A Székesfehérvári Törvényszék P.20236/2019/16. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, (3) bek., 260. §, a) pont, (1) bek., (1) bek. a) pont, (2) bek., 262/A. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 1. §, (2) bek., (3) bek., 66. §, (1) bek. b) pont, 67. §, 68. §, 69. §, (3) bek., 105. §, (1) bek. b) pont, 340. §, (2) bek. c) pont, (2) bek. d) pont, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:519. §, 6:548. §, (1) bek., (2) bek., 6:549. §, (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 393. §, c) pont] Bíró: Kaifis László

Székesfehérvári Törvényszék

Az ügy száma: 4.P.20.236/2019/16.

A felperes:

felperes neve; címe

A felperes képviselője:

... Ügyvédi Iroda; címe

Az alperes:

alperes neve; címe

Az alperes képviselője:

képviselő neve, címe

A per tárgya:

kártérítés megfizetése

Közbenső ítélet

A bíróság megállapítja, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik az 1.Kpfk.670.333/2015/7. számú végzésével összefüggésben felperesnek okozott kárért.

A közbenső ítélet ellen a közléstől számított tizenöt napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Székesfehérvári Törvényszéknél benyújtandó fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS

Tényállás

[1] A bíróság a felek előadása, a felek által becsatolt iratok, a bíróság által beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperes, mint ajánlatkérő ... Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az Európai Unió hivatalos lapjában 2006. július 25-én .... szám alatt részvételi felhívást tett közzé a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos eljárás megindítására építési beruházás keretében a ... Országos Közforgalmi Kikötő Intermodális Központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztése tárgyában. A részvételi határidő 2006. július 31. volt és az ajánlatkérő 2006. augusztus 14-én érvényesnek minősítette a ... részvételi jelentkezését.

[3] Az ajánlatkérő a részvételi felhívás III.2.2. pontjában előírta, hogy "Alkalmatlan a jelentkező és a Kbt. 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó az utolsó három lezárt üzleti évre vonatkozó beszámolói alapján több mint egy alkalommal a mérleg szerinti eredménye negatív.".

[4] A felperes jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritérium egyrészt diszkriminatív, másrészt pedig önmagában sem alkalmas egy ajánlattevő pénzügyi alkalmasságának igazolására.

[5] A Közbeszerzési Döntőbizottság ... számú határozatában részben helyt adott a felperes jogorvoslati kérelmének és kötelezte az ajánlatkérőt 8 millió forint összegű bírság megfizetésére. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban nem osztotta a felperesnek az ajánlatkérő által alkalmazott pénzügyi-gazdasági alkalmassági kritérium jogellenessége vonatkozásában előadott álláspontját.

[6] A Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen a felperes 2006. október 2-án keresetet terjesztett a ... Bíróság elé. A ... Bíróság .... sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. A Kbt. 66-68. §-ai alapján jogszerűnek fogadta el az alkalmassági minimum követelmény előírását. Megítélése szerint az ajánlatkérő nem valósított meg jogsértést azzal, hogy az alkalmatlansági tényezőt a mérleg egyetlen adatsorára nézve határozta meg, mert a mérleg eredménye kifejezi az ajánlattevő valóságos pénzügyi helyzetét. A 2004/18/EK irányelv 47. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a mérleg, a mérlegkivonat a legismertebb és legelfogadottabb formája az alkalmassági feltétel igazolásának, illetve az alkalmatlansági tényező megjelölésének. Ez a feltétel minden lehetséges részvételre jelentkezőre nézve azonos volt, így nem ütközött az esélyegyenlőség és a versenyelv biztosításának követelményébe, közvetlen diszkriminációt nem eredményezett.

[7] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes 2010. június 4-én fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a ... Ítélőtáblát, hogy részben változtassa meg az elsőfokú ítéletet, valamint állapítsa meg, hogy az alperes határozata a felepres által megjelölt körben jogsértő volt, mivel a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogszabályi rendelkezések téves értelmezéséből fakadóan megsértette a Kbt. 1. § (2) és (3) bekezdéseiben, valamint a 340. § (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglaltakat.

[8] A ... Ítélőtábla eljárása során felfüggesztette a per tárgyalását és az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, melyben többek között az alábbi kérdéseket terjesztette elő:

1. Értelmezhető-e az Európai Közösségek Tanácsa 2004/18/EK irányelv 44. cikk (2) bekezdésében előírt minimális teljesítményszintnek a 47. cikk (1) bekezdés b) pontjával megkövetelt összhangja úgy, hogy az ajánlatkérő jogosult a minimális teljesítményszintet az általa gazdasági-pénzügyi kapacitás ellenőrzésére kiválasztott számviteli dokumentum (mérleg) egyetlen mutatószámához kötni?

2. Amennyiben az első kérdésre adott válasz igen, a Fővárosi Ítélőtábla további kérdése az, hogy teljesíti-e az irányelv 44. cikk (2) bekezdésében elvárt összhang követelményét a minimális teljesítményszint megítélésére kiválasztott olyan adata (mérleg szerinti eredmény), amely az egyes tagállamok számviteli jogszabálya szerint eltérő tartalommal bír.

[9] Az Európai Bíróság a ... számú ítéletében a következő választ adta:

"Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikkének (2) bekezdését és 47. cikke (1) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő jogosult a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális teljesítményszintjét a mérleg egy vagy több mutatószámára való utalással meghatározni, feltéve, hogy azok objektíven megfelelnek arra, hogy információt nyújtsanak a gazdasági szereplő ezen alkalmasságáról, és hogy e szint az érintett szerződés jelentőségéhez igazodik abban az értelemben, hogy objektív mutatója annak, hogy az adott gazdasági szereplő megfelelő gazdasági és pénzügyi helyzetben van a szerződés teljesítéséhez, anélkül azonban, hogy túlmenne az e célból észszerűen szükséges mértéken. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimális szintjének előírása nem minősül főszabály szerint jogellenesnek pusztán azért, mert e szint elérését a mérleg egy olyan elemére való utalással kell igazolni, amely vonatkozásában a tagállamok jogszabályai eltérőek lehetnek."

[10] Hatásköri-jogszabályi változások miatt a ... Ítélőtábla helyett másodfokú bíróságként eljáró ... Törvényszék ... kelt ... sorszámú ítéletével a ... Bíróság fenti ítéletét részben megváltoztatta, a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság .... számú határozatát részben megváltoztatta, a Kbt. 69. § (3) bekezdése sérelmének megállapítását mellőzte, a bírság mértékét 7 millió forintra leszállította, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában az Európai Bíróság ítéletére hivatkozással levezette, hogy az ajánlatkérő által a pénzügyi-gazdasági alkalmasságra alkalmazott kritérium nem diszkriminatív.