A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40416/2017/9. számú határozata ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 49. §, 78. §, 130. §, 157. §, 206. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:88. §] Bírók: Bleier Judit, Koday Zsuzsanna, Pusztai Anita

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Révész Tibor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperesnek a Dr. Tomcsányi Tamás Ügyvédi Iroda (fél címe 2; ügyintéző: dr. Tomcsányi Tamás ügyvéd) által képviselt alperes ellen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. május 2-án kelt 12.G.44.425/2015/45. számú ítéletével szemben a felperes 46. szám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megkeresi a B. F. K. ... Kerületi Hivatalát annak érdekében, hogy a Budapest, .... kerület .... helyrajzi számú, természetben ...... alatt található ingatlan tulajdoni lapjáról az alperes 1/1 arányú tulajdonjogát törölje, és a felperes (B. F. .... kerület E. Ö. ..... ) tulajdonjogát 1/1 tulajdoni hányadban eredeti állapot visszaállítása címén jegyezze vissza;

kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az felperesnek 3.750.000 (Hárommillió-hétszázötvenezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget;

kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság felhívására, a felhívásban megjelölt módon és számlára fizessen meg az állam javára 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében az alperessel .... én a B. .... kerület ....... helyrajzi szám alatti, természetben az ........ szám alatt található, kivett lakóház, udvar megjelölésű 1054 m² ingatlan tulajdonjogának átruházására kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként kérte az eredeti állapot helyreállítását az alperes tulajdonjogának törlésével.

Az érvénytelenség okaként elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a szerződés a 11/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 8. § (1) és (2) bekezdésébe, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (1) bekezdésébe és a 15. §-ba ütközik.

Előadta, hogy az Ör.-ben megszabott határidő nem került betartásra, a figyelembe vett szakvélemény ........-i aktualizálása sem volt megfelelő, mert az helyszíni szemle nélkül történt. Állította, hogy a szerződésben kikötött vételár az ingatlan piaci árához képest feltűnően aránytalan a ......-i értékbecslés eredményéhez képest. Az érvénytelenség okaként másodlagosan a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanságára alapított és tévedés címén fennálló megtámadási jogára hivatkozott azzal, hogy a felek lényeges, kölcsönös tévedésben voltak az ingatlan értéke tekintetében a szerződés megkötésének időpontjában.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján arra hivatkozással, hogy a Pp. 49. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Ör. 22. § (1) és (2) bekezdése szerint a képviselő-testület jogosult dönteni a perindításról, azonban a felperes Képviselő-testület döntése nélkül kíván pert indítani, így a perindításra a jogi képviselő részére meghatalmazást adó polgármesternek felhatalmazása nem volt.

Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az Ör.-ben foglalt szabályok be nem tartása a felperes saját felróható magatartásának minősülne, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. Az irányárat és a 10%-os árleszállítási lehetőséget is a felperes határozta meg. Kifejtette, hogy nyílt pályáztatás eredménye feltűnő értékaránytalanságot semmiképpen nem jelenthet, és kiemelte, hogy önmagában a pályáztatási szabályok megsértése sem eredményezi a szerződés semmisségét. Hangsúlyozta, hogy a pályáztatási eljárás szabályait az önkormányzat nem sértette meg, mert az általa ........-án kézhez vett, aktualizált szakvélemény birtokában 30 napon belül, .........-én döntött a tulajdonjog átruházásáról. Az ingatlan vételára az ingatlan értékesítéséről való döntés időpontjában, .........-én irányadó árak szerint vizsgálandó, figyelemmel arra is, hogy korábban sikertelen volt az ingatlan értékesítése .... forintos irányár mellett.

Vitatta a felperes által a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között fennálló értékaránytalanságra tett tényállítást azzal, hogy ebben a körben figyelembe kell venni, hogy a vételár megfizetése mellett egyéb kötelezettségeket is vállalt. A teljes vételárat ki kellett fizetnie a tényleges adásvételi szerződés megkötése előtt, ugyanakkor nem léphetett a szerződéskötéssel egyidejűleg az ingatlan birtokába, mert az elővásárlási jogok törlése volt szükséges. Kötelezettséget vállalt hotel vagy lakóépület építésére, a vételár 25%-ának megfelelő kötbér vagy 20%-os kötbér és a visszavásárlási jog kikötése mellett. A továbbértékesítés esetére ennek elfogadtatására is kötelezettséget vállalt 50%-os kötbérmérték terhével. Mindemellett a használati jog korlátozottságára is hivatkozott.

Hangsúlyozta, hogy a Nvtv. nem értékazonosságot ír elő, hanem az értékaránytalanságot tiltja, de a versenyeztetési eljárás jellegéből eredően az értékazonosság elvárhatósága teljességgel kizárt.

Vitatta, hogy a felperes tévedésben volt, mert álláspontja szerint a tévedést felismerhette, vagy annak kockázatát vállalta akkor, amikor az adásvételi szerződés megkötése előtt újabb értékbecslést nem szerzett be.

A jogkövetkezmény tekintetében vitássá tette, hogy a felperes képes a szolgáltatás visszatérítésére, arra hivatkozott, hogy ez akadálya az eredeti állapot helyreállításának.

A Fővárosi Törvényszék a 2017. május 2-án kelt 12.G.44.425/2015/45. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 3.175.000 forint perköltséget. A felperest a perben felmerült költségei viselésére kötelezte és megállapította, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 1.500.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság az alperes per megszüntetése iránti kérelmét megalapozatlannak találta, figyelemmel arra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviseletére a polgármester jogosult lehet, a (3) bekezdés értelmében a képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre átruházhatja. Ezen felül a 68. § (3) bekezdése szerint a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. A felperes jogi képviselője a per vitelére szóló meghatalmazást a polgármestertől kapta, a jelen perben az nem vizsgálható, hogy ténylegesen az Mötv. 68. § (3) bekezdésében előírt sürgősség esete fennáll-e, ez a polgármester döntési felelőssége lehet.