BH 1992.3.177 A házastársak közös építkezésének eredményeként létrehozott vagyon a felek közös vagyona, függetlenül attól, hogy a közös építkezés a felek megtakarított közös pénzéből vagy pedig közösen felvett kölcsönből történt [Csjt. 27. § (1) bek.].

A peres felek 1980. április 30-án kötöttek házasságot, amelyből 1981. április 20-án Lajos nevű gyermekük született. A házastársak a felperes kizárólagos tulajdonában levő házasingatlanban laktak, és azt tervezték, hogy az alperes különvagyoni telkén, bankhitel igénybevételével kétszintes családi házat emelnek. Az építkezést - elgondolásuknak megfelelően - több éven keresztül, részben a közös vagyonukból, az OTP-től egyetemleges kötelezettséggel felvett hitel, továbbá a felperes munkáltatójától kapott kölcsön felhasználásával végezték. A felépítmény az együttélés 1986. áprilisában történő megszűnésekor 80%-ban készült el. A felek a felperes különvagyoni ingatlanán is végeztek értéknövelő beruházást, és gépkocsikat, valamint más vagyontárgyakat is szereztek.

Az elsőfokú bíróság a házasság felbontása és járulékos követelések iránt indított perben hozott - kiegészített ítéletével a felek házasságát felbontotta, és - egyéb rendelkezések mellett - a felperest egy személygépkocsinak az alperes részére való kiadására, az alperest pedig házastársi vagyonközösség megszüntetése címén 97 030 forint 15 nap alatti megfizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság - kijavított - ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperest a perbeli ingatlan 3/26 része házastársi közös szerzés jogcímén megilleti, elrendelte ennek a - tévesen 3/20-nak jelölt, helyesen 3/26 tulajdoni illetőségnek a bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, mellőzte az elsőfokú ítéletnek a felperest a személygépkocsi kiadására kötelező rendelkezését, és a felperest az alperes javára 26 666 forint értékkiegyenlítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint "az alperes jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a felperes tulajdoni hányadának megváltását és azt sem, hogy a felperes igényét pénzben kielégítse, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően a felperes javára 3/26 tulajdoni hányadot állapított meg". Ennek kiszámításánál az ingatlan jelenlegi, 782 000 forintos forgalmi értékét vette alapul, amelyből levonta az alperes különvagyonához tartozó telek és építőanyagok 80 500+281 857 forintos értékét, továbbá az alperes által eddig kifizetett 64 830 forint hiteltörlesztést, valamint a még fennálló 166 070 forint OTP-tartozást és 9829 forint "kezelési költséget" (ami helyesen a munkáltatói kölcsöntartozás összege). Ez utóbbi két tételnek az elszámolás körébe vonását azzal indokolta, hogy az életközösség megszűnése óta a felperes OTP-tartozást nem fizetett, "ezért a kifizetett és még kifizetendő OTP-tartozások összegét az alperes javára számolta el".

A jogerős ítéletnek az ingatlan közös tulajdoni arányát és az ennek alapján a felperest illető tulajdoni hányadot megállapító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Családjogi törvény (Csjt.) 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.