A Budai Központi Kerületi Bíróság P.30971/2014/41. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 81. §, 156. §, 231. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §] Bíró: Kardos Márta

A Budai Központi Kerületi Bíróság

a dr. Bertók Judit ügyvéd (1016 Budapest, Sánc u. 7. mfszt. 1.) által képviselt

(Felperes) budapesti (...) lakos f e l p e r e s n e k

a dr. Kiss Gabriella ügyvéd (1173 Budapest, Újlak u. 35. IV. 19.) által képviselt

(Alperes) budapesti (...) lakos a l p e r e s ellen

szülői felügyelet gyakorlása és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a ...-én született (név) utónevű gyermek vonatkozásában a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására az alperest jogosítja fel.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 2016. január 1. napjától kezdődően, havonta előre, minden hónap 10. napjáig esedékesen fizessen meg az alperesnek a fenti gyermek javára havi 40.000.- (negyvenezer) forint gyermektartásdíjat.

Az ítélet gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezése előzetesen végrehajtható.

A bíróság a felperes és a (név) utónevű gyermek közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozza.

A felperes jogosult a gyermeket minden páros héten pénteken 18 órától vasárnap 19 óráig, továbbá a páratlan heteken egy hétköznapi napon - a felek közti megállapodás hiányában szerdán - az iskolai foglalkozás befejeztétől az intézményből magával vinni és másnap - megállapodás hiányában csütörtökön - reggel 8 órára köteles őt az iskolába visszavinni.

Amennyiben a hétközi kapcsolattartás napján nincs tanítás, a felperest az adott napon 9-18 óráig illeti a kapcsolattartás.

A felek ellenkező megállapodásának hiányában a felperest a kétnapos ünnepek első napján és anyák napján 9-19 óráig, december 24-én pedig páratlan években 10-16 óráig, páros években pedig 18 órától december 25-én 19 óráig, valamint az őszi, téli, tavaszi és nyári szünidőnek az első felében illeti a kapcsolattartás a kezdő napon 9 órától a záró napon 19 óráig.

A nyári szünidőre eső kapcsolattartás pontos időpontjában és esetleges megosztásában a felek minden év május 31. napjáig, az egyéb szünidők vonatkozásában pedig legkésőbb az adott szünidőt megelőző 30. napig kötelesek megállapodni.

Amennyiben az oktatási intézmény a fentieken túl többnapos szünetet rendel el, azt páros évben a felperes, páratlan évben pedig az alperes jogosult a gyermekkel tölteni (a felperes esetében a kezdő napon 9 órától a záró napon 19 óráig).

Amennyiben a szünidők időtartama páratlan számú nap, a többletnap páratlan évben a felperest, páros években pedig az alperest illeti.

A gyermek átadásának és átvételének helye a hétközi (felperest a tanévben illető) kapcsolattartási napok kivételével az alperes mindenkori lakóhelye.

A szünidő számításánál a felek ellenkező megállapodásának hiányában a szünidőt megelőző és azt követő hétvége nem számít bele a szünidő időszakába.

Amennyiben a folyamatos kapcsolattartás a kapcsolattartásra kötelezettnél vagy a kapcsolattartásra jogosult önhibáján kívül felmerült ok miatt elmarad, a kapcsolattartásra jogosult felperes azt az akadály megszűntét követően ugyanolyan időtartamban, az őszi, téli, tavaszi és nyári szünidőben pedig az akadály megszűntét követően, a szünidőből még nyitva álló időkeretben jogosult pótolni.

Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás.

Az ünnepnapokra eső elmaradt kapcsolattartás nem pótolható.

Az alperes köteles a kapcsolattartások kezdő időpontjában a gyermek személyes okmányait (tajkártya, egyéb igazolványok, igény szerint útlevél) is átadni a felperesnek.

Amennyiben a felperes a kapcsolattartás időszakában külföldre kíván utazni a gyermekkel, az útlevél átadására vonatkozó igényét a kapcsolattartást megelőző 48 órával előbb köteles jelezni az alperesnek, aki ez esetben a gyermek útlevelét is át kell adja a felperesnek a kapcsolattartás kezdetekor.

A bíróság kötelezi a feleket, hogy a kapcsolattartás bármely akadályáról legalább 48 órával előbb, illetőleg az akadály felmerültekor nyomban hitelt érdemlő módon értesítsék egymást.

A bíróság az ítéletnek a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartás szabályozására vonatkozó rendelkezéseit az érdemi határozat jogerőre emelkedéséig ideiglenes intézkedésként tartja fenn.

A fentieket meghaladóan a bíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 83.200.- (nyolcvanháromezer-kettőszáz) forint perköltséget, amelyből 17.685.- (tizenhétezer-hatszáznyolcvanöt) forint az általános forgalmi adó.

A felmerült 156.500.- (egyszázötvenhatezer-ötszáz) forint szakértői díjból a felek személyenként 78.250.- (hetvennyolcezer-kettőszázötven) forintot kötelesek 30 napon belül a díjat előlegező Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére megfizetni.

A le nem rótt 78.600.- (hetvennyolcezer-hatszáz) forint kereseti illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet e bíróságnál kell a Fővárosi Törvényszékhez címezve 3 példányban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a le nem rótt illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.