A Győri Ítélőtábla Bf.8/2016/4. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 250. §, 253. §, 256. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 403. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 14. §, 50. §, 82. §, 298. §, 299. §, 342. §, 373. §] Bírók: Kovács Tamás, Miklós Mária, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.8/2016/4. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2016. évi május hó 3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Tatabányai Törvényszék 2015. évi december hó 2. napján kelt 3.B.474/2014/29. számú ítéletét megváltoztatja, I.r. vádlott 2015. július hó 12. napjáig állt lakhelyelhagyási tilalom alatt.

A feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezésből mellőzi a legkevesebb három hónapra történő utalást.

IV.r. vádlott terhére rótt bűncselekményt a Btk.298.§./1/ bekezdés a./ pontja szerinti befolyás vásárlása bűntettének minősíti, melyet bűnsegédként követett el.

Ezért vele szemben az első fokú bíróság által megállapított pénzbüntetést tekinti kiszabottnak.

Az I.r. vádlott teljes neve ..., személyi azonosító okmány száma: ...., III.r. vádlott személyi azonosító okmány száma: ...., IV.r. vádlott személyi azonosító okmány száma: ...

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r., III.r. és IV.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 17.600.- /Tizenhétezer-hatszáz/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel.

I n d o k o l á s :

A Tatabányai Törvényszék a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban hozott 3.B.474/2014/29.szám alatti ítéletében öt vádlott büntetőjogi felelősségéről határozott. Az ítélet II. r. és V. r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, így e vonatkozásban nem képezte felülbírálat tárgyát. A törvényszék I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében a Btk.299.§ /1/ és /2/ bekezdés a/ pontja szerint minősülően, közokirat-hamisítás bűntettében a Btk. 342.§ /1/ bekezdés a/ pontja szerint minősülően és társtettesként elkövetett csalás bűntettében a Btk. 373.§ /1/ és /3/ bekezdés a/ pontja szerint minősülően. Ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A börtönbüntetésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Kimondta, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetésből legkorábban a 2/3-ad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. I. r. vádlottal szemben 5.400.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

III.r. vádlott bűnösségét az 1978.évi IV. tv. 256.§ /1/ és /2/ bekezdés a/ és b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében és a Btk. 318.§ /1/ és /4/ bekezdés a/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett csalás bűntettében állapította meg. Ezért halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 1 év börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A börtönbüntetésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható és megszüntette a Tatai Városi bíróság 11.Bk.78005/2.szám alatti ítéletéhez fűződő feltételes szabadságot. A vádlottal szemben 100.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978.évi IV. tv. 253.§ /1/ és /2/ bekezdése szerint minősülő bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében. Ezért 100 napi tétel, napi tételenként 2000.- Ft, összesen 200.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról meg nem fizetése esetére és kötelezte a vádlottakat külön- külön illetve egyetemlegesen az alapeljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli.

Az ítélet ellen az ügyész I. és III.r. vádlottak terhére, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, III.r. vádlott és védője részfelmentésért, IV. r. vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség az ügyész által bejelentett fellebbezést módosított formában tartotta fenn hivatkozva arra is, hogy az ügyészi fellebbezéssel nem érintett IV. r. vádlott esetében a védelmi fellebbezéseket alaposnak találja. Az átiratban a fellebbviteli főügyészség utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartva folytatta le az eljárást, a megállapított tényállás azonban a Be. 351.§ /2/ bekezdés b/, c/ és d/ pontjában írt megalapozatlansági okokban szenved. Ezen megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében az iratok tartalma alapján a tényállást az alábbiak szerint kérte kiegészíteni, illetve helyesbíteni

- I.r. vádlott kóros elmeállapotú, személyiségzavarban szenved, amely azonban beszámítási képességét nem zárta ki és nem korlátozta,

- a személyi rész 1. pontjában írt, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése 2014. május 15. napján elévült,

- a személyi rész 2. pontjában írt büntetés letöltésének napja: 2013. november 13.,

- a személyi rész 3. pontjában írt ítélettel a vádlottat, mint visszaesőt ítélték halmazati büntetésre,

- III.r. vádlott vonatkozásában mellőzendőnek találta annak megállapítását, hogy 8 éve beilleszkedett a társadalomba,

- a személyi rész 4. pontjában írt határozat száma 27.B.391/2012/23. és a vádlottat, mint visszaesőt ítélték halmazati büntetésre,

- az ítéleti tényállás 1. pontjában írt bűncselekménynél a titkos nyomozás nem létező ügy volt, I. és II.r. vádlottak jogtalan haszonszerzés végett ejtették tévedésbe II.r. vádlottat, aki a csalás sértettje, és aki ennek folytán tévedésben volt avonatkozásban, hogy létező ügyben ténylegesen hivatalos személyt veszteget.

Utalt arra, hogy az ekként megalapozottá tett ítéleti tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerű, kellően megindokolt következtetést vont I. és III. r. vádlottak bűnösségére, ugyanakkor mindez a II. és IV. r. vádlottak esetében nem mondható el. Miután álláspontja szerint a fellebbezéssel érintett IV. r. vádlott vonatkozásában felmentésnek van helye, ezért a Be. 349.§ /2/ bekezdésének alkalmazásával - a jogerő áttörésével- II. r. vádlott is felmentendő a terhére rótt bűncselekmény vádja alól.

Részletesebben kifejtve a fenti indítványát, hivatkozott arra, hogy I. és III.r. vádlottak esetében a terhükre rótt bűncselekmények nem közélet tisztasága és vagyon elleni bűncselekmények, hanem azok egységesen társtettesként folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettének, valamint társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősülnek azzal, hogy I. r. vádlott e cselekményt is folytatólagosan követte el. Álláspontja szerint I. r. vádlott célja egységes akarat elhatározással végig jogtalan haszonszerzés volt, II. r. vádlottat hasonló ürüggyel rövid időközönként többször ejtette tévedésbe és neki több részletben okozott kárt. Cselekményeibe - saját magát érintően is - rendszeres haszonhoz jutás érdekében kapcsolódott be III.r. vádlott. A fellebbviteli főügyészség az I. és III. r. vádlottak esetében a büntetési tétel alsó határához közeli, illetve enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott büntetéseket eltúlzottan enyhének ítélte. Az ítélet egyéb rendelkezéseit illetően indítványa I. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésből a "legkevesebb 3 hónap" szövegrész mellőzésére valamint II.r. vádlott felmentésére figyelemmel az őt terhelő bűnügyi költségnek I., III., és V. r. vádlottak általi egyetemleges megfizetésre kötelezésére irányult. A fellebbviteli főügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg, II. r. és IV. r. vádlottakat, ez utóbbit mint bűnsegédet a Btk. 253.§ /1/ és /2/ bekezdése szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól mentse fel, I. r. vádlott cselekményét a Btk. 373.§ /1/ és /5/ bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének és a Btk. 342.§ /1/ bekezdés a/ pontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, III.r. vádlott cselekményét az 1978.évi IV. tv. 318.§ /1/ és /6/ bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének és a Btk. 274.§ /1/ bekezdés b/ pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősítse. I. és III. r. vádlottakat hosszabb tartamú börtönbüntetésre és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Állapítsa meg, hogy a II. r. vádlottat külön terhelő 28.375 Ft bűnügyi költséget az állam viseli, míg 7.210 Ft bűnügyi költséget egyetemlegesen I., III. és V.r. vádlottak kötelesek megfizetni.