A Fővárosi Törvényszék Pf.630257/2016/4. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. §, 231. §, 253. §, 287. §, 290. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §] Bírók: Bakos Judit Ágnes, Balázsné dr. Wünsch Zsuzsanna, Kassai Árpád Mihály

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.30971/2014/41., *Fővárosi Törvényszék Pf.630257/2016/4.*, Kúria Pfv.21575/2016/4. (BH 2017.9.296)

***********

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

50.Pf.630.257/2016/4.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Izsák Orsolya (fél címe1.) ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek a dr. Kiss Gabriella (fél címe2.) ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe.) alperes ellen szülői felügyelet rendezése és járulékai iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 6.P.30.971/2014/41. számú ítélete ellen a felperes 42. sorszám alatt, valamint az alperes 43. sorszám alatt előterjesztett és Pf/3. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja;

a felperes anya és a perbeli gyermek közti kapcsolattartás szabályozását úgy módosítja, hogy a hétvégi folyamatos kapcsolattartás az anyát a páros hét csütörtöki napján az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb 16 órától vasárnap 18 óráig bezárólag illeti meg, ez esetben a gyermek kapcsolattartásra átvételének helye az iskola, amennyiben csütörtökön tanítási szünet van, úgy a kapcsolattartás kezdete csütörtök 17 óra, és a gyermek átvételének helye az apa lakása,

amennyiben az anyát illető szerdai hétközi kapcsolattartás esetén az iskolában nincs tanítás, úgy az anya szerda reggel 9 órakor az apa munkahelyének kapujában veheti át a gyermeket,

a karácsonyi kapcsolattartás szabályozását úgy pontosítja, hogy páros években az anyát december 24-én 16 órától december 25-én 18 óráig illeti meg az ünnepi kapcsolattartás, míg páratlan években december 24-én 10-16 óráig, valamint december 26-án 9-19 óráig jogosult a gyermeket magával vinni,

az első fokú eljárásban feljegyzett illeték összegét 128. 400 (százhuszonnyolcezer-négyszáz) Ft-ra módosítja, melyekből az alperes 21.000 (huszonegyezer) Ft-ot, a felperes 107.400 (százhétezer-négyszáz) Ft-ot köteles az állam javára megfizetni,

ezt meghaladóan az ítéletet helybenhagyja.

A másodfokú feljárásban a felperes fellebbezésével összefüggésben feljegyzett 24.000 (huszonnégyezer) Ft eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megfizetni,

az alperes fellebbezésével összefüggésben 39.000 (harminckilencezer) Ft a feljegyzendő illeték összege, melyből az alperes 18.000 (tizennyolcezer) Ft-ot lerótt, a hiányzó 21.000 (huszonegyezer) Ft illetéket az alperes köteles az állam javára megfizetni.

A másodfokú eljárásban felmerült egyéb költségeiket a felek maguk tartoznak viselni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság a 2015.XII.15. napján kelt ítéletében a peres felek 2005.VI.25. napján született Gyermek kettős utónevű gyermeke tekintetében a szülői felügyeleti jogok gyakorlására az alperes apát jogosította fel.

A felperes anyát 2016.I.1. napjától havi 40.000 Ft összegű gyermektartásdíj alperes részére való megfizetésére kötelezte.

A felperes és a gyermek közti kapcsolattartás rendjét úgy szabályozta, hogy a felperest minden páros héten pénteken 18 órától vasárnap 19 óráig, míg a páratlan héten egy hétközi napon - megállapodás hiányában szerdán - az iskolai foglalkozás befejeztétől az iskolából történő elvitellel másnap - megállapodás hiányában csütörtökön - reggel 8 óráig, az iskolába történő visszavitellel jogosította fel folyamatos kapcsolattartásra azzal, hogy amennyiben nincs tanítás, a hétközi kapcsolattartás az érintett napon 9-18 óráig tart.

Az időszakos kapcsolattartás keretében az alperest a páros ünnepek másnapján és anyák napján 9-19, december 24-én a páratlan években 10-16 óráig, a páros években pedig 18 órától december 25-én 19 óráig, valamint az őszi-téli-tavaszi és nyári szünet első felében jogosította fel a gyermek elvitelére. Egyéb többnapos szünet kiadása esetén a szünet a páros évben a felperest, páratlan évben az alperest, amennyiben a szünet tartama páratlan számú nap, abban az esetben a többletnap páratlan évben a felperest, páratlan évben pedig az alperest illeti meg. A kapcsolattartások ítéleti rendjét ideiglenes intézkedésként életbe léptette.

Elutasította a felperesnek a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok gyakorlására történő feljogosítása, az alperesnek a jövőre nézve havi 80.000 Ft gyermektartásdíj megfizetésére és az apai kapcsolattartás szabályozására irányuló keresetét és elutasította az alperesnek az anyai kapcsolattartásoknak az ítéleti rendelkezéshez képest szűkebb körű biztosítása érdekében előterjesztett viszontkeresetét is.

Megállapította, hogy az elsőfokú eljárásban feljegyzett illeték összege 78.600 Ft, annak viselésére a felperest kötelezte, úgy rendelkezett, hogy az eljárás során felmerült 156.500 Ft szakértői díjból a felek fejenként 78.250 Ft viselésére kötelesek és a felperest az alperes javára bruttó 83.200 Ft perköltségben marasztalta.

Az ítélettel szemben a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett elő, a másodfokú eljárásban perköltség iránti igénye mindkét félnek volt.

A felperes elsődlegesen az ítélet megváltoztatása, azaz a keresetének történő helyt adás, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítása érdekében élt fellebbezéssel.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete több okból is megalapozatlan. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag a peres eljárásban készült szakvéleményre alapította a döntését és mindezt úgy tette, hogy a felperes erre irányuló indítványát mellőzve nem oldotta fel a felek között folyamatban volt gyámhivatali eljárásban és a perben beszerzett pszichológus szakértői vélemény közötti ellentmondásokat. Rámutatott, hogy a gyámhivatali eljárásban készült szakvélemény egyértelmű apai befolyásolást mutatott ki, melynek eredményeként sérült a gyermek anyaképe és álláspontja szerint ez a magatartás hatott közre abban, hogy a gyermek az apa személyét preferálja. Ugyanez a szakvélemény az apa személyiségjegyei és a fentebb körülírt nevelői attitűdje miatt - a kapcsolat mélyebb dinamikáját tekintve - kiegyensúlyozatlan apa-gyermek kapcsolatot tárt fel és összességében az alperes apát tekintette a gyermek nevelésére kevésbé alkalmas szülőnek. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság mellőzte a felperes által a felek és a gyermek viszonyának részletesebb feltárása érdekében kezdeményezett, több tanú meghallgatását célzó bizonyítási indítványát, valamint azt is, hogy indokolatlanul értékelte az alperes javára a kedvezőbb egzisztenciális körülményeket. Ezzel egyidejűleg a felperes oldalán figyelmen kívül hagyta annak tényét, hogy élettársi kapcsolatban él, így a gyermek számára teljes családot képes biztosítani, továbbá azt is, hogy a gyermek - a perbeli szakvélemény által igazoltan jó nevelési alkalmassággal rendelkező - élettársához érzelmileg őszintén kötődik. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 156.§. (1) bekezdésének jogszabálysértő alkalmazásával az ítéletnek a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit ideiglenes intézkedésként - és ezáltal előzetesen végrehajthatóként - még a döntés jogerejének beállta előtt hatályba léptette.