forint perköltséget. A felperest a perben felmerült költségei viselésére kötelezte és megállapította, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 1.500.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az alperes per megszüntetése iránti kérelmét megalapozatlannak találta, figyelemmel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviseletére a polgármester jogosult lehet, a (3) bekezdés értelmében a képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Ezen felül a 68. § (3) bekezdése szerint a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. A felperes jogi képviselője a per vitelére szóló meghatalmazást a polgármestertől kapta, a jelen perben az nem vizsgálható, hogy ténylegesen az Mötv. 68. § (3) bekezdésében előírt sürgősség esete fennáll-e, ez a polgármester döntési felelőssége lehet.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!