A Fővárosi Törvényszék P.24739/2012/96. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 147. §, 148. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §] Bíró: Vass Helga

Fővárosi Törvényszék

23. P/P. III. 24.739/2012/96.

A Fővárosi Törvényszék

Papp Sándor hozzátartozó (cím1 által képviselt

Papp Sándorné (cím1 felperesnek

dr. Király Albert ügyvéd (cím2 által képviselt

I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és

II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe.) II. rendű alperes ellen

közös tulajdon megszüntetése iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a peres feleknek a perbeli ingatlan címe. alatt nyilvántartott, természetben a perbeli ingatlan címe . alatt fekvő ingatlanon fennálló közös tulajdonát akként szünteti meg, hogy az I-II. rendű alperesek 1/4-1/4 tulajdoni illetőségét 12.275.000 - 12.275.000,- (Tizenkétmillió-kétszázhetvenöt - Tizenkétmillió-kétszázhetvenöt) forint megváltási ár megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 12.275.000,- (Tizenkétmillió-kétszázhetvenöt) Ft, a II. rendű alperesnek 12.275.000,- (Tizenkétmillió-kétszázhetvenöt) Ft megváltási árat.

A bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ingatlan általuk használt részét kiürítve bocsássák a felperes birtokába.

A bíróság az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság megkeresi a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. kerületi Hivatalának Földhivatalát, hogy a megváltási ár teljes kiegyenlítésének igazolása után jegyezze be közös tulajdon megszüntetése jogcímén a perbeli ingatlan címe. alatt nyilvántartott I. rendű alperes személyazonosító adatai, II.rendű alperes neve II. rendű alperes személyazonosító adatai 1/4-1/4 tulajdoni illetőségét a felperes javára felperes személyazonosító adatai.rendű alperes címe hrsz.).

A bíróság megállapítja, hogy a felek költségeiket maguk viselik.

A bíróság megállapítja, hogy az I. rendű alperes költségmentessége folytán le nem rótt 589.200,- (Ötszáznyolcvankilencezer-kétszáz) forint illeték az állam terhén marad.

Az állam által előlegezett 492.594,- (Négyszázkilencvenkétezer-ötszázkilencvennégy) forint szakértői díj az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a tényállást a felek nyilatkozata, az általuk becsatolt okiratok tartalma alapján, sazkértők nevei igazságügyi szakértők szakvéleménye alapján az alábbiak szerint állapította meg.

A felperes 1/2, az I-II. rendű alperesek 1/4 - 1/4 arányban tulajdonosai a I.rendű alperes címe hrsz-ú ingatlannak. A peres felek 1999. óta tulajdonosai a perbeli ingatlannak, azt öröklés útján szerezték meg. A felperes 2015. nyarától, az I. rendű alperes 1997. óta használja életvitelszerűen a perbeli ingatlant. Az ingatlan 1909 nm alapterületű, L6.III-SZ-N nagytelkes, szabadon álló beépítésű, hegyvidéki kertvárosias lakóterület elnevezésű övezetben található.

A felperes és az I. rendű alperes által használt telekrészt kerítés választja el egymástól, amely évtizedek óta fennáll. A telek egyik részét a több évtizede tartó használatnak megfelelően a felperes, a másik részét az I. rendű alperes használja.

A felperes többször módosított keresetében kérte a közös tulajdon megszüntetését. Az I-II. rendű alperesi tulajdoni hányadot magához kívánta váltani, a perbeli ingatlan forgalmi értékét 47.642.000,- forintban jelölte meg. Az I. rendű alperes által előterjesztett viszontkereset elutasítását kérte, perköltségigénye volt.

Az I-II. rendű alperesek módosított ellenkérelmükben a közös tulajdon megszüntetését természetben kérték a felperes által a keresetben megjelölt módon, hosszanti irányban a magához váltás elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az I. rendű alperes huzamosabb ideje használja életvitelszerűen a perbeli tulajdoni hányadot, az 1/2008. (V. 19.) Pk. véleményre hivatkoztak, továbbá a Ptk. 5. § (1) bekezdésére. Állításuk szerint joggal való visszaélés állapítható meg az I. rendű alperes vonatkozásában, amennyiben a bíróság az I-II. rendű alperes tulajdoni hányadát a felperes tulajdonába adja. Annál is inkább, miután az I. rendű alperes 40 éve lakik a perbeli ingatlanban, havi 100.000,- Ft körüli nyugdíjjal rendelkezik, más jövedelemforrása nincs, az I. rendű alperes közel 70 éves. Amennyiben a felperes váltaná meg a tulajdoni illetőségét, az évtizedek óta megszokott kertes ingatlanból csak egy szűk kis alapterületű panellakást tudna vásárolni és ez alapjaiban változtatná meg az eddigi életvitelét. A tulajdoni hányadért fizetendő megváltási árat alacsonynak találta. Hivatkozott arra, hogy a perbeli ingatlan használata 1975. január 11. napján kelt adásvételi szerződésben is rögzítésre került, nevezetesen, hogy a felperes és az I. rendű alperes által használt területrészt kerítés választja el egymástól, amelyet még a jogelődeik létesítettek és ebben a formában használja mind a felperes, mind az I. rendű alperes az ingatlant. A közös tulajdon megszüntetését természetben kérték mégpedig úgy, hogy hosszanti irányban ossza meg a bíróság a perbeli ingatlant.

Viszontkeresetében kérte, hogy a bíróság alapítson használati jogot az 1/4 tulajdoni hányad vonatkozásában. Perköltségigénye volt.