BH 2017.9.296 A Ptk. a kapcsolattartás jogi tartalmát, gyakorlásának módját keretjelleggel határozza meg. A kereset a kapcsolattartás szabályozása iránti igény, annak konkrét tartalmát - függetlenül attól, hogy a fél maga is tehet indítványt a részletekre vonatkozóan - a perben mindig a bíróság határozza meg, a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával. Ez nem jelenti tehát a kereseti kérelmen történő túlterjeszkedést [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:180. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 78. § (1) bek., 81. § (1) bek., 206. § (1) bek. 253. § (3) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.30971/2014/41., Fővárosi Törvényszék Pf.630257/2016/4., Kúria Pfv.21575/2016/4. (*BH 2017.9.296*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett tényállása szerint a peres felek 1994 nyarán létesített élettársi kapcsolatából 2005. június 25. napján született P. utónevű gyermekük. A felek között az életközösség véglegesen és mindenre kiterjedően 2010 januárjában szűnt meg, a felperes 2011 augusztusában költözött el az alperes különvagyonát képező ingatlanból.

[2] Az elköltözést követően a felek - egyszerű magánokiratba foglaltan - megállapodtak a gyermekük gondozásáról. A szerződésben - többek között - rögzítették, hogy a gyermekről, 14. életévének betöltéséig, heti váltásban gondoskodnak, akkor a rendezési módot felülvizsgálják és a gyermek elképzeléséhez igazítják. A heti váltás napjaként a hétfőt jelölték ki. Megegyeztek az ünnepnapokon biztosított kapcsolattartásról és kijelentették, hogy egymással szemben kiegészítő tartásdíjra nem tartanak igényt. A felek a megállapodásukat később a váltás napját illetően - hétfőtől péntekre - módosították. A szerződés megkötését követően (egészen az elsőfokú ítélet meghozataláig) a váltott gondozás megvalósult és a kisfiú azonos időtartamot töltött a szüleinél. A felperes 2014 nyarán élettársi kapcsolatot létesített.

[3] A felperes keresetlevelének benyújtását (2014. szep­tember 30.) követően a felek között az ellentétek kiéleződtek. A szülők egymással szemben gyámhatósági és egyéb eljárásokat kezdeményeztek.

[4] A kisfiú jelenleg általános iskolai tanuló, a felek rendszeresen tartják a kapcsolatot a nevelési intézménnyel.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel a kiskorú gyermeket illető szülői felügyelet teljes körű gyakorlására és kötelezze az alperest gyermektartásdíj megfizetésére.

[6] Keresete megalapozásául előadta, hogy a megállapodásuk szerinti közös nevelés eleinte jól működött, mindketten elégedettek voltak a kialakult helyzettel. 2014 júliusától azonban az alperes magatartása miatt az addig zavartalan váltott gondozás működésképtelenné vált: elkezdett ellenségesen viselkedni, napi szinten szóban és írásban zaklatja, alaptalan bejelentéseket tesz a gyámhivatalnál, a közös gyermeket ellene neveli. Az alperes jelenlegi viselkedése alapján vélelmezhető, hogy a gyermek megfelelő erkölcsi, szellemi fejlődését nem tudja biztosítani.

[7] Az alperes viszontkeresetében maga is kérte a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlására történő feljogosítást, valamint a felperes gyermektartásdíj megfizetésére való kötelezését.

[8] Az alperes cáfolta a felperes keresetében előadottakat. Az állított napi szintű zaklatás (az e-mailes levelezésből visszakövethetően) kizárólag a kiskorú gyermek sorsát érintő kérdésekben történt kommunikációt jelent, ugyanis 2011 novembere óta személyesen soha nem beszéltek/beszélnek egymással. Az alperes egyszer - akkor is alapos indokkal - fordult a gyámhatósághoz, a felperes felügyelete alatt a rokonságához tartozó gyermek által a közös gyermek sérelmére elkövetett abúzus miatt. A felperes a keresetét a gyermek tudta és véleményének kikérése nélkül adta be, holott a gyermek többször is kifejtette, hogy az alperes gondozásában szeretne élni. Viszontkeresete megalapozásául arra hivatkozott, hogy a felperes a saját érdekét helyezi előtérbe (elköltözése után nem tartotta fontosnak a gyermeket érintő traumák szakember segítségével történő feldolgozását, élettársa odaköltözésére - akivel a gyermeknek csak formális kapcsolata van - nem készítette fel). A kisfiú és a felperes között az érzelmi kapcsolat távolságtartó, a gyermeket többször megszégyeníti, a szükséges segítséget még krízishelyzetben sem adja meg neki (iskolai bántalmazás), programokat nem szervez, ruházatát elhanyagolja. Az alperes kiemelte, hogy a felperes nevelési alkalmassága megkérdőjelezhető, a konfliktusok megoldására, a gyermek fegyelmezésére a lelki bántalmazáson kívül nem lát más megoldást.

[9] A felperes az alperes viszontkeresetére figyelemmel másodlagosan - amennyiben a bíróság az alperest jogosítja fel a szülői felügyeleti jog gyakorlására - a kapcsolattartás szabályozását úgy kérte, hogy a gyermeket minden páros héten csütörtökön, a tanítás befejezésétől hétfő reggelig, a tanítás kezdetéig, továbbá minden páratlan héten szerdán, a tanítás befejeztétől a péntek reggeli tanítás kezdetéig, továbbá minden évben december 24-től december 25-én 12 óráig, páros években húsvét szombat és vasárnapján, valamit pünkösd vasárnapján (páratlan években fordítva), az őszi, téli és tavaszi iskolai szünidők első felében a nyári szünidőnek pedig a páros években a második felében, páratlan években az első felében, a fentieken túl elrendelt többnapos szünetek alkalmával pedig a páros években legyen jogosult a gyermek magával vitelére, a kezdő nap 19 órától a záró nap 19 órájáig. Az oktatási napokon kívül a gyermek átadásának és átvételének a helye az ő lakóhelye legyen.

[10] Az alperes másodlagosan - amennyiben a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperest jogosítja fel - a kapcsolattartás szabályozására akként tartott igényt, hogy minden páratlan héten az alperes, minden páros héten pedig a felperes a saját otthonában gondozza a gyermeket (váltott gondozásként), a heti váltás pénteken, 13 órakor kezdődjön. A páros ünnepek másodnapján 8-20 óráig, valamint december 24-én 15-18 órájáig az alperes legyen jogosult a kapcsolattartásra.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a fiú gyermeket illetően a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására az alperest jogosította fel és kötelezte a felperest gyermektartásdíj megfizetésére. A kapcsolattartási szabályozása szerint a felperes jogosult a gyermeket minden páros héten pénteken 18 órától vasárnap 19 óráig, továbbá a páratlan heteken egy hét közbeni napon - a felek megállapodásának hiányában, szerdán - az iskolai foglalkozás befejeztétől az intézményből magával vinni és másnap - megállapodás hiányában csütörtökön - reggel 8 órára az iskolába visszavinni. Amennyiben a hétköznapi kapcsolattartás napján nincs tanítás, a felperest az adott napon 9-18 óráig illeti meg a kapcsolattartás. Az időszakos kapcsolattartás körében a felperest a kétnapos ünnepek első napján és anyák napján 9-19 óráig, páratlan években december 24-én 10-16 óráig, páros években pedig 18 órától december 25-én 19 óráig, az őszi, téli, tavaszi és nyári szünidők első felében illeti a kapcsolattartás a kezdő nap 9 órától a záró nap 19 órájáig. Amennyiben az oktatási intézmény a fentieken túl többnapos szünetet rendel el, azt a páros évben a felperes, páratlan évben pedig az alperes jogosult a gyermekkel tölteni. Amennyiben a szünidők időtartama páratlan számú nap, a többletnap páratlan évben a felperest, páros évben pedig az alperest illeti meg. A gyermek átadásának helye - a felperest a tanévben megillető kapcsolattartási napok kivételével - az alperes mindenkori lakóhelye. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság rendelkezett a szünidő számításáról, az elmaradt kapcsolattartások pótlásáról, a gyermek iratainak átadásáról, illetőleg külföldi utazás esetén az útlevelének átadásáról, valamint a kapcsolattartás akadályáról való értesítésről. Az elsőfokú bíróság a szakértői díj összegének megfizetésére a feleket egyenlő arányban kötelezte.