A Kúria Pfv.22358/2011/9. számú precedensképes határozata birtokháborítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 188. §, 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Kedvtelésből állaltot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. A szomszédjogi szabályok megsértésén alapuló birtokvédelmi perben figyelembe kell venni a szerzett jogok védelmének jogelvét is. 1959. IV. Tv. 100. §, 1959. IV. Tv. 188. §, 1952. III. Tv. 206. § (1), 41/2010. Korm. rend. 14. § (2), 2010. CXXX. Tv. 2. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.22558/2009., Fővárosi Törvényszék Pf.631316/2011/6., *Kúria Pfv.22358/2011/9.* (BH 2012.11.260)

***********

Pfv.I.22.358/2011/9.szám

A Kúria a dr. Molnár Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pozsonyi Anikó által képviselt alperes ellen birtokháborítás miatt a Budapest XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 15.P.XXIII.22.558/2009. számon folyamatban volt és a Fővárosi Bíróság 44.Pf.631.316/2011/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az alperes által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 44.Pf.631.316/2011/6. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja;

kötelezi a felperest, hogy az alperesnek fizessen meg 15 nap alatt 60.000 (Hatvanezer) forint együttes másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a perbeli ingatlan korábban munkásszállóként üzemelt, majd 1999. február 23-án abban hatlakásos társasház létesült. Az 1. helyrajzi szám alatti önálló betétnek megfelelő lakásban az alperes és a családja, míg a 2. helyrajzi számú önálló betétben nyilvántartott lakásban a felperes és családja lakik. Az alperes már az 1990-es éveket megelőzően is az ingatlanban lakott, ahol az 1980-as évek végétől kezdődően kutyákat tartott és azok tenyésztésével foglalkozott. 1992-ben született meg az első regisztrált alom, jelenleg az alperesnek hat darab törpe schnauzer, egy közép schnauzer, két óriás schnauzer és három törpe schnauzer fajta tenyészkutyája van, továbbá kedvetelésből tart egy boxer fajtájút. A felperes 1997 áprilisában költözött a perbeli ingatlanba, amely sorház kialakítású. Az alperes lakása a sarkon helyezkedik el, míg a második - közvetlenül szomszédos - lakás a felperesé. A perrel érintett társasházi lakásokhoz kerítéssel elkülönítetten használt telekrész tartozik. Az alperes a kutyái számára három kennelt alakított ki, betonaljzattal. Az első kennelben három, a másodikban kétszer két, míg a harmadikban három kutyaól került elhelyezésre. A kennelek teljes hosszában a betonaljzatban - a házas felépítmény felé eső kerítés előtt végigvezetve - található egy vízelvezető árok; a kennelek levezető vízvezetékei a második kennelben kerültek bevezetésre egy külön kiépített zárt emésztőbe.

A peres felek lakásingatlanait a kenneleknél egy 180-190 cm magas téglakerítés határolja, amelyen egy derékszögű háromszöget alakítottak ki, a ház fala felé emelkedve.

A perbeli ingatlan családi házas jellegű, közvetlenül külterületi minősítésű területek által határolt részen fekszik, nagy zöldterületekkel tagoltan. Az ingatlantól számítottan 300-400 méterre üzemel egy zöldségpucoló üzem és a közelben található egy tehenészet is. A környéken többen tartanak háziállatot, így: kutyákat, illetve körülbelül 150 méterre baromfit és galambokat.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg: az alperes azzal, hogy az önkormányzati rendeletben foglaltak ellenére kettőnél több kutyát tart és tenyészt, birtokháborítást követett el, mert azok hangos ugatásukkal, vizeletük szagával az ingatlana birtoklásában zavarják. Kérte az alperest kötelezni a birtokháborító magatartás megszüntetésére, továbbá arra, hogy a kutyák tenyésztésével hagyjon fel, és azok számát a természetes elhullás útján kettőre csökkentse.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érdemi védekezése szerint a tenyészet kialakításakor az ebtartást semmilyen jogszabály nem szabályozta, Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának 29/2001. (VII.20.) rendelete 2002. január 1-jén lépett hatályba. További védekezése szerint szükségtelen zavarást a kutyatartással nem valósít meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a bizonyítási eljárás adatai - tanúvallomások, helyszíni szemle - alapján kétségtelenül nem bizonyította a felperes, hogy az alperes a kutyák tartásával és tenyésztésével szükségtelenül zavarná lakása birtoklásában. Rámutatott: A Ptk. 100.§-ának alkalmazásában az igazgatási szabályokban előírt követelményrendszer a bíróságot nem köti. Azt kellett vizsgálni, hogy az adott környezet jellegére is tekintettel megvalósult-e olyan magatartás, amely az összes számba vehető érdek figyelembevételével birtokháborító és környezetet sértő magatartásnak minősül (BH 1982.91.). Álláspontja szerint önmagában a kutyák tenyésztése, azok nagy száma nem valósít meg birtokháborítást, a helyszíni szemlén sem volt észlelhető a felperes előadását alátámasztó körülmény. Az az élettapasztalat, hogy ilyen számú kutya tartása milyen zaj- és szaghatással jár, nem szolgálhat alapjául a felperest terhelő bizonyítás sikerességének.