A Fővárosi Törvényszék K.34597/2008/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MENEKÜLTÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi LXXX. törvény (Mjtv.) 6. §, 7. §, 12. §, 13. §, 45. §, 58. §] Bíró: Klauz Mónika

Fővárosi Bíróság

21.K.34597/2008/3.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

A személyesen eljáró felperes (...) (tartózkodási helye: cím.) a dr. Ördög István igazgató által képviselt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (cím hiv. szám: 106-1-49128/10/2008-M.) alperes ellen menekültügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres eljárás során a következő tényállást állapította meg:

A Tiszabecsi Határőrizeti Kirendeltség járőrei 2002. szeptember 14-én igazoltatták a külföldit, és mivel nem tudta magyarországi tartózkodásának jogszerűségét igazolni, ezért előállításra került, melynek kapcsán nyújtotta be menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét. A külföldi a menekültügyi eljárásban elmondta, hogy ...ban, ... városában született, tanulmányait ...ban kezdte, egy bentlakásos intézményben, majd az országban uralkodó háborús események miatt családjával ...ba, ...ba költözött. 16 évesen, 2001-ben döntött úgy, hogy visszautazik ...ba pénzt keresni, mivel a nagybátyja arról tájékoztatta, hogy ha csatlakozik a ... lázadókhoz, akkor 700 USA dollárt kap. Ezt követően utazott ...ba, azonban a lázadók elfogták, és egy kiképzőtáborba vitték, ahol három hónapon keresztül tartózkodtak. A lázadók egy szerződés aláírására kényszerítették, melyben vállalta a katonáskodást a lázadók oldalán. A kiképzés után több társával megszökött, majd a helyi hatóságok katonái letartóztatták, és hat hónapra börtönbe zárták. A börtönből egy éjszaka fekete maszkos emberek szabadították ki, majd helikopterrel szállították el a helyszínről. Első élménye az volt, hogy Magyarországon egy erdőben tartózkodik.

A külföldi ügyében a hatóság a 106-2-M-4122/9/2002. számú, 2002. október elsején kelt határozatával a külföldi menekültkénti elismerését megtagadta, majd a határozat elleni fellebbezés folytán a 106-Mj-13110/2002. számú, 2002. november 29-én kelt határozatával a másodfokú szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A BÁH Idegenrendészeti Osztálya a 106-2-I-337/3/2003. számú, 2003. április 16-án kelt határozatával a külföldit két évre kiutasította a Magyar Köztársaság területéről, melyben hivatkozott arra a hatóság, hogy mivel huzamosabb ideig a kérelmező ...ban élt, így valószínűsíthető, hogy ...ba történő visszatérésének nem lesz akadálya, azért megállapította, hogy a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 43. § (1) bekezdésében foglalt tilalmi okok ... vonatkozásában nem állnak fenn. A hatóság a 106-2-I-337-4/2003. számú határozatával a kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek megteremtéséig felfüggesztette. A külföldi 2004. július 21-én tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a hatóságnál, melyet a hatóság a 106-2-E-11675/6/2004. számú, 2004. szeptember 7-én hozott határozatával elutasított, mivel a kérelmezővel szemben garázdaság vétsége miatt büntetőeljárás volt folyamatban, mely ügyben a Debreceni Városi Bíróság a 68.B.2484/2004/15. számú, 2005. január 27-én kelt ítéletével a kérelmezőt bűnösnek mondta ki egy rendbeli garázdaság vétségében, és ezért két év próbára bocsátásra ítélte. Az IRM BÁH Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztálya felvette a kapcsolatot a ...i Köztársaság Budapesti Nagykövetségével, ahol a külföldit a megadott személyes adatokkal ... állampolgárként nem tudták beazonosítani, hazatérési okmány kiállítását megtagadta. A külföldi tájékoztatását követően az IRM BÁH Idegenrendészeti Osztálya a 2006. július 18-án elfogadva a külföldi vélelmezett ... állampolgárságát, őt befogadottként elismerte, és 2008. július 19-éig befogadottként ideiglenes védelemben részesítette, melyet a hatóság a Met. 92. §-a alapján hivatalból megindított eljárásban felülvizsgált. A státusz felülvizsgálati eljárás keretében a külföldi meghallgatására 2008. augusztus 5-én került sor, melynek alkalmával elmondta, hogy hat éves korában költöztek el ...ba, ott 1991-től 2001-ig élt. Elmondása szerint családja a muszlim vallás követője volt, ő felvette a keresztény vallást és a ... nevű keresztény iskolában folytatta középiskolai tanulmányait. 2001-ben nagybátyjával utazott vissza ...ba, hogy szétnézzenek az országban, majd a ... lázadók az ... határnál elfogták, fogdába zárták, ahonnan úgy tudtak kiszabadulni, hogy megjelentek a kormányerők, akik összecsaptak a lázadókkal. Ők elmondták, hogy nem tartoznak a lázadók közé, ezért a kormányerők elengedték őket. Arról nem tudott beszámolni, hogy melyik városban fogták el, hol mennyi ideig tartották fogva a ... lázadók. Látta, hogy ...ban dúl a háború, a fogságból való kiszabadulását követően ...ba menekült, ahonnan Líbiába, majd Jugoszláviába utazott, onnan folytatta útját Magyarországra. Azért vallja magát kettős állampolgárnak, mert ...ban született és édesapja is ... állampolgár volt, ezért az ő révén szerzett ... állampolgárságot, édesanyja viszont ... állampolgár volt, és ott élt 10 éven keresztül, ezért megszerezte a ... állampolgárságot is. Hivatkozása szerint ...ba vallási okok miatt nem térhet vissza, mert felvette a keresztény vallást, ezért a muszlim vallású családja nem fogadná be. Nézete szerint édesanyja családjával lennének problémái, mivel ők fanatikus muszlimok. Biztosan kiközösítené a család. ...ba pedig azért nem szeretne visszatérni, mert az országban háborús helyzet van, rossz a biztonsági helyzet. Beszámolt arról, hogy magyarországi tartózkodása idején nehézgép-kezelői szakképesítést szerzett, és hogy szeretne továbbra is Magyarországon maradni.

A külföldi ügyében a BÁH Menekültügyi Igazgatóság a 106-1-49128/10/2008-M. számon, 2008. szeptember 25. napján hozott határozatot, melyben megállapította, hogy a kérelmező sem menekültként, sem oltalmazottként nem ismerhető el, valamint, hogy esetében a ...ba történő visszaküldés tilalma nem áll fenn.

A hatóság kötelezte a külföldit, hogy a Magyar Köztársaság területét 10 napon belül hagyja el. A hatóság határozata indoklásában kifejtette, hogy a kérelmező nem tudta valószínűsíteni, hogy származási országát a Genfi Konvencióban foglalt okok miatt kényszerült elhagyni, és hogy nem tett olyan hihető nyilatkozatot, melyből kétséget kizáróan az derülne ki, hogy származási országában olyan sérelem érte, melyet üldözésként lehetne értékelni. Rámutatott arra, hogy a vallási eredetű konfliktusok, melyet a felperes említett, nem meríti ki az üldöztetés fogalmát. Nézete szerint a kérelmezőnek hazatérése esetén lehetősége lenne más helyen letelepedni. Rámutatott arra, hogy nem tudta a kérelmező valószínűsíteni, hogy 2001-ben ...ban tartózkodott volna, és olyan okmányt sem tudott bemutatni, amely alapján kétséget kizáróan megállapítható lenne ... állampolgársága. Hivatkozott arra, hogy a külföldi ...ra vonatkozó legalapvetőbb kérdésekre sem tudott válaszolni, és rámutatott a kérelmező két meghallgatása során fellelt ellentmondásokra is. Mindezekre tekintettel a hatóság a kérelmező szavahihetőségét erősen kétségbe vonta. Hivatkozott arra, hogy a Met. 12. §-a alapján a kérelmező oltalmazottkénti elismerése sem lehetséges, és hogy a kérelmező esetében a ...ba történő visszaküldés nem ütközik törvényi akadályba.