A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20887/2016/41. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 182. §, 206. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 147. §, 148. §, 165. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Pestovics Ilona, Takácsné dr. Kükálo Judit

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.20.887/2016/41/IX.

A Fővárosi Ítélőtábla a képviselő (képviselő neve) hozzátartozó és a dr. Janza Frigyesné ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kovalenko Marianna ügyvéd és a dr. Huszár Előd ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I. rendű, valamint a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. november 25. napján kelt 23.P/P.III.24.739/2012/96. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által 97. sorszám alatt és a felperes által 99., 106., 108/F/1. és 108/F/2., Pf.38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a keresetet a per fő tárgya tekintetében elutasítja, mellőzi az I. rendű alperes viszontkeresetének elutasításáról és a viszontkereseti illeték viseléséről szóló rendelkezéseket, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az állam által a másodfokú eljárásban előlegezett 195.043.- (százkilencvenötezer-negyvenhárom) Ft szakértői díj, valamint 50.800.- (ötvenezer-nyolcszáz) Ft jelenléti díj és az I. rendű alperes költségmentessége folytán le nem rótt 1.964.000.- (egymillió-kilencszázhatvannégyezer) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad.

A felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte az alperesekkel közös tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában a közös tulajdon megszüntetését. Az alperesek 1/4-1/4 tulajdoni hányadát magához kívánta váltani összesen 25 millió Ft megváltási ár ellenében és kiürített állapotban.

Az I. rendű alperes - és hozzá csatlakozva a II. rendű alperes is - elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy 40 éve lakik a perbeli ingatlanon, havi 100.000 Ft nyugdíjjal rendelkezik, más jövedelemforrása nincsen, 70 éves elmúlt, egyedül él. A felperes által fizetendő megváltási árból az évtizedek óta megszokott kertes ingatlan helyett csak egy kis alapterületű panellakást tudna vásárolni, és ez alapjaiban változtatná meg az eddigi életvitelét. Az alperesek vitatták a megváltási ár összegszerűségét, illetve úgy nyilatkoztak, hogy a közös tulajdon megszüntetésére természetben is lehetőség nyílna.

Az I. rendű alperes viszontkeresetében - mely tartalma szerint a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó érdemi ellenkérelem - kérte, hogy a bíróság a közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg alapítson használati jogot az 1/4 tulajdoni hányada vonatkozásában. A felperes a közös tulajdon megszüntetése ezen módjának elutasítását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a feleknek a B. ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon fennálló közös tulajdonát megszüntette akként, hogy az alperesek 1/4-1/4 tulajdoni illetőségét 12.275.000-12.275.000 Ft megváltási ár megfizetése ellenében a felperes tulajdonába adta. Kötelezte a felperest, hogy a megváltási árat az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizesse meg az alpereseknek. Kötelezte az alpereseket, hogy ugyanezen határidőn belül az ingatlan általuk használt részét kiürítve bocsássák a felperes birtokába. Az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította. Megkereste a földhivatalt, hogy a megváltási ár teljes kiegyenlítésének igazolása után jegyezze be közös tulajdon megszüntetése jogcímén a perbeli ingatlan alperesek tulajdonában álló 1/4-1/4 tulajdoni illetőségére a felperes tulajdonjogát. Megállapította, hogy a felek a költségeiket maguk viselik, az I. rendű alperes költségmentessége folytán le nem rótt 589.200 Ft illeték, illetve az állam által előlegezett 492.594 Ft szakértői díj az állam terhén marad.

Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a perbeli ingatlannak a felperes 1/2, az alperesek pedig 1/4-1/4 arányban tulajdonosai. A felperes 2015 nyarától, az I. rendű alperes 1997. óta használja életvitelszerűen az ingatlant, ami 1.909 m2 alapterületű nagytelkes, szabadon álló beépítésű, hegyvidéki kertvárosias lakóterület elnevezésű övezetben található. A felek által használt telekrészt kerítés választja el egymástól.

A határozat jogi indokolásában az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 147-148. §-ára, illetve az 1/2008. (V.19.) PK véleményre hivatkozott. Az utóbbi alapján kifejtette azt, hogy a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jog visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a régi Ptk. 5. §-a nyújt védelmet. Az adott esetben a felek többször próbáltak a per során is egyezséget kötni. A felperes a keresetlevelében a közös tulajdon megszüntetését természetben, az ingatlan hosszanti irányban történő megosztásával kérte. Az alperesek a keresztben történő megosztást indítványozták, és mindkét fél csatolta a saját javaslatához kapcsolódóan az elvi telekmegosztási engedélyt. A végleges engedély feltétele az volt, hogy mind a felperes, mind az I. rendű alperes használatában álló felépítmények közül néhányat elbontsanak, ekként szólt a B. Polgármesteri Hivatal Főépítési Irodájának állásfoglalása. E szerint a telkek megengedett legkisebb kialakítható területe az adott övezetben 1.000 m2, a vázrajz szerint 955 és 954 m2-es telkek jönnének létre a keresztben történő megosztással. Ez abban az esetben lenne elfogadható, ha a tervezett telekhatárra eső épület lebontása megtörténik a telekalakítás előtt. A felperes az elvi telekalakítási engedélyek és az ajánlat beszerzését követően módosította a keresetét akként, hogy megváltással kéri a közös tulajdon megszüntetését. Tény, hogy az I. rendű alperes 70 év körüli, életében jelentős változást jelentene - figyelemmel az életkorára és anyagi helyzetére-, ha a kertvárosias övezetből el kellene költöznie. A rendelkezésre álló pénzösszegből, megváltási árból azonban lakható ingatlant tudna vásárolni, amely az általa használt ingatlan komfortfokozatának megfelelő. Nem támasztotta alá ilyen módon, hogy a közös tulajdon megszüntetése méltányos érdekét sértené, ezért a kereset elutasításának ezen ok alapján nem volt helye.

A felek között vitás volt a perbeli ingatlan forgalmi értéke, amelyet a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania. A perben kirendelt dr. Kocsis Julianna igazságügyi szakértő 2011. november 24-én az ingatlan forgalmi értékét 64.400.000 Ft-ban határozta meg, dr. Németh László igazságügyi szakértő 2014. április 14-én pedig 49.600.000 Ft-ban. A bíróság felhívását követően a felek kérdéseire adott válaszokkal a szakvéleményt kiegészítette 2015. június 31-én, és ekkor a forgalmi értéket 72.300.000 Ft-ban határozta meg. A bíróság felhívására a szakértők aktualizálták korábbi szakvéleményüket és a 2015. november 25-ei tárgyaláson dr. Kocsis Julianna 49.000.000 Ft-ban, dr. Németh László 49.200.000 Ft-ban határozta meg a forgalmi értéket. Az elsőfokú bíróság ezen szakvéleményeket aggálytalannak tekintve az ítélet alapjául 49.100.000 Ft-os forgalmi értéket fogadott el. Utalt arra, hogy dr. Németh László 2015. június 31-én érkezett kiegészítő szakvéleményében a felek által feltett kérdésekre válaszolt. A bíróság által meghatározott feladatlista alapján készítette el a szakvéleményt - figyelembe véve a felek kérdéseit -, ekképp jutott arra a megállapításra, hogy a forgalmi érték 72.300.000 Ft.