BH 2018.4.123 Nem hagyható jóvá az a csődegyezség, amely a vitatott követeléssel rendelkező hitelező tekintetében végrehajthatatlan [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 20. § (1a) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az adós arra hivatkozva kezdeményezte a csődeljárás megindítását 2017. március 30-án, hogy a korábbi évektől eltérően már nem pótolták a tulajdonosok tagi kölcsönnel a hiányzó forrásokat, a társaság bevételei a működést nem finanszírozták. Állította, a társaság működésének racionalizálása csak úgy lehetséges, ha a hitelezők részéről nem fenyeget végrehajtás vagy felszámolás megindításának veszélye. A mérleg szerint az adós 981 583 E Ft-tal rendelkezett, melyből 830 956 E Ft tárgyi eszköz, 16 741 E Ft készletérték, 15 389 E Ft követelésérték és ezenfelül 17 373 E Ft pénzeszköz került feltüntetésre.

[2] A bíróság 2017. április 3-án megindította a csődeljárást, vagyonfelügyelőként az L. Kft. került kirendelésre.

[3] Az adós ellen eredetileg 31 hitelező jelentett be követelést, ebből kettő törlésre került.

[4] Az Sz. Zrt. (a továbbiakban: Bank) 307 922 667 Ft összegű követelést jelentett be az adóssal mint dologi kötelezettel szemben. A hitelező az adóssal szemben a kielégítés tűrése iránt pert indított a csődeljárás megindítása előtt. Az adós védekezésében a hitelszerződés semmisségére is hivatkozott és a számára kedvezőtlen elsőfokú ítélet ellen fellebbezést terjesztett elő. A hitelező bejelentett követelését a vagyonfelügyelő a folyamatban levő perre tekintettel vitatottnak minősítette. A hitelező erre irányuló kifogását a bíróság 4.Cspkh.1/2017/5. számú végzésével elutasította.

[5] Az adós a bírósághoz bejelentette, hogy a 2017. május 30-án megtartott csődegyezségi tárgyaláson közte és a megjelent 17 hitelező között létrejött az egyezség. Eszerint a biztosított és nem biztosított elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők követelésüket tőkeemelés keretében a társaság üzletrészévé alakítják akként, hogy "a teljes követelésből

- 210 000 Ft-ig a követelés teljes összege kerül átutalásra a csődegyezség jogerőre emelkedését követő 5. munkanapon",

- a követelés fennmaradó részéből "400 000 Ft összeghatárig a 100 000 Ft-tal osztható részének 100%-a értékében tőkét emelnek a Társaságban az általános matematikai kerekítés szabályai szerint, míg a fennmaradó összeget pedig a Társaság tőketartalékába helyezik",

- a "követelések 400 000 Ft feletti részének 30%-a mértékében tőkét emelnek a Társaságban az általános matematikai kerekítés szabályai szerint, míg a követelésük 70%-át a társaság tőketartalékába helyezik".

A biztosított és nem biztosított hitelezők egyforma arányban részesednek az üzletrészekből, illetve egyforma arányban helyezik el az e feletti követelésüket "ázsióként" a társaság tőketartalékába.

Az egyezség alapján az adós jegyzett tőkéje 70 000 000 Ft-tal 558 710 000 Ft-ra emelkedne, tagsága a korábbi 5 tulajdonos mellé további 14 taggal egészülne ki.

A biztosított hitelezői osztályban egy hitelező 756 szavazattal (69,81%), míg a nem biztosított osztályban 15 hitelező 1,541 szavazattal (81,44%) támogatta az egyezséget.

A hitelezők az egyezségben kijelentették, hogy a vitatott hitelezői követeléssel történő tőkeemelés során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:199. §-a szerinti elsőbbségi jogokkal nem kívánnak élni, a tőkeemelésben nem kívánnak részt venni.

[6] Az adós által elkészített reorganizációs program, mely 2017. május 10-én kelt, 5. oldalán tartalmazta az adós vagyonát, egyebekben a tárgyi eszközök között helyrajzi számmal megjelölt ingatlanokat is, könyv szerinti értéken.

Az első- és másodfokú bíróság határozata

[7] Az elsőfokú bíróság a csődeljárást megszüntette.

[8] Az adós, a Bank és a vagyonfelügyelő fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal, hogy mellőzte az elsőfokú végzés indokolásából a vagyonfelügyelő eljárásának minősítésére vonatkozó megállapítást.

[9] A Bank fellebbezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a követelés érvénytelenségi kifogással is vitássá tehető, a keresettel szembeni védekezés e formája az adóstól nem vitatható el, s - szemben az adós által indított perrel - ilyen esetben nincs lehetőség arra, hogy a perbeli nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával és a jóhiszemű joggyakorlás követelményének megsértésére hivatkozással megtagadja a bíróság az egyezség jóváhagyását.

[10] A csődegyezség alaki-tartalmi fogyatékosságaival kapcsolatban kiemelte, hogy mivel a Bank követelése nem vitásan az egyezség hatálya alá esik (kényszeregyezség), ezért az egyezség tartalma is a vizsgálat tárgyát képezhette az eljárásban.

[11] A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 20. § (1a) bekezdése kapcsán megállapította, helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, az egyezség jóváhagyását akadályozza, hogy jelen formájában a Bank vonatkozásában az nem végrehajtható, illetve tartalma nem feleltethető meg a Cstv. 20. § (1a) bekezdésében foglalt követelményeknek, és az egyezség tartalmának meghatározása kapcsán az adós magatartása joggal való visszaélést valósított meg.

[12] Nem vitásan a Cstv. 19. § (1) bekezdése szerint a hitelezők az adósban részesedést szerezhetnek. Az egyezség hiányában - egyedi vagy totális végrehajtás (felszámolás) esetén - modellezhető megtérülés mértékéhez, de az egyezségben részes egyéb hitelezők igényének megtérüléséhez képest is indokolatlan aránytalanságot eredményez a konkrét csődegyezség azáltal, hogy a kisebb hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők igénye készpénzben történő teljesítése (210 000 forintig), illetve további 400 000 forintig üzletrész formájában teljes egészében (vagy nagy mértékben) megtérülhet, míg a nagyobb hitelezői igénnyel rendelkező hitelezők esetében a jelzett összeghatárokat meghaladó körben az igény megtérülése már üzletrész formájában is csak részleges (30%). Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy az ezt meghaladóan biztosított tőketartalék nem biztosít jogokat, s így elenyésző a realitása annak, hogy a hitelező igénye abból valamilyen formában kielégítést nyerhet.

[13] Különösen sérelmes az ilyen tartalmú egyezség a biztosított hitelező vonatkozásában, mert e hitelező az egyezség teljesítése esetén elveszíti az igénye kielégítésére szolgáló biztosítékot. A kisebb és nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezőkhöz viszonyítottan a követelése csupán elenyésző mértékben térül meg készpénzben, s üzletrész formájában is csak aránytalanul kis hányadban.

[14] Az alkalmazott technikai megoldás azzal okoz egyenlőtlenséget, hogy nem veszi figyelembe az egyes hitelezők követeléseinek eltérő mértékét és az ahhoz kapcsolódó eltérő érdekeltséget, valamint a követelés biztosítottsága kapcsán mutatkozó eltéréseket. A hitelezők vagyona nominálisan ugyan valóban nem csökken, de az adós kisebbségi tulajdonosaivá válnak, ami tovább nehezíti a befektetett eszközökből remélt megtérülést.

[15] A kielégítés mértékén és aránytalanságán túlmenően is értékelendő volt az, hogy az alkalmazott konstrukció folytán változatlanul a korábbi tulajdonosi kör játszik meghatározó szerepet, s a tőkeemeléssel új taggá válók jelentéktelen üzletrésszel és szavazati aránnyal bírnak.