Tippek

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

2001. évi XXXIX. törvény

a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról[1]

Az Országgyűlés a jogállamiság és az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségétől vezérelve, a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése, továbbá a Magyar Köztársaság belső rendjének és közbiztonságának védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény szabályozza a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos ügyekben (a továbbiakban együtt: idegenrendészeti ügy) a jogokat és kötelezettségeket, a magyar hatóságok, feladat- és hatáskörét, valamint az idegenrendészeti eljárások rendjét.

(2) Idegenrendészeti ügyben - az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hatáskörükben - a következő idegenrendészeti hatóságok járnak el:

a) a központi idegenrendészeti hatóság (a továbbiakban: Hivatal);

b) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság);

c) a Határőrség idegenrendészeti szerve;

d)[2] a vízum kiadására feljogosított külképviselet és a külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan;

b) hontalan: akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;

c) az Európai Gazdasági Térség állampolgára (a továbbiakban: EGT állampolgár): aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik;

d) harmadik ország állampolgára: aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamnak;

e) családtag: ha e törvény másként nem rendelkezik, a külföldi házastársa, eltartott leszármazottja, az örökbe fogadott gyermeke, nevelt gyermeke, a házastárs gyermeke, kiskorú esetén a szülő, továbbá a külföldi és a házastárs eltartott felmenője;

f) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi - az EGT állampolgár kivételével -, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált, ha a jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;

g) befogadott: aki hazájába - hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye szerinti országba - átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja;

h) érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;

i) visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi szerződés.

(2) A magyar állampolgárság igazolásáig külföldinek kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye, és személyazonosságának igazolására külföldi állam által kiállított érvényes úti okmányát használja fel. A magyar állampolgárság igazolása esetén az idegenrendészeti eljárást meg kell szüntetni, de a külföldiek úti okmányának elvételére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(3) E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott célból beutazó külföldire akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki e jogállásnak fennállásáig arra a külföldire, akit a menekültügyi hatóság menekültként vagy menedékesként elismert, kivéve, ha a külföldi letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be.

3. § (1) A külföldi beutazása, tartózkodása és kiutazása az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható. A Magyar Köztársaság területén törvényesen tartózkodó külföldit e törvény keretei között megilleti a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának a joga és az utazás szabadsága.

(2) A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani és a magyar hatóságok intézkedéseinek eleget tenni.

(3)[3] A külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles személyazonosító okmányait, illetve a tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányokat a törvényben erre feljogosított hatóságoknak ellenőrzés céljából átadni.

(4) A magyar hatóság eljárása során köteles a külföldit az e törvényben biztosított jogairól és kötelezettségeiről, különösen jogorvoslati jogáról, kártalanítási igényéről, valamint jogai érvényesítésének módjáról az általa értett nyelven tájékoztatni.

II. Fejezet

A BEUTAZÁS ÉS A TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI

4. § (1) A beutazás és a tartózkodás akkor engedélyezhető, ha a külföldi megfelel a következő feltételeknek:

a)[4] rendelkezik érvényes úti okmánnyal;

b)[5] rendelkezik - a (4) és (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - a beutazáshoz szükséges érvényes vízummal vagy a 7. § (2) bekezdés b) -c) pontjában meghatározott tartózkodásra jogosító engedéllyel;

c) tovább- vagy visszautazáshoz szükséges érvényes vízuma van;

d)[6] a beutazáshoz, továbbá a tartózkodás teljes időtartamára lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító, jogszabályban meghatározott mértékű anyagi fedezettel rendelkezik, továbbá igazolja, hogy - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja;

e)[7] nem áll kiutasítás, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, és beutazása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi érdekeit.

f)[8]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás csak humanitárius megfontolásból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése céljából engedélyezhető.

(3)[9]

(4) Nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján a külföldi vízum nélkül utazhat be, és az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb kilencven napig tartózkodhat külön engedély nélkül a Magyar Köztársaság területén, feltéve, hogy rendelkezik a tartózkodáshoz szükséges feltételekkel.

(5) Iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként jogszabályban meghatározott hitelesített okmánnyal, úti okmány és vízum nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére az EGT valamely tagállamának területén jogszerűen tartózkodó, ott alap- vagy középtokú oktatási intézményben tanuló harmadik ország állampolgára.

(6)[10] Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter fontos közérdekből, így különösen: közegészségügyi okból, járványveszély megelőzése érdekében, vagy katasztrófa bekövetkezése esetén a beutazási feltételek teljesítése alól felmentést adhat.

5. §[11] (1) A külföldi megélhetése - az egészségügyi ellátást is beleértve - biztosított, ha arról saját maga, a családtagja, illetve az eltartására kötelezett más személy jövedelméből gondoskodni tud, illetve igazolja, hogy képes a megélhetés anyagi fedezetét törvényes módon megszerezni.

(2) A lakhatás feltételével az a külföldi rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa vagy használatára jogosult, illetve igazolja, hogy jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szállással rendelkezik.

6. § (1) A magyar állampolgár, a törvény hatálybalépése előtt kiadott érvényes.bevándorlási engedéllyel (a továbbiakban: bevándorlási engedély) vagy letelepedési engedéllyel, illetőleg tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi természetes személy, illetőleg magyar, vagy Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi jogi személy által, az előírt formanyomtatványon kiállított meghívólevél akkor fogadható el az anyagi fedezet igazolásaként, ha

a) a meghívó írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott külföldi részére magyarországi tartózkodása alatt szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi; és

b) azt a területi idegenrendészeti hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági hozzájárulását igazoló záradékkal látta el.

(2) A hatósági hozzájárulás megtagadása ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van jogorvoslatnak helye.

(3) A meghívó a meghívólevélben vállalt kötelezettsége elmulasztásával a másnak okozott kárt és költségeket köteles megtéríteni.

III. Fejezet

A BEUTAZÁSRA ÉS TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ ENGEDÉLYEK

7. § (1)[12] Ha jogszabály, európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi beutazásához, illetőleg tartózkodásához engedély szükséges.

(2) Beutazásra és tartózkodásra jogosító engedély:

a) a vízum;

b) a tartózkodási engedély;

c) a letelepedési engedély vagy a bevándorlási engedély.

(3)[13]

(4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a külföldi magyarországi tartózkodásra jogosult.

(5)[14] A vízum, továbbá a tartózkodási, illetőleg a letelepedési engedély, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi ideje alatt a külföldi magyarországi tartózkodási jogosultságát közhitelesen igazolja.

Vízum

8. § (1) A vízum beutazásra, átutazásra, az abban meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint kiutazásra jogosító engedély.

(2)[15]

(3) A vízumot akkor lehet kiadni, ha a külföldi eleget tesz a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(4)[16] A vízumkérelem tárgyában hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A tartózkodási vízum kivételével a határozat bírósági felülvizsgálata sem kérhető.

(5)[17]

9. § (1) A vízum a beutazás és tartózkodás céljától függően:

a) repülőtéri tranzitvízum: amely a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít ("A" típusú vízum);

b) átutazóvízum: amely - egyszeri vagy többszöri alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít ("B" típusú vízum);

c) rövid időtartamú beutazóvízum: amely hat hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb kilencven napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, valamennyi beutazást figyelembe véve összesen kilencven napig terjedő tartózkodásra jogosít ("C" típusú vízum);

d)[18] tartózkodási vízum: amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít ("D" típusú vízum).

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt többszöri beutazóvízum legfeljebb egy évig érvényes.

(3)[19] A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos tartózkodásra jogosít.

(4) Ha a tartózkodási vízumot humanitárius megfontolásból adták ki, az legfeljebb hat hónapig terjedő tartózkodásra jogosít.

(5)[20] A nemzetközi szerződés alapján kiadható speciális tartózkodási vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít. A nemzeti vízum munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra nem jogosít.

(6)[21] A vízum érvényességi idején belül használható fel. A vízum érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani.

10. § (1) A kiadott vízum érvénytelen, ha a külföldi beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Az érvénytelen vízumot meg kell semmisíteni, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A kiadott vízumot érvényteleníteni kell és meg kell semmisíteni akkor is, ha a külföldi a beutazáskor nem rendelkezik, vagy a tartózkodása során már nem rendelkezik a vízumkiadás egyéb feltételeivel, vagy a vízum kiadása e törvényben foglaltak megsértésével vagy tévedésből történt.

(3)[22]

(4)[23] Ha a külföldi tartózkodási vagy letelepedési engedélyt szerzett, a kiadott tartózkodási vízum érvényét veszti, ezért azt egyidejűleg meg kell semmisíteni.

11. §[24]

12. § (1) A külföldi, amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a jogszabályban engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal utazhat be.

(2) A tartózkodási vízum iránti kérelem - az (1) bekezdésben meghatározott célból - akkor teljesíthető, ha a külföldi

a) munkavégzését az illetékes munkaügyi hatóság engedélyezte;

b)[25]

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó külföldi jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.

(3)[26] Nincs szükség munkavállalás vagy jövedelemszerző tevékenység folytatásához külön vízumra akkor, ha a külföldi családegyesítési célból rendelkezik tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.

(4)[27] A felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beutazó külföldinek (a továbbiakban: diák) a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell munkavállalási célú vízummal rendelkeznie.

A tartózkodási engedély

13. § (1) Az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére - a tartózkodási idő meghosszabbítása céljából - a területi idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedélyt adhat ki.

(2)[28] A magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak a tartózkodási engedélyét a miniszter adja ki és hosszabbítja meg.

(3) A tartózkodási engedély érvényessége a kérelemben foglalt időtartamig, de legfeljebb - a (4) és (5) bekezdésekben foglalt kivétellel - két évre szól, és alkalmanként - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4) Ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki.

(5)[29] A szakképzés, szakmai továbbképzés céljából beutazó külföldi tartózkodási engedélye a tanulmányok folytatásáig, legfeljebb azonban egy évre adható ki, és alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.

14. §[30] (1) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyrejogosult - a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén az a külföldi, aki magyar állampolgár

a) házastársa,

b) kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

c) külföldi házastársának kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is),

d) eltartott felmenője vagy külföldi házastársának eltartott felmenője,

e) szülői felügyeleti joggal rendelkező szülője, ha a magyar állampolgár kiskorú.

(2) Családi együttélés céljából tartózkodási engedélyre jogosult - a (3) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén az a külföldi is, aki a Magyarországon élő tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező személy

a) házastársa,

b) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is),

c) kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett szülői felügyeleti jogot gyakorol,

d) házastársának kiskorú eltartott gyermeke (ideértve az örökbefogadott gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol.

(3) A tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő kiadásának feltétele a családi kapcsolat igazolása, továbbá, hogy

a) a külföldi családtag rendelkezzen tartózkodási vízummal,

b) a kérelmező vagy Magyarországon élő családtagja a megélhetés feltételeit jövedelméből vagy vagyonából biztosítani tudja,

c) a lakhatási feltétel a családi együttélésnek megfelelően biztosított,

d) a családtag vagy rá is kiterjedően a családegyesítést kérelmező rendelkezik teljes körű egészségbiztosítással, vagy az egészségügyi ellátások igénybevételéhez szükséges anyagi fedezet is rendelkezésre áll,

e) nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott külföldi részére a tartózkodási engedély a (3) bekezdés b) és c) pontjaiban megállapított feltételek hiányában is kiadható.

14/A. §[31] (1) A családi együttélés biztosítása céljából - e §-ban foglalt feltételek szerint - tartózkodási engedélyt kaphat a menekültként elismert személy

a) külföldi házastársa, feltéve, hogy a házasságot a menekültként elismert személy magyarországi beutazását megelőzően megkötötték,

b) a 14. § (2) bekezdés b) -d) pontjában foglalt családtagja, továbbá

c) a külföldi, aki a kísérő nélküli kiskorúnak minősülő menekült első fokú egyenes ági felmenője, ennek hiányában törvényes gyámja,

feltéve, hogy a családtag nem menekült, és nem is kérte a magyar menekültügyi hatóságtól a menekültkénti elismerését.

(2) A menekülthöz történő családegyesítéshez a családi kapcsolat fennállása bármilyen hitelt érdemlő módon igazolható. A családegyesítéshez a 14. § (3) bekezdésének b)-d) pontjában foglalt feltételek fennállását akkor kell igazolni, ha a családegyesítést a menekültkénti elismerést követő három hónap lejárta után kérelmezték.

(3) A menekültként elismert személyhez történő családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.

14/B. §[32] (1) A családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó családtag tartózkodási engedélyének érvényességi idejét.

(2) A házastárs további tartózkodásra önállóan jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év eltelt, vagy ha a befogadó házastárs meghalt, és tartózkodásának további feltételei - a tartózkodási vízum kivételével - biztosítottak.

(3) Ha a házasságot a tartózkodási engedély családi együttélés céljából történő kiadását követő öt éven belül felbontják, a családegyesítés céljából érkezett házastárs további tartózkodásra nem jogosult, kivéve, ha

a) a házasságból magyar állampolgár gyermek született és a szülői felügyelet jogát a házastárs gyakorolja, vagy

b) a házastárs - a tartózkodási vízum kivételével - saját jogán rendelkezik a tartózkodási engedély más jogcímen történő kiadásának feltételeivel.

(4) A kiskorú magyar állampolgár gyermek külföldi szülőjének a családi együttélés céljából kiadott tartózkodási engedélyét vissza kell vonni, ha a szülői felügyelet joga megszűnik. A szülő további magyarországi tartózkodásra akkor jogosult, ha a tartózkodási engedély más jogcímen való kiadásához szükséges feltételekkel - a tartózkodási vízum kivételével - rendelkezik.

(5) Családegyesítés jogcímén kiskorúként beutazott, időközben nagykorúvá vált külföldi családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a nagykorúság elérését megelőző öt év óta családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezett, vagy a további tartózkodás feltételei is biztosítottak.

14/C. §[33] Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon gyermeke született, ennek tényét a gyermek születésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni. A tartózkodási engedélyt családi együttélés céljából a 14. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek vizsgálata nélkül, a szülő tartózkodási engedélyének megfelelő érvényességgel ki kell adni.

15. § (1) A Hivatal és a területi idegenrendészeti hatóság a törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában is - humanitárius megfontolásból - tartózkodási engedéllyel látja el:

a) a befogadottat;

b) azt a külföldit, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérte;

c) jelentős nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a nemzetbiztonsági, illetőleg a bűnüldöző szerv indítványára azt a külföldit, illetve rá tekintettel más külföldi személyt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentősen elősegítő módon együttműködött;

d) azt a külföldit, akiről eljárásában megállapította, hogy hontalan;

e)[34] azt a külföldit, aki a Magyar Köztársaság területén született és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetőleg a kísérő nélküli kiskorút, feltéve, hogy magyar állampolgárságot, illetőleg más jogcímen tartózkodási jogosultságot nem szerzett.

(2) A befogadottat a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetőleg a befogadottaknak külön törvényben biztosított jogok megilletik. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg.

(3) A befogadott kormányrendeletben meghatározottak szerint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásra, illetőleg pénzbeli ellátásra és támogatásra jogosult, és a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint vállalhat munkát.

16. § (1)[35] A tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt harminc nappal - az előírt formanyomtatványon - kell benyújtani.

(2)[36]

(3)[37]

17. § (1) A tartózkodási engedély kiadása vagy a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadható, ha a külföldi

a) a kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztotta és mulasztását kimenteni nem tudta;

b) a tartózkodásához és kiutazásához szükséges - jogszabályban meghatározott - feltételek fennállását nem tudja igazolni;

c) további tartózkodásának célját nem tudja igazolni;

d)[38] közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem részesül kötelező és rendszeres ellátásban vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;

e)[39] a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozták létre.

(2) A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély kiadását, illetőleg a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a külföldi

a) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll;

b) nem rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel;

c) tartózkodásának célja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megváltozott vagy meghiúsult.

(3) A tartózkodási engedély kivételesen meghosszabbítható, ha a tartózkodás célja gyógykezelés, családegyesítés vagy más különös méltánylást érdemlő rendkívüli eset miatt változott meg.

(4) A kérelem elutasításáról vagy az engedély visszavonásáról szóló határozat rendelkező részében elő kell írni az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget és meg kell jelölni a teljesítés határnapját, s ezt a kérelmet elutasító jogerős határozat közlésével egyidejűleg be kell az útlevélbe jegyezni.

(5) A tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat kihirdetésekor szóban, vagy a kihirdetéstől számított három napon belül írásban lehet benyújtani.

(6) Ha a tartózkodási engedély kiadására a 15. § (1) bekezdésének c) pontja alapján került sor, a visszavonásra, illetőleg a tartózkodási engedély meghosszabbításának megtagadására csak az arra jogosult szerv indítványára kerülhet sor.

(7)[40] A 15. § (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó kiskorú tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetőleg a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha a kiskorú származási országában, illetőleg az őt befogadó más államban a család egyesítése vagy az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított.

Letelepedési engedély

18. § (1) Letelepedés céljából engedélyt az a külföldi kaphat,

a) aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott, kivéve, ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt;

b) akinek magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított;

c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn; illetőleg

d)[41] akinek a letelepedését az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kivételes méltányosságból engedélyezte.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában nem minősül megszakításnak az ország évente legfeljebb kilencven napra történő elhagyása.

(3)[42] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi, aki tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és

a) a letelepedési engedélyt - a házastárs kivételével -családtagként kérelmezi, feltéve, hogy a beutazásától számított legalább egy éve magyar állampolgárral, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve menekültként elismert külföldivel családi életközösségben él,

b) a letelepedési engedélyt házastársként kérelmezi, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték,

c) a kérelmező magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy felmenője magyar állampolgár volt.

(4)[43]

(5)[44]

(6) Ha a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon gyermeke született, köteles a születés tényét a gyermek születésétől számított 30 napon belül bejelenteni. A gyermek részére az engedélyt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálata nélkül kell kiadni.

(7)[45] Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárása során a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait, valamint egészségügyi állapotát értékeli különös méltánylást érdemlő körülményként.

(8)[46] Ha a kérelmező az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételek hiányában kéri az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztertől a letelepedés kivételes méltányosságból történő engedélyezését, a kérelem csak akkor teljesíthető, ha a külföldi letelepedése közérdeket nem sért.

(9)[47] Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

19. § (1) A letelepedési engedély iránti kérelmet a kérelmező jövőbeni magyarországi lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál az előírt formanyomtatványon, személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén a nagykorú családtag útján lehet benyújtani.

(2)[48] A letelepedési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a természetes személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot), valamint a törvényben meghatározott feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.

(3)[49]

(4) A letelepedési engedély ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség szakhatóságként véleményt nyilvánít.

20. § (1) A letelepedési engedély határozatlan idejű magyarországi tartózkodásra jogosító engedély. A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldit megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti jogosultságai is.

(2) Az engedélyező hatóság a külföldi úti okmányába a letelepedés tényét bejegyzi.

(3) A letelepedett külföldi jogosult Magyarország területét elhagyni és oda visszatérni.

(4) A letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi külön jogszabályban foglaltak szerint köteles - személyes adatainak közlésével - lakóhelyét bejelenteni.

(5) A Hivatal és a területi idegenrendészeti hatóság a bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi tartózkodásának feltételeit legalább ötévenként ellenőrzi.

21. § (1) Nem kaphat letelepedési engedélyt az a külföldi,

a)[50]

b) akivel szemben a magyar hatóság előtt büntetőeljárás van folyamatban, vagy a büntetőeljárással összefüggésben elrendelt körözés hatálya alatt áll;

c)[51]

d) aki büntetett előéletű és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült;

e)[52] akinek a letelepedése a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közegészségügyet sérti.

(2) Elutasítható annak a külföldinek a letelepedési kérelme, akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság érdekeit.

(3)[53]

22. §[54]

23. § (1) A letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt a Hivatal, illetőleg a területi idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha

a) az engedély megszerzése érdekében a külföldi az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot vagy tényt közölt;

b) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy a letelepedési vagy bevándorlási engedély kiadásától számítva öt év még nem telt el;

c) családegyesítés címén kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétől számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a külföldi szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a külföldi már négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként Magyarországon tartózkodik;

d) a külföldi a Magyar Köztársaság területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta, illetve külföldön rendszeresen vagy tartósan munkát vállalt.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) a kiskorú külföldi esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló külföldi szülő tartózkodási engedélyét az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél vagy állami gondoskodás hiányában Magyarországon nem biztosítottak;

b) a külföldi családegyesítés címén kiadott engedélye esetén magyar állampolgár házastársa a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a külföldi házastárs jogszerű magyarországi tartózkodása megszűnt;

c) a külföldit kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el.

Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás

24. § (1)[55] A Hivatal vagy a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással látja el - a befogadott kivételével - azt a Magyarországon lévő külföldit,

a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, de kérelme elbírálásáig a korábbi tartózkodásra jogosító engedélyének érvényességi ideje lejárt;

b) akinek az úti okmányát az ellene indult büntetővagy szabálysértési eljárás lefolytatása érdekében visszatartották;

c) aki nem tartozik az a) pont hatálya alá, de akinek beutazása, illetve tartózkodása jogellenes;

d) akit kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, ha a külföldi beléptetése a 4. § (2) bekezdésben foglaltak alapján történik, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást a Határőrség idegenrendészeti szerve állítja ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolás a külföldi természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát (hontalanságát), magyarországi szálláshelyét, arcképmását, a kiállítás indokát, az igazolás sorszámát, érvényességi idejét, valamint a kiállító hatóság megnevezését és bejegyzéseit tartalmazza.

(4)[56] Az igazolás az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben három hónap, a b) és c) pontban foglalt esetben egy hónap, a d) pontban foglalt esetben legfeljebb hat hónap érvényességgel adható ki, amely meghosszabbítható.

KÜLÖNÖS TARTÓZKODÁSI SZABÁLYOK

Az EGT állampolgár és családtagja beutazása és tartózkodása

25. § (1) A külföldiek beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat az EGT állampolgár és családtagja esetében a (2) bekezdésben, valamint a 26-30. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Családtagnak minősül:

a) a 27. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT állampolgár házastársa, a saját és a házastárs huszonegyedik életévét be nem töltött leszármazottja és huszonegyedik életévét betöltött eltartott gyermeke, az EGT állampolgár és házastársa eltartott felmenője;

b) a 27. § (2) bekezdésének alkalmazásában az EGT állampolgár házastársa, a saját és a házastárs eltartott gyermeke és eltartott felmenője;

c) a 27. § (3) bekezdésének alkalmazásában az EGT állampolgár házastársa és eltartott gyermeke.

25/A. §[57] Az EGT állampolgárra e törvény II. és VI. fejezetének hatálya nem terjed ki, a III-IV., továbbá VII. fejezetében foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az EGT állampolgárával szemben önálló intézkedésként beutazási és tartózkodási tilalom nem rendelhető el, illetve visszairányítás intézkedés sem alkalmazható,

b)[58] az EGT állampolgár a 38. §-ban meghatározott feltétel fennállása esetén is csak akkor utasítható ki, ha szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadul, vagy a 32. § (1) bekezdésének a) -c) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén, illetőleg ha közegészséget veszélyeztető, a külön jogszabályban meghatározott betegségben szenved és ez a betegség az ország területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett,

c) az EGT állampolgár kiutasítása esetén a területi idegenrendészeti hatóság - a kiutasítás tényének nyilvántartásba vétele mellett - a 44. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedést teszi,

d) az EGT állampolgára csak a 46. § (1) bekezdésének a) -b) és e) pontja szerinti esetben vehető őrizetbe,

e) az EGT állampolgár az ország területét csak érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában hagyhatja el.

26. § (1) Az EGT állampolgár vízum nélkül, érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhat be, és kilencven napot meg nem haladó időtartamig külön engedély nélkül tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén.

(2) Az EGT állampolgár kilencven napot meghaladó tartózkodása vízummentes, és az EGT állampolgár letelepedési jogot élvez, amelyet tartózkodási engedélye igazol.

(3) Az az EGT állampolgár diák, aki igazolja, hogy magyar intézménybe felvételt nyert, rendelkezik elegendő pénzeszközzel és teljes körű egészségbiztosítással, jogosult letelepedésre.

(4) Az az EGT állampolgár, aki letelepedéshez nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel, vagy nincs teljes körű egészségbiztosítása, csak akkor jogosult letelepedésre, ha

a) igazolja, hogy (a közhatalom gyakorlásával össze nem függő) munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített;

b) igazolja, hogy egyéni vállalkozó, illetőleg a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági letelepedéséről szóló törvény szerinti önfoglalkoztató (a továbbiakban: önfoglalkoztató), vagy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosa, ügyvezetője, továbbá vezető, képviseleti vagy felügyelő szervének tagja;

c) dokumentumokkal alátámasztja, hogy munkát keres, és valószínűsíti, hogy a beutazásától számított hat hónapon belül az a)-b) pontban foglalt bármely kereső tevékenység megkezdésére alapos kilátása van;

d) bizonyítja, hogy a tartózkodásra már jogosult EGT állampolgár az eltartásáról családtagként gondoskodik.

(5) Az EGT állampolgár külön jogszabályban foglaltak szerint köteles - személyes adatainak közlésével - lakóhelyét bejelenteni.

27. § (1) Az EGT állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, illetőleg önfoglalkoztatónak az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára, tartózkodásra jogosult.

(2) Ha a letelepedett EGT állampolgár nyugdíjas, illetőleg magát önerőből eltartja, az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára, tartózkodásra jogosult.

(3) Ha a letelepedett EGT állampolgár diák, az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára, tartózkodásra jogosult.

(4) A harmadik ország állampolgárának az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott tartózkodási jogát tartózkodási engedélye igazolja.

28. § Az az EGT állampolgár, aki önfoglalkoztatóként való tevékenységét megszüntette, jogosult további magyarországi tartózkodásra, ha

a) tevékenysége megszüntetésekor a magyar jog szerint öregségi nyugdíjra vált jogosulttá, vagy ennek hiányában 65. életévét betöltötte, feltéve, hogy ezt megelőzően legalább tizenkét hónapig önfoglalkoztató tevékenységét Magyarországon gyakorolta és legalább három éve folyamatosan itt tartózkodott;

b) önfoglalkoztató tevékenységét azért szüntette meg, mert tartósan munkaképtelenné vált, feltéve, hogy legalább két éve folyamatosan Magyarországon tartózkodik;

c) legalább három éve folyamatosan Magyarországon tartózkodott és önfoglalkoztató tevékenységet folytatott, azonban önfoglalkoztató tevékenységének megszüntetését követően az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam területén fejt ki gazdasági tevékenységet, feltéve, hogy továbbra is fenntartja magyarországi lakóhelyét és oda naponta vagy hetenként visszatér.

29. § (1) A tartózkodási engedély érvényességi ideje - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - öt év, amely meghosszabbítható.

(2)[59] Határozott idejű munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység gyakorlására irányuló tartózkodás esetén a tartózkodási engedély érvényessége a munkavégzés, illetőleg a tevékenység gyakorlásának időtartamára korlátozható. Ez a rendelkezés a határozott idejű munkavégzés esetén akkor alkalmazható, ha a munkavégzés időtartama a tizenkét hónapot nem haladja meg.

(3) A 26. § (4) bekezdésének c) pontjában foglalt esetben a tartózkodási engedély érvényességének időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

(4) A diák tartózkodási engedélyének érvényességi ideje a tanulmányok, illetőleg a szakmai gyakorlat folytatásának időtartama, hosszabb tanulmányi idő esetén egy év, amely meghosszabbítható.

(5) A harmadik ország állampolgárának minősülő családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje megegyezik annak az EGT állampolgár tartózkodási engedélyének érvényességi idejével, akinek jogán a családtag a tartózkodási engedélyt kapta. Ha az EGT állampolgár meghalt, a családtag tartózkodási engedélyének érvényessége két év.

(6) A tevékenységét megszüntető önfoglalkoztató és harmadik ország állampolgárának minősülő családtagja tartózkodási engedélyének érvényességi ideje a tevékenység megszüntetésétől számított két év.

(7)[60] Amennyiben a Csatlakozási Szerződés X. Melléklete értelmében Magyarország viszonosságot alkalmaz valamely EGT tagállammal szemben, ezen EGT tagállam állampolgárának magyarországi munkavégzése esetén a munkavállalónak kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idejére, illetve a foglakoztatás időtartamára tekintettel korlátozható.

30. § (1) A letelepedés joga megszűnik, ezért a tartózkodási engedély meghosszabbítását meg kell tagadni, illetőleg a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a tartózkodás a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot sérti vagy veszélyezteti;

b)[61] a közegészséget veszélyeztető betegség az ország területére történő beutazástól számított három hónapon belül jelentkezett;

c) a harmadik ország állampolgárára nézve a tartózkodási engedély kiadására családi együttélés céljából került sor, és az azt követő hat hónapon belül a családi életközösség megszűnt, feltéve, hogy azt csak az engedély megszerzése érdekében létesítették.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni az EGT állampolgárra is, ha a tartózkodási engedély a 26. § (4) bekezdésének d) pontján alapult.

(3) A tartózkodási engedély kiadásának megtagadása, illetőlég az engedély visszavonása esetén az érintettet az ország harminc napon belüli, a közrendet súlyosan veszélyeztető magatartás esetén kivételesen tizenöt napon belüli elhagyására kell kötelezni.

(4) Az ország elhagyására kötelező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérelmezhető.

(5) Az EGT állampolgár és harmadik ország állampolgárának minősülő családtagja tartózkodásának további feltételeit a Kormány rendeletben állapíthatja meg.

Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és magyarországi tartózkodása

31. § (1) Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO - SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk a), b) és c) pontjaiban meghatározott polgári állomány tagjai, valamint a hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személyek) beutazására és tartózkodására - a III. Cikk 3. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A polgári személy mentesül a vízum beszerzésének kötelezettsége, a közegészségügyi hatósági orvosi igazolás csatolása, illetve a magyarországi megélhetés és lakás, valamint a kiutazás feltételeinek igazolása alól.

(3)[62] A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

(4)[63] Ha a polgári személyt jogsértő cselekmény elkövetése miatt az idegenrendészeti hatóság az ország területéről kiutasította, erről a kiutasító határozat megküldésével értesíti a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.

IV. Fejezet

A KÜLFÖLDIEKRE VONATKOZÓ RENDÉSZETI SZABÁLYOK

Az idegenrendészeti kiutasítás, illetőleg a beutazási és tartózkodási tilalom

32. § (1) Az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekében idegenrendészeti kiutasítást, továbbá beutazási és tartózkodási tilalmat vagy - ha a külföldi ismeretlen helyen, illetőleg nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodik beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal a személlyel szemben,

a) aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét vagy biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytat, vagy ilyen tevékenységet folytató szervezet tagja;

b) aki terrorista szervezet tagja vagy fegyver-, robbanóanyag-, sugárzóanyag-, kábítószercsempész tevékenységet folytat, illetőleg ilyen jellegű szervezet tagja vagy megbízottja, továbbá, aki tömegpusztító fegyverek előállításához szükséges anyagok, berendezések illegális kereskedelmében közreműködik, illetőleg kábítószert, kábító vagy pszichotrop anyagot előállít vagy kereskedelmi célból birtokol;

c) aki személy, illetve csoport jogellenes be- vagy kiutazását (határátlépését) vagy tartózkodását szervezi, segíti, illetőleg embercsempész tevékenységet folytat;

d)[64] akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió döntött;

e)[65]

f)[66]

(2) Idegenrendészeti kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom rendelhető el azzal a külföldivel szemben:

a) aki a ki- és beutazás szabályait megszegte, vagy azt megkísérelte;

b) aki a tartózkodás szabályait megsértette;

c) aki az előírt hatósági engedély nélkül Magyarországon munkát végzett vagy más jövedelemszerző tevékenységet folytatott;

d) aki a beutazás vagy a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot vagy valótlan tényt közölt;

e) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem térítette vissza;

f) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, a gazdasági rendet, a közegészséget vagy az emberi környezetet sérti vagy veszélyezteti;

g)[67]

h) aki a házastárssal történő együttélés céljából kért beutazási vagy tartózkodási engedélyt, de a házastárssal családi életközösséget nem létesített vagy valószínűsíthető, hogy a házasságkötés érdekében vagyoni előnyt szolgáltatott (érdekházasság);

i) akit nemzetközi szerződés alapján kiutasítás mellőzésével adtak vissza más állam hatóságának.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a külföldi kiutasításától, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésétől eltekinthet, ha a külföldi vállalja az ország területének önkéntes elhagyását.

33. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére a területi idegenrendészeti hatóság, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a következő idegenrendészeti hatóságok jogosultak:

a) a Hivatal és a területi idegenrendészeti hatóság a 32. §-ban meghatározott okból;

b) a Határőrség idegenrendészeti szerve a 32. § (1) bekezdésének c) és f), a 32. § (2) bekezdésének, a), d), e) és i) pontjai esetében.

(2)[68] A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére az illetékes bűnüldöző és nemzetbiztonsági szervek a 32. (1) bekezdésének a)-e) pontjai, valamint a 32. § (2) bekezdésének a) és f) pontjaiban foglaltak esetében; a miniszter a 32. § (1) bekezdésének d) pontja és a 32. § (2) bekezdésének d) pontja esetében a Hivatalnak, javaslatot tehetnek.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő hatóság határozza meg. A beutazási és tartózkodási tilalom - a 32. § (2) bekezdésének g) pontja, illetőleg a kiutasítás kivételével - legfeljebb öt évre rendelhető el, amely alkalmanként legfeljebb további öt évvel meghosszabbítható. A beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha elrendelésének oka megszűnt.

(4) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről és a (3) bekezdésben foglalt intézkedésekről az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.

(5) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A tilalom törlésére irányuló kérelem tekintetében a személyes adatok védelméről szóló törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

A visszairányítás

34. § (1) Azzal a külföldivel szemben, aki a beutazáshoz előírt feltételekkel nem rendelkezik - a 43. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a Határőrség idegenrendészeti szerve visszairányítás intézkedést alkalmaz.

(2) A visszairányítás történhet annak az országnak a területére, ahonnan a külföldi érkezett vagy amely őt visszafogadni köteles, vagy ahol a külföldi szokásos tartózkodási helye van, vagy bármely más államba, ahova a külföldi beutazhat. A visszairányítás végrehajtásának helyéről a külföldit tájékoztatni kell.

(3) A visszairányítás intézkedés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A visszairányítás a külföldi útlevelébe bejegyezhető. Ha a visszairányításra beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése miatt került sor, a már kiadott vízum érvénytelen, azt meg kell semmisíteni.

35. § (1) A visszairányítás biztosításának végrehajtása érdekében a légi vagy vízi úton, vasúton, illetve közúton érkező külföldi az érkezés napján a Határőrség rendelkezése szerint köteles a határterület vagy a repülőtér meghatározott helyén vagy a tovább, illetve visszainduló járművön tartózkodni, vagy a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.

(2) Ha a visszairányítás azonnal nem hajtható végre, a vízi úton, vasúton vagy közúton érkezett külföldi az érkezésétől számított legfeljebb negyvennyolc óráig, a légi úton érkezett külföldi az érkezéstől számított legfeljebb nyolc napig köteles a határterület vagy a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni.

(3)[69]

A visszautasítás

36. § (1) A Határőrség idegenrendészeti szerve hatósági intézkedésként - a 43. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - visszautasíthatja azt a külföldit,

a) aki jogellenesen lépte át vagy kísérelte meg átlépni a Magyar Köztársaság államhatárát és ezért visszafogadási egyezmény alkalmazásának van helye, feltéve, hogy az elfogására a határátlépéstől számítva harminc napon belül került sor;

b) akit visszafogadási egyezmény alapján más állam hatóságától átvett, feltéve, hogy a külföldi az átvételtől számított harminc napon belül a származási országába vagy más, a visszafogadására köteles államba visszaküldhető.

(2) A visszautasítás intézkedés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a külföldi rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a visszautasítás ténye az úti okmányba bejegyezhető.

Ujjnyomat rögzítése[70]

37. §[71] A többszöri eljárás megakadályozása céljából az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bírósági kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti szerv intézkedik a külföldi ujjnyomatának levételéről. Az ujjnyomatot a külföldi igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá tartózkodási helyének megjelölésével haladéktalanul továbbítani kell a 37/A. § (3) bekezdésében meghatározott adatkezelő szervnek. Ezzel egyidejűleg a Hivatalt a 37/A. § (2) bekezdésének a) -c) pontjában foglalt adatok közlésével tájékoztatni kell.

37/A. §[72] (1) A Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontja alapján az ujjnyomatot a Határőrség idegenrendészeti szerve, illetve az az idegenrendészeti hatóság rögzíti, amely a külföldivel szemben először intézkedést foganatosított. A külföldi az ujjnyomatának rögzítését köteles tűrni.

(2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés alapján rögzített ujjnyomatot a külföldi igazolt, ennek hiányában az általa közölt természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, továbbá tartózkodási helyének megjelölésével haladéktalanul továbbítja a (3) bekezdés szerinti adatkezelő szervnek. Ezzel egyidejűleg a Hivatalt a következő adatok közlésével tájékoztatni kell:

a) a külföldivel szemben foganatosított intézkedés megnevezése, időpontja,

b) a külföldi személyazonosító adatai, az adatok igazolására szolgáló okmány megnevezése, száma, a kiállító hatóság megnevezése,

c) ha az adatok rögzítése bemondás alapján történt, ennek ténye, továbbá a külföldi által az intézkedés során használt nyelv megjelölése.

(3)[73] Az (1) bekezdés alapján rögzített ujjnyomat adatok tekintetében adatkezelő a Hivatal, adatfeldolgozó az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv. Az adatoknak az Eurodac központi egységéhez történő továbbításáért, fogadásáért, illetőleg azok összehasonlításáért az adatkezelő felel.

Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése[74]

38. § Az EGT állampolgára és családtagja csak akkor utasítható ki, ha az ország elhagyására irányuló kötelezettségét nem teljesítette.

39. § (1) Azt a külföldit, aki

a) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik és személyazonosító igazolványának, illetőleg tartózkodási engedélyének kiadásától számított öt év óta folyamatosan Magyarországon lakik;

b) a Magyar Köztársaság területén született, vagy kísérő nélküli kiskorúként utazott be és letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik;

c) letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldivel vagy magyar állampolgárral házassági, illetőleg családi életközösségben él és tartózkodási engedéllyel rendelkezik,

csak akkor lehet kiutasítani, ha további tartózkodása - a 32. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és a 32. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott okból a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2) A jogszerű tartózkodás feltételeivel nem rendelkező kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése vagy az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelően biztosított.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kérelmének jogerős elbírálásáig a menedékjogot kérő, a menekültként vagy menedékesként elismert külföldi külön jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell.

(4) Idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság, önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a külföldivel szemben.

40. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat meghozatala előtt vizsgálni kell a 43. §-ban meghatározott tilalom fennállását.

(2) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat rendelkező részében meg kell jelölni a kiutasítás okát, időtartamát, kitoloncolás esetén azt az államot, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, az ország elhagyására előírt kötelezettség határnapját, továbbá az ujjnyomat levételének tűrésére vonatkozó kötelezést és a határátlépés helyét is.

(3) A jogerős kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. A bejegyzéstől kivételesen el lehet tekinteni, feltéve, hogy a külföldi önkéntes hazatérési program keretében hagyja el az országot.

(4) A kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a külföldi úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye.

(5)[75] A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(6) A kiutasítás költségeit a kiutasított vagy - anyagi fedezet hiányában - a meghívó viseli. Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítást elrendelő hatóság megelőlegezi.

(7) A (6) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:

a) a külföldi;

b) meghívás esetén a meghívó;

c) az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely a külföldit foglalkoztatja (a továbbiakban: munkáltató), ha a külföldi tartózkodása jogellenes és foglalkoztatását nem engedélyezték.

(8)[76] A kiutasítási eljárás során az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

41. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást határozott időtartamra kell elrendelni, amely egy évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb nem lehet.

(2) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.

(3) A kiutasítás hatálya alatt álló külföldi csak a kiutasítást elrendelő szerv külön engedélyével utazhat be Magyarországra.

42. §[77] (1) A kiutasítást elrendelő határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, a határozat felülvizsgálatát annak közlésétől számított nyolc napon belül lehet kérni a megyei (fővárosi) bíróságtól. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított 15 napon belül bírálja el, a tárgyaláson a külföldit - erre irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor is mellőzhető, ha a külföldi a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az idegenrendészeti hatóság a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, ha a külföldi nem rendelkezik a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel.

(3)[78] Az idegenrendészeti kiutasítási ügyekben felügyeleti szervként a Hivatal jár el.

43. § (1) A visszairányítás, a visszautasítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el, illetőleg nem hajtható végre olyan országba, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a külföldi faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézete miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, a visszautasított, illetve a kiutasított külföldi kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy halálbüntetésnek lenne kitéve.

(2) Ha a külföldi menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, a visszautasítás és a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható határozata alapján hajtható végre.

A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása[79]

44. § (1)[80] Ha a kiutasítást a bíróság rendelte el, a kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.

(2)[81] A jogerős kiutasításról a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet értesíti a területi idegenrendészeti hatóságot.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján intézkedik

a) a külföldi ujjnyomatának levételére;

b) a kiutasítás tényének és a beutazási tilalom időtartamának az úti okmányba történő bejegyzésére, valamint a határátlépés helyének a megállapítására;

c) a kiutasítás ténye, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételére;

d) a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedély visszavonására.

(4)[82]

(5) A területi idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának költségét - ha az más módon nem biztosítható - megelőlegezi.

45. §[83] (1) Ha a kiutasítás végrehajtásának a 43. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály fennállását ebben az esetben a büntetésvégrehajtási bíró állapítja meg.

(2) A 43. § (1) bekezdés esetében a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.

AZ ŐRIZET

Az idegenrendészeti őrizet

46. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a külföldit, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza;

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja;

c) a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el;

d) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette, a számára előírt megjelenési kötelezettségét felszólításra sem teljesítette és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását;

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult.

(2) Ha a külföldi kiutasítására olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt került sor, amely a kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, embercsempészéssel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel függ össze, a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti őrizetet el kell rendelni.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani. Azonnal meg kell szüntetni az őrizetet, ha elrendelésének oka megszűnt.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb öt napra rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a külföldi kiutazásáig meghosszabbíthat.

(5) Ha az idegenrendészeti őrizet időtartama a harminc napot meghaladja, a bíróság az őrizet fenntartásának szükségességét havonta felülvizsgálja.

(6) Hat hónapon túli idegenrendészeti őrizet meghosszabbítására csak az őrizet helye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jogosult. A bíróság az őrizet fenntartásának szükségességét kilencven naponként felülvizsgálja.

(7) Az idegenrendészeti őrizet a kiutasítás végrehajtása feltételeinek megteremtéséig, de legfeljebb tizenkét hónapig tarthat. Az őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat, ha elrendelésére szabálysértési hatóság által kiszabott intézkedés végrehajtása érdekében kerül sor.

(8) Az őrizetet meg kell szüntetni, amint a kiutasítás feltételei biztosítottak, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani. Az őrizetet elrendelő területi idegenrendészeti hatóság a külföldi számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki.

(9) A kijelölt helyen tartózkodó külföldivel szemben a kiutasítás hatálya alatt elkövetett újabb szabálysértés vagy bűncselekmény esetén az idegenrendészeti őrizet ismételt elrendelésének is helye van.

A visszautasítási őrizet

47. § (1) A Határőrség idegenrendészeti szerve a visszautasítás intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (visszautasítási őrizetbe) veheti azt a külföldit, akinek a visszautasítása az elfogástól vagy a visszafogadási egyezmény alapján történő átvételtől számított harminc napon belül végrehajtható.

(2)[84]

(3) A visszautasítási őrizetet alakszerű határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani.

(4) A visszautasítási őrizet legfeljebb öt napra rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a külföldi kiutazásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.

A kiutasítást előkészítő őrizet

48. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében közbiztonsági okból őrizetbe veheti azt a külföldit, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott (a továbbiakban: kiutasítást előkészítő őrizet).

(2) A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani.

(3) A kiutasítást előkészítő őrizet legfeljebb öt napra rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a külföldi kiutazásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.

48/A. §[85] (1) Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kiutasítási, visszautasítási és kiutasítást előkészítő őrizetet (a továbbiakban együtt: őrizet) azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(2) Az őrizet nem szüntethető meg kizárólag azzal az indokkal, hogy a külföldi az őrizet időtartama alatt menedékjogi kérelmet terjesztett elő.

Az őrizet elrendelése, törvényességének felülvizsgálata és az őrizet bírósági meghosszabbítása[86]

49. §[87] (1)[88] A külföldi az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. Az őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek, valamint méltányossági eljárás kezdeményezésének nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.

(2)[89]

(3) A megyei (fővárosi) bíróság elnöke az őrizetet elrendelő határozat törvényességének felülvizsgálatára az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság helyett más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja.

(4) Az őrizetet elrendelő határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban a külföldi jogi képviselőt hatalmazhat meg. Jogi képviselőként csak ügyvédnek lehet meghatalmazást adni.

(5) A határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában benyújtott kérelemnek az őrizet végrehajtására nincs halasztó hatálya.

50. §[90] (1) Ha a külföldi az őrizetbe vétel törvényességének bírósági felülvizsgálatát kéri, a külföldit meghallgatás céljából öt napon belül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróság elé kell állítani. A meghallgatást az őrizet helyén és a külföldi meghatalmazott jogi képviselőjének távollétében is meg lehet tartani.

(2) A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a külföldi a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, vagy a felülvizsgálati kérelem vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.

(3) A meghallgatáson a külföldi, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha az indítványozó nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíró ismerteti.

(4) Ha az őrizetbe vételt elrendelő hatóság elmulasztotta az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kötelezettségét, vagy ha az ideiglenes intézkedésre az őrizetbe vételt elrendelő határozat végrehajtását követően megváltozott körülmények miatt van szükség, a bíróság ideiglenes intézkedésével elrendelheti a szükséges ideiglenes intézkedés végrehajtását, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben a külföldi intézeti gyógykezelés alá helyezését.

51. §[91] (1) Az idegenrendészeti hatóság az őrizet öt napon túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított öt napon belül indítványozza a helyi bíróságnál. Az indítványt meg kell indokolni.

(2) Ha a helyi bíróság az őrizetet elrendelő határozat törvényességének felülvizsgálatáról dönt, ezzel egyidejűleg határoz az őrizet öt napon túli meghosszabbításáról is.

(3) Az idegenrendészeti hatóság az őrizet hat hónapon túli fenntartásáról az őrizet helye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál a hatodik hónap lejártát megelőző legalább tizenöt nappal indítványozza. Az indítványt meg kell indokolni.

(4) A megyei (fővárosi) bíróság a hosszabbítás iránti indítvány átvételétől számított nyolc munkanapon belül határoz.

(5) A bíróság az őrizet meghosszabbításáról szóló indítvány tárgyában meghallgatást tart. A meghallgatást az őrizet helyén és a külföldi meghatalmazott jogi képviselőjének távollétében is meg lehet tartani. A meghallgatásra egyebekben az 50. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

51/A. §[92] (1) A kiutasítási őrizet (46. §) meghosszabbításáról rendelkező bíróság az őrizet fenntartásának indokoltságát megvizsgálja. A vizsgálatot a helyi bíróság az őrizet elrendelésétől számított kilencven naponként, a megyei bíróság az őrizet hat hónapon túli meghosszabbításának napjától számított kilencven naponként végzi.

(2) Az őrizet fenntartása indokoltságának megállapításához az idegenrendészeti hatóság hivatalból indokolással ellátott véleményt küld úgy, hogy az a bírósághoz a vizsgálat határidejének lejártát megelőző nyolcadik munkanapig megérkezzen. A bíróság meghallgatást is tarthat.

A bírósági eljárás közös szabályai[93]

52. §[94] (1) A bíróság az őrizet törvényességének felülvizsgálatára irányuló kérelem, az őrizet meghosszabbítására irányuló indítvány tárgyában és az őrizet fenntartása indokoltságának megállapítására irányuló eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.

(2) Ha a bíró a felülvizsgálati kérelmet vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kérelem vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.

(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a külföldi őrizetbe vétele törvénysértő, illetőleg az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt elutasítja, vagy az őrizet fenntartását nem tartja indokoltnak, haladéktalanul intézkedik a külföldi őrizetének megszüntetéséről.

(4) A bíróság eljárása során a külföldi számára ügygondnokot rendel ki, ha a külföldi a magyar nyelvet nem ismeri és jogi képviseletről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.

(5) A bíróság határozatát az érintett külföldivel és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a külföldinek meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és a határozatot az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell.

(6) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(7) Az 50-51. §-ban meghatározott bírósági eljárás tárgyi költségmentes.

Az őrizet végrehajtása

53. § (1) A külföldivel szemben alkalmazott idegenrendészeti, visszautasítási és kiutasítást előkészítő őrizet együttes időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.

(2) Az őrizetben lévő külföldit - befogadásakor jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.

54. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet büntetés-végrehajtási intézetben kell foganatosítani, ha a külföldi szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadul, egyéb esetben az őrizetet a Határőrség - az erre a célra kijelölt helyen - foganatosítja.

(2) Az őrizet végrehajtása során el kell különíteni

a) a férfiakat a nőktől;

b) büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtás esetében az őrizetben lévő külföldit az elzárást töltőktől, az előzetes letartóztatásban lévőktől és az elítéltektől.

(3) Az őrizetben lévő külföldi jogosult:

a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő ruházatra -, valamint sürgősségi és alap egészségügyi ellátásra;

b) jogi képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra;

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására;

d) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére;

e) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására;

f) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére;

g) kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére;

h) napi legalább egy óra időtartamú, szabad levegőn tartózkodásra.

(4) Az őrizetben lévő külföldi köteles:

a) az őrizetet foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, illetőleg a határőrségi objektum rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja;

c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni;

d) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni;

e)[95] az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni.

(5) Az őrizet foganatosítása során a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állományú tagja, illetőleg a határőr jogosult a feladatkörét meghatározó külön törvény előírásai szerint kényszerítő eszköz alkalmazására, illetőleg fegyver használatára.

55. § (1)[96] Az elrendelő hatóság a külföldi kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetőleg az őrizet időtartamának meghosszabbításáról köteles a miniszter útján, késedelem nélkül értesíteni a külföldi magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.

(2) Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett külföldi felügyelet nélkül maradó, illetőleg eltartott családtagja elhelyezéséről, illetőleg őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.

A KIJELÖLT HELYEN VALÓ TARTÓZKODÁS ELRENDELÉSE

56. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság - határozattal - őrizetnek nem minősülő, személyes szabadságot korlátozó intézkedésként a külföldi kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha

a) a külföldi visszairányítását, visszautasítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetőleg végrehajtani;

b) az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;

c) a külföldi humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A határozat rendelkező részében meg kell határozni:

a) a kötelező tartózkodás helyét;

b) a tartózkodás magatartási szabályait;

c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás, a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.

(3) A tisztázatlan személyazonosságú külföldi köteles tűrni ujjnyomatának levételét és arcképmásának rögzítését.

(4) A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson lehet kijelölni, ha a külföldi magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhető hozzátartozóval nem rendelkezik.

(5) A közösségi szálláson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi kivételével - a külföldi viseli.

(6) A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a külföldi a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. Az eljárásra az idegenrendészeti őrizet törvényességének bírósági felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)[97] A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a külföldi nem kérheti. Az elrendelő határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye.

57. § (1) Ha a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a külföldinek fel nem róható okból továbbra is fennáll, a külföldi számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a Hivatal a külföldi kérelmére - kivételesen, humanitárius okból - engedélyezheti a közösségi szálláson való további tartózkodást.

58. § (1) A Hivatal az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásba a kötelező tartózkodás helyét, az előírt magatartási szabályokat és a hatóság előtti megjelenésre való kötelezést bejegyzi.

(2) A külföldi az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás birtokában - és a kötelező tartózkodási helyet elrendelő területi idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával - jogosult arra, hogy a külön jogszabályban meghatározott engedéllyel munkát végezzen.

(3)[98]

(4) Az idegenrendészeti őrizetbe vételt, illetőleg a kijelölt helyen való tartózkodási kötelezettséget elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata költségmentes (tárgyi költségmentesség).

A kitoloncolás

59. § (1)[99] A visszairányítást, a visszautasítást vagy a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti hatósági határozatot - a 43. §-ban meghatározott tilalom figyelembevételével - a külföldi kikísérésével (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha

a) a kiutasított külföldi szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult;

b) a külföldi idegenrendészeti vagy visszautasítási őrizet alatt áll;

c) kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetőleg a közbiztonság védelme érdekében szükséges.

(2) A kitoloncolásról-idegenrendészeti kiutasítás esetén - a kiutasításról szóló határozatban kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal kell elrendelni.

(3)[100] A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a külföldi végrehajtási kifogást terjeszthet elő, amelyet önállóan lehet benyújtani.

(4)[101] A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a külföldi méltányossági eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti.

60. § A kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a külföldi birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A külföldiek ellenőrzése

61. § (1) A Hivatal, a területi idegenrendészeti hatóság és a Határőrség az e törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti.

(2) Az idegenrendészeti szabályok megtartásának ellenőrzése céljából az (1) bekezdésben meghatározott hatóság képviselője, illetőleg a határőr magánlakásba, illetőleg magánterületre is jogosult belépni.

(3) A külföldi az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodási engedélyét, illetőleg személyazonosító igazolványát felmutatni és átadni.

(4)[102] Az ellenőrzés során a külföldinél talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és a miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.

(5) Azt a külföldit, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét, személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, a rendőr, illetőleg a határőr az eljárásra jogosult idegenrendészeti hatósághoz állítja elő. Ha az idegenrendészeti hatóság az előállítás időtartama alatt a tartózkodás jogcímét, illetőleg a külföldi személyazonosságát nem tudja megállapítani, a külföldivel szemben a szükséges időre, de legfeljebb tizenkét óra időtartamra a rendőr, illetőleg a határőr visszatartás intézkedést alkalmazhat, amely ellen panasznak van helye.

A személykörözés elrendelése

62. § (1) A Hivatal, a területi idegenrendészeti hatóság és a Határőrség idegenrendészeti szerve - a tartózkodási hely megállapítása érdekében - körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó külföldinek, aki

a) idegenrendészeti eljárás alatt áll;

b) az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta, és oda nem tért vissza;

c) a jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

(2) A körözést határozattal kell elrendelni, amelyet az elrendelő területi idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(3) A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő területi idegenrendészeti hatóság vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.

A külföldi úti okmányának elvétele és visszatartása

63. § (1) A Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldi kiutazása csak az ellene indított büntető- vagy szabálysértési eljárás lefolytatása érdekében korlátozható.

(2) A külföldi úti okmányát a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás megindítása céljából elveheti, ha a külföldi ellen olyan szabálysértés miatt indul eljárás, amelyet a törvény elzárás büntetéssel fenyeget. Az elvett úti okmányt haladéktalanul továbbítani kell a területi idegenrendészeti hatósághoz.

(3) Az úti okmány elvétele esetén a külföldi részére személyazonosító adatait tartalmazó és a tett intézkedést tanúsító elismervényt kell kiállítani. Az úti okmány elvétele ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(4) A területi idegenrendészeti hatóság a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, illetőleg a pénzbírság megfizetéséig, a büntetőeljárásban az ügyész vagy a bíróság által meghatározott ideig az elvett úti okmányt határozattal visszatartja.

V. Fejezet

AZ IDEGENRENDÉSZETI ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI ÉS AZ ADATKEZELÉS

64. § A Hivatal, a területi idegenrendészeti hatóság, és a Határőrség jogosult személyazonosítás céljából a külföldi ujjnyomatának és arcképmásának rögzítésére, csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására.

65. § A külföldi idegenrendészeti ügyében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az azonos hatáskörrel rendelkező idegenrendészeti hatóságok közül a külföldi magyarországi szálláshelye vagy lakóhelye, illetve a jogsértés elkövetésének helye szerinti hatóság az illetékes.

66. § (1)[103] A Rendőrség és a Határőrség - törvényben meghatározott jogkörének gyakorlásával-az idegenrendészeti feladatok ellátásában közreműködik. A Rendőrség és a Határőrség a Hivatal, illetőleg a területi idegenrendészeti hatóság megkeresésére

a) közreműködik az idegenrendészeti szabályok megtartásának ellenőrzésében;

b) gondoskodik a külföldi határátkelőhelyre történő szállításáról;

c) őrzi az előállított külföldit;

d) végrehajtja a kiutasított külföldi légi úton történő kitoloncolását;

e) az őrizet elrendelése esetén a külföldit az őrizetet végrehajtó intézménybe szállítja;

f) gondoskodik az őrizetben lévő külföldi bíróság elé állításáról;

g) a büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló külföldit a területi idegenrendészeti hatósághoz kíséri;

h) az úti okmány beszerzéséhez szükséges meghallgatás érdekében a külföldit a diplomáciai vagy konzuli képviselethez kíséri és az őrizetet végrehajtó intézménybe visszaszállítja;

i) az őrizetben lévő külföldit gyógykezelés céljából egészségügyi intézménybe szállítja.

(2) A rendőr és a határőr a külön törvényben meghatározottak szerint jogosult kényszerítő eszköz alkalmazására.

(3) A vám- és pénzügyőrség eljáró képviselője a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet mértékének ellenőrzésében közreműködőként eljárhat.

67. §[104] (1) Az idegenrendészeti ügyekben a közigazgatási eljárásban hozott határozatot és végzést kézbesítés útján, a bírósági eljárásban hozott határozatot, továbbá a közigazgatási szerv eljárásában hozott személyes szabadságot korlátozó intézkedést elrendelő határozatot a jelen lévő külföldi előtt anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven, szóban is közölni kell.

(2) Idegen nyelv használata esetén - ha az eljáró hatóság képviselője azt nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács díját és költségeit az állam viseli.

(3) Ha a külföldi ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik.

68. §[105]

69. §[106] Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azokban az idegenrendészeti eljárási cselekményekben, ahol e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet a kérelmező személyes megjelenését írja elő.

[107]

70. §[108]

A külföldiek úti okmánnyal ellátása

71. § A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a bevándorolt, illetőleg a letelepedett külföldinek, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem pótolható és emiatt a Magyarországra történő visszatérésére nincs lehetőség.

72. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetőleg a letelepedett külföldit - kérelmére, külföldre utazás céljából - Magyarországra visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított két évig érvényes és meghosszabbítható.

73. § A területi idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a külföldi részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.

74. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság a Magyarországon élő hontalant - kérelmére, külföldre utazás céljából - az érvényesség idején belül Magyarországra visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.

(2) Az úti okmány a kiállítástól számított két évig érvényes és meghosszabbítható.

(3) A Magyarországon élő hontalan külföldre utazásának korlátozására és úti okmánnyal való ellátására a magyar állampolgárok külföldre utazásáról szóló jogszabályok az irányadóak.

(4) Az úti okmány kiadása iránti kérelem elutasítása miatt jogorvoslatnak az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye.

(5) A hontalanok úti okmányával kapcsolatos adatok kezelésére a magyar állampolgárok külföldre utazásáról szóló jogszabályok az irányadóak.

Az adatkezelés

75. §[109] (1) A külföldiek e törvényben nyilvántartott adatait a külföldiek személyazonosítása és a párhuzamos eljárások megakadályozása érdekében a Hivatal (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli. A központi idegenrendészeti nyilvántartás a külföldiek általános személyi nyilvántartásából és a 78-84. §-ok szerinti résznyilvántartásokból és az ujjnyomat-nyilvántartásból áll.

(2) Az általános személyi nyilvántartás - a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő külföldiek egységes azonosítása céljából - tartalmazza a 78-84. §-ok hatálya alá tartozó külföldi nevét, születési családi és utónevét (neveit), előző nevét, születési helyét és idejét, nemét, anyja születési családi és utónevét (utóneveit), állampolgárságát, lakcímét és a részére kiadott, jogosultságot igazoló okmányok azonosító adatait.

(3) A külföldiek e törvény alapján nyilvántartott adatait a hatáskörrel rendelkező illetékes idegenrendészeti hatóság (a továbbiakban: illetékes idegenrendészeti hatóság) is kezeli.

76. §[110] A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegen rendészeti hatóság a nyilvántartásból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szemek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a menekültügyi hatóság, szakhatóság e törvényben szabályozott eljárásban való közreműködése esetén e szakhatóság (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szerv) részére, továbbá törvény vagy nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben, és szervek részére szolgáltathat adatot.

77. § (1) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra adatok szolgáltathatók. A letelepedési, tartózkodási és bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi adatai közül a 81. § (1) bekezdés a) j), továbbá l) és n) pontjaiban meghatározott adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

(2) A központi adatkezelő szerv nemzetközi szerződés alapján a nemzetközi bűnüldöző szervek, valamint a Schengeni Információs Központ részére a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján szolgáltathat adatokat.

(3) A vízumkiadó konzuli szervek a vízumpolitika összehangolása céljából adatot szolgáltathatnak a kiadott, illetőleg elutasított vízumkérelmekről a székhelyük szerint illetékes külképviseleteknek.

(4) Az e törvény szerinti személyes adatkezelésre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

78. § (1) A központi adatkezelő szerv, továbbá az illetékes idegenrendészeti hatóság a kiutasított, valamint a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek következő adatait kezeli:

a) természetes személyazonosító adatok;

b) állampolgárság (hontalan státusz);

c) állandó külföldi lakóhely;

d) a tilalom fenntartásának jogalapja, határideje;

e) az elrendelő szerv megnevezése;

f) a kiutasított ujjnyomata.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldit - kérelmére - a nyilvántartott adatairól tájékoztatni kell. A tájékoztatást - nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből - a központi adatkezelő szerv, illetve az illetékes idegenrendészeti hatóság vezetője megtagadhatja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv a tilalom megszűnését követő öt évig, az illetékes idegenrendészeti hatóság a tilalom fennállásáig kezeli.

79. § (1) A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság a vízumkérelmek és a kiadott vízumok alapján a külföldi következő adatait kezeli:

a) a 78. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adatok;

b) arcképmása és útlevelének okmányazonosító adatai;

c) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;

d) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratok másolata vagy az ezekre utaló adatok;

e) a vízumkiadás elutasításának ténye és annak oka;

f) a kiadott vízum száma, sorozatszáma, érvényességi területe és ideje;

g) be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye.

h)[111] bejelentett szálláshelye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv a vízum érvényességi idejének lejártát követő öt évig, az illetékes idegenrendészeti hatóság a vízum érvényességi idejének lejártát követő egy évig kezeli.

80. § (1) A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság a hozzájárulás beszerzésére kötelezett meghívó természetes személy, illetve jogi személy, továbbá a meghívott külföldi következő adatait kezeli:

a) a meghívó természetes személyazonosító adatai, állampolgársága (hontalansága), illetve a jogi személy megnevezése;

b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a jogi személy székhelye (telephelye);

c) a meghívott külföldi természetes személyazonosító adatai és állampolgársága (hontalansága);

d) a kötelezettségvállalás időtartama;

e) a meghívólevél sorszáma vagy a kiadás megtagadásának ténye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv a vízumkérelem vagy a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásától számított öt évig, az illetékes idegenrendészeti hatóság az eljárás befejezését követő egy évig kezeli.

81. § (1) A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság kezeli a letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel, illetőleg ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással rendelkező külföldi következő adatait:

a) a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatok;

b) a beutazás (érkezés) időpontja;

c) magyarországi tartózkodási helye;

d) útlevél okmányazonosító adatai;

e) az engedély száma, érvényességi ideje, meghosszabbítása és annak időtartama;

f) a tartózkodás célja;

g) az engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasítása, valamint az engedély visszavonása és ennek indoka;

h) az érintett családi állapota;

i) iskolai végzettsége, szakképzettsége;

j) foglalkozása;

k) arcképmása és aláírása;

l) a végleges kiutazás időpontja;

m) az általa használt és külföldön nyilvántartott gépjármű forgalmi engedélyének adatai;

n)[112] a letelepedett külföldi lakóhelyét;

o)[113] a letelepedett külföldi, továbbá az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT állampolgár személyi azonosítóját, valamint a letelepedett külföldi személyazonosító igazolványának okmányszámát;

(2)[114] A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság kezeli az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT állampolgár (a továbbiakban: EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező) (1) bekezdés a), e), g) -h) és k) pontja szerinti adatait és bejelentett lakóhelyét.

(3)[115] A központi adatkezelő szerv a nyilvántartásból - a 15. § (1) bekezdésének c) pontja kivételével -jogszabályban meghatározott hatáskörükre és illetékességükre kiterjedően a következő szerveknek szolgáltathat adatot:

a) az adatigénylésre jogosult szerveknek;

b) az állampolgársági feladatokat ellátó hatóságnak;

c)[116] a Vám- és Pénzügyőrségnek, illetve a vámhatóságnak;

d) a személyazonosító igazolvány kiadása céljából a bevándorolt, illetve a letelepedett külföldi lakóhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének;

e)[117] a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek a bevándorolt, a letelepedett, továbbá az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezők személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásához.

(4)[118] A központi adatkezelő szerv a nyilvántartott adatokat a tartózkodási engedély, illetőleg az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás lejártától, továbbá a letelepedési vagy tartózkodási engedély visszavonásától számított öt évig, az illetékes idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély, illetőleg az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességének lejártáig kezeli.

(5)[119] A központi adatkezelő szerv az egészségügyi hatóság tájékoztatása alapján a tájékoztatás beérkezésétől számított egy évig kezeli az annak tényére vonatkozó adatot, hogy a külföldi közegészséget veszélyeztető betegségben szenved és az egészségügyi hatóság rendelkezését megszegte.

82. § (1) A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi következő adatait kezeli:

a) a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat;

b) arcképmását és útlevelének adatait;

c) a bevándorláshoz szükséges feltételeket igazoló adatokat;

d) a családi állapotra vonatkozó adatokat;

e) az iskolai végzettségre vonatkozó adatokat;

f) a foglalkozásra vonatkozó adatokat;

g) az engedély kiadására és visszavonására vonatkozó adatokat;

h) lakcímét.

(2)[120] A központi adatkezelő szerv és az illetékes idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolattartás, valamint a nyomozó hatóság részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv a kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetőleg a jogállás megszűnésétől számított húsz évig, az illetékes idegenrendészeti hatóság az eljárás jogerős befejezéséig, illetőleg a jogállás megszűnésétől számított egy évig kezeli.

83. § (1) A központi adatkezelő szerv a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyar Köztársaságban őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett külföldiek alábbi adatait kezeli:

a) a 78. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott adatok;

b) a magyarországi tartózkodási hely;

c) a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma;

d) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a tájékoztatási kötelezettség teljesítését követő három évig kezelhetők.

84. § (1) A központi adatkezelő szerv az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek következő adatait kezeli:

a) a 78. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatok;

b) az elveszettként bejelentett úti okmány típusa és száma;

c) a bejelentés időpontja;

d) a beutazás helye, ideje;

e) a magyarországi tartózkodási hely;

f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése;

g) a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;

h) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége.

(2) A központi adatkezelő szerv az úti okmány elvesztését bejelentő külföldiek adatait az okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított öt évig kezeli.

85. § (1) Az illetékes idegenrendészeti hatóság a szálláshely bejelentésével összefüggő adatokat a szállás bejelentésétől, illetőleg a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli.

(2)[121] A bevándorolt, a letelepedett külföldi, valamint az EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező lakóhelyének bejelentésével összefüggő adatokat az illetékes idegenrendészeti hatóság a lakóhely illetékességi területen való megszűnéséig, a központi adatkezelő szerv a lakóhely megszűnését követő öt évig kezeli.

(3)[122] A (2) bekezdésben foglalt lakóhely-bejelentési adatokat, illetőleg azok megváltozását az illetékes idegenrendészeti hatóság, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartás részére a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv szolgáltatja.

VI. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

86. §[123] (1) A külföldit szállító légi vagy vízi jármű üzemben tartójának, illetve a közúti személyszállító jármű üzemben tartójának (a továbbiakban: üzemeltető) a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a külföldi rendelkezik a beutazáshoz vagy átutazáshoz szükséges feltételekkel (érvényes úti okmány és vízum).

(2) Az üzemeltető köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan a külföldit hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha az általa szállított

a) külföldinek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg,

b) átutazó külföldit más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt Magyarországra visszairányították, vagy

c) a más célállamba történő szállítást vállaló üzemeltető megtagadja a külföldinek a járműre történő felvételét.

(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket az üzemeltető viseli.

(4) Ha az üzemeltető vitatja a visszaszállítási, illetőleg költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. A visszaszállítási és költségviselési kötelezettség alól az üzemeltető akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének eleget tett, és a külföldi a járműre történő felszállásakor érvényes úti okmánnyal, illetve vízummal rendelkezett.

(5) Azt az üzemeltetőt, akit visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettség terhel, az idegenrendészeti hatóság határozattal, szállított személyenként 4000 euró vagy annak megfelelő forint összegű közrendvédelmi bírsággal sújtja.

87. § (1) A munkáltató a külföldi foglalkoztatását megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi rendelkezik érvényes, munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.

(2) A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli megszüntetését három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavégzés helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál.

(3) A területi idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

87/A. §[124] Az üzemeltető és a munkáltató a felelősségének megállapítására vonatkozó eljárás felfüggesztését nem kérheti.

VII. Fejezet

BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

A külföldi szálláshelyének bejelentési kötelezettsége

88. § (1) A külföldi a magyarországi szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni:

a) természetes személyazonosító adatok;

b) állampolgárság;

c) útlevél okmányazonosító adatok;

d) a szálláshely címe;

e) a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja;

f) a vízum száma;

g) a beutazás időpontja, helye;

h) a tartózkodási engedély száma.

(2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló külföldi (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.

(3) A vendégkönyvet a kereskedelmi szálláshely üzemeltetője köteles évente a szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál leadni.

(4)[125]

(5) Ha a szálláshely nem kereskedelmi szálláshely vagy jogi személy által fenntartott szálláshely, a bejelentési kötelezettséget a külföldinek a szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz személyesen vagy szállásadója útján kell teljesítenie. A bejelentési kötelezettség közvetlenül vagy a szálláshely szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője útján is teljesíthető.

(6) Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a bejelentési kötelezettséget a beutazástól számított három munkanapon belül kell teljesíteni.

A külföldi személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések

89. § (1) A külföldi köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, megsemmisülését az azt kiállító, vagy a tartózkodás helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről igazolást kell kiállítani.

(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az (1) bekezdésben meghatározottak szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a külföldi úti okmányának, illetőleg tartózkodásra jogosító engedélyének körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen. A körözés elrendelésére és visszavonására a 62. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[126] Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a harmadik ország állampolgára köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgára az új úti okmány és az (1) bekezdésben foglalt - bejelentésről szóló - igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.

(5)[127] Az eljáró hatóságnak a miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás, helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére történő eljuttatásáról.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

90. § (1) Ez a törvény - a 91. §-ban foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált bevándorlási engedély iránti kérelemre irányuló eljárás kivételével a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti:

a) a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény;

b) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 9. és 10. §-a;

c) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól, és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-ában a "[35. § (1) bek.]" szövegrész, és a 15-35. §-ok, valamint az 59. § és a 61. § (6) bekezdésének c) pontja;

d) az egyes törvényi rendelkezések hatálybaléptetéséről, módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 2000. évi X. törvény 1. §-a;

e) a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 61. §-ának (2)-(9) bekezdése;

f) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 21. §-ának (2) bekezdéséből az "illetőleg a befogadottnak" szövegrész;

g)[128]

91. §[129] (1) E törvény 4. § (4)-(5) bekezdése, 18. § (1) bekezdésének a) pontjából a "kivéve, ha a jogszerű tartózkodás célja tanulmányok folytatása volt" szövegrész, a 25-30. §-a, valamint 38. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.

(2) E törvény 4. § (1) bekezdésének f) pontja, 4. § (3) bekezdése, 7. § (3) bekezdése, 8. § (2) és (5) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, a 32. § (1) bekezdésének e) és f) pontja, valamint 88. § (4) bekezdése az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

92. § (1) A 90. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni a jogerős határozattal el nem bírált kérelmet és az idegenrendészeti kényszerintézkedés végrehajtását is.

(2) E törvény hatálybalépéséig benyújtott, jogerősen még el nem bírált bevándorlási kérelemre a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kérelmet első fokon a területi idegenrendészeti hatóság bírálja el.

93. § (1) Ez a törvény a hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett bevándorlási engedély érvényességét, továbbá az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket nem érinti.

(2) A törvény hatálybalépése előtt kiadott beutazási és tartózkodási engedély az érvényességi idején belül felhasználható.

(3) A törvény hatálybalépése előtt benyújtott ideiglenes tartózkodási engedély, illetőleg huzamos tartózkodási engedély iránti kérelmet tartózkodási engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.

(4) Ahol jogszabály ideiglenes vagy huzamos tartózkodási engedélyt említ, azon a tartózkodási engedélyt kell érteni.

94. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a) az idegenrendészeti eljárás, valamint a szálláshely, illetőleg lakóhely bejelentés, továbbá a külföldiek e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatos eljárás részletes rendjét;

b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumkiadás részletes szabályait, valamint a vízum kötelező formáját;

c) a letelepedési, illetőleg tartózkodási engedélyek kiállításának feltételeit és a tartózkodási engedélyek formáját;

d) a humanitárius célú. tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetőleg a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;

e) a visszautasítási, a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait;

f)[130] a külföldiek beutazásának, magyarországi tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait;

g) a befogadottak, illetőleg a közösségi szálláson tartózkodók ellátásának, támogatásának szabályait;

h) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;

i) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és magyarországi tartózkodásának részletes szabályait.

j)[131] a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait.

(2)[132] Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:

a) a külföldiek be- és kiutazásával, tartózkodásával, valamint a bevándorlási engedély visszavonásával kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás rendjét;

b) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit;

c) a külföldiek be- és kiutazásával, magyarországi tartózkodásával, a hontalan útlevél kiadásával kapcsolatos eljárások díját;

d) az anyagi fedezet irányadó összegét;

e) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyeknek a ki- és beutazásával, magyarországi tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályait rendelettel határozza meg, továbbá megállapítsa az érvényes úti okmányok körét.

(4) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.

(6)[133] Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatfeldolgozó szervét rendeletben jelölje ki.

Jogharmonizációs záradék

95. § (1)[134] Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 90/364/EGK irányelve a tartózkodási jogról;

b) a Tanács 90/365/EGK irányelve a szakmai tevékenységüket megszüntetett alkalmazottak és önálló vállalkozók tartózkodási jogáról;

c) a Tanács 93/96/EK irányelve a diákok tartózkodási jogáról;

d) a Tanács 68/360/EGK irányelve a munkavállalókra és családtagjaikra vonatkozó utazási és tartózkodási korlátozások megszüntetéséről;

e)[135]

f) a Tanács 73/148/EGK irányelve a tagállamok állampolgárainak letelepedéssel és szolgáltatás nyújtásával összefüggő mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről;

g) a Tanács 64/221/EGK irányelve a külföldi állampolgárok mozgásával és letelepedésével kapcsolatos olyan különleges intézkedések összehangolásáról, amelyeket a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy indokol;

h) a Tanács 72/194/EGK irányelve a Tanács 64/221/EGK a külföldi állampolgárok mozgásával és letelepedésével kapcsolatos, a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy által indokolt különleges intézkedések összehangolásáról szóló irányelvének azokra a munkavállalókra történő kiterjesztéséről, akik a munkaviszony megszűnését követően a munkavállalás helye szerinti tagállamban maradnak;

i) a Tanács 75/34/EGK irányelve a tagállamok állampolgárainak önálló vállalkozóként való tevékenységük befejezését követően a tevékenység helye szerinti tagállam területén való tartózkodási jogáról;

j)[136]

k)[137]

l) a Tanács 1994. november 30-ai állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról;

m) a Tanács 1994. november 30-ai állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére tanulmányok céljából történő belépésének korlátozásáról;

n) a Tanács 1994. november 30-ai döntése a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3: (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;

o) a Tanács 1996. március 4-ei ajánlása a repülőtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésről;

p) a Tanács 1996. március 4-ei ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan;

q) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról;

r) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről;

s) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről;

t) a Tanács 435/99/EK határozata a schengeni vívmányoknak az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés megfelelő rendelkezéseivel összhangban történő meghatározásáról.

u)[138] a Tanács 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről.

(2)[139] Ez a törvény a következő uniós jogi aktusokkal részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról,

b) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről.

96. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) végzi a letelepedési engedélyt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint - az állami szuverenitás és az alkotmányos rend védelméhez kötődően - a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;"

97. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 12. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép, és a Bv. tvr. a következő 12. §-sal egészül ki:

"A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása

12. § (1) A kiutasítás mellékbüntetés nem hajtható végre, ha a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. §-a szerint a végrehajtásnak azért van akadálya, mert nincs olyan ország, amelyben a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve.

(2) Az (1) bekezdés esetén a kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása iránt az ügyész az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a területén illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján az ügyész indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás végrehajthatóságát.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli."

(2) A Bv. tvr. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik."

98. §[140]

99. §[141]

100. §[142]

101. §[143]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. május 29-i ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[3] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 10. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[4] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[5] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[6] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 57. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[7] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 57. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[8] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[9] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[10] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[11] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 11. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[12] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 58. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[13] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[14] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 58. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[15] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[16] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 59. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[17] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[18] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[19] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[20] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 12. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[21] Számozását módosította a 2005. évi XLVI. törvény 12. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[22] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[23] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 13. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[26] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 60. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[27] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 14. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[28] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[29] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 15. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[30] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 16. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[31] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 16. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[32] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 16. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[33] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 16. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[34] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 61. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[35] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[38] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[39] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[40] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 62. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[41] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[42] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[44] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[45] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[46] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[47] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[48] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 19. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[49] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[50] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[51] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[52] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[53] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[54] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2006.01.01.

[55] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 20. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[56] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.01.01.

[57] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 64. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[58] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[59] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 65. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[60] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 65. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[61] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (1) bekezdése f) pontja. Hatályos 2006.01.01.

[62] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[63] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[64] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 66. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[65] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[66] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[67] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[68] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[69] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[70] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[71] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[72] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 67. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[73] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[74] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 67. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[75] Módosította a 2005. évi XLVI. törvény 32. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.11.01.

[76] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 21. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[77] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 68. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[78] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 22. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[79] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[80] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[81] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[82] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[83] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 69. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[84] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[85] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[86] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[87] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[88] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 23. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[89] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[90] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[91] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[92] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[93] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[94] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 70. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[95] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[96] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[97] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 24. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[98] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[99] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[100] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[101] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 25. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[102] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[103] Módosította a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 2004.05.01.

[104] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 26. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[105] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[106] Megállapította a 2005. évi XLVI. törvény 27. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[107] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[108] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[109] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 71. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[110] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (1) bekezdése n) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[111] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 72. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[112] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 73. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[113] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 73. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[114] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 73. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[115] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 73. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[116] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 89. § (1) bekezdése n) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[117] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 11. § (3) bekezdés h) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[118] Számozását módosította a 2004. évi XXIX. törvény 73. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[119] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 28. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[120] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 74. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[121] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 75. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[122] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 11. § (3) bekezdés h) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[123] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 76. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[124] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 29. § -a. Hatályos 2005.11.01.

[125] Az Európai Uniónak a schengeni rendelkezéseknek a Magyar Köztársaság által történő alkalmazását teljeskörűen lehetővé tévő rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

[126] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 77. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[127] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[128] Hatályon kívül helyezte a 2005. évi I. törvény 42. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2005.03.08.

[129] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 78. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[130] Megállapította a 2004. évi XXIX. törvény 79. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[131] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 79. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.05.01.

[132] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[133] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (7) bekezdés n) pontja. Hatályos 2007.01.01

[134] Szerkezetét módosította a 2005. évi XLVI. törvény 31. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[135] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[136] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[137] Hatályon kívül helyezte a 2004. évi XXIX. törvény 147. § (2) bekezdése e) pontja. Hatálytalan 2004.05.01.

[138] Beiktatta a 2004. évi XXIX. törvény 80. § -a. Hatályos 2004.05.01.

[139] Beiktatta a 2005. évi XLVI. törvény 31. § -a. Hatályos 2006.01.01.

[140] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.07.01.

[141] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.07.01.

[142] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.07.01.

[143] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2003.07.01.

Tartalomjegyzék