A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság P.23250/2006/26. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bíró: Gyeneiné dr. Vogel Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság.*, Fővárosi Törvényszék Pf.634934/2009/5., Kúria Pfv.20799/2010/6. (BH 2012.1.10)

***********

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

5.P.XX....../2006/26.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

dr. Szűcs Péter (...) mint pártfogó ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe) felperesnek

dr. Nehéz-Posony Márton (...) ügyvéd által képviselt

alperes neve(...) alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

K Ö Z B E N S Ő Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja az alperes kártérítési felelősségét néhai ... 2003. április 30. napján történt ellátása során bekövetkezett halála által a felperesnek okozott károkért.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságnál a Fővárosi Bírósághoz címezve kell írásban, 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S

A felperes édesanyja az otthonában rosszul lett 2003. április 30. napján. Néhai ...-nek korábban volt infarktusa, és a vele otthon együtt tartózkodó fia (felperes testvére) mentőt hívott.

A mentőszolgálat esetkocsit küldött. A hívás időpontja: 2003. április 30. 11:00. A helyszínre az esetnapló tanúsága szerint 11:10-kor érkeztek, 11:25-kor indultak el. A beteg a mentőautóban rosszul lett, eszméletvesztése volt, átlélegeztetést kezdtek a spontán légzés hiányában, keringéskontroll mellett. Külső szívmasszázst alkalmaztak, EKG vizsgálatot végeztek, ami pitvar fibrillációt mutatott. Elektromos eszközzel defibrillálták, ami nem volt eredményes. Ekkor tonogént, és athropint adtak be, majd szívmasszázst, és lélegeztetést alkalmaztak, és ismét defibrilláltak. A szívműködés visszatért, eszméletvesztéses állapot visszamaradásával.

Értesítették az alperesi kórházat, hogy a légút biztosított, lélegeztetett, újraélesztett, eszméletlen beteget hoznak.

Az alperesi kórház betegfelvételi osztályán (BFO) dr. ... főorvos volt szolgálatban, akit a nővérek értesítettek arról, hogy újraélesztett beteget hoznak. Erről értesítette az intenzív osztályt, ahonnan konzulensként dr. .... adjunktus jött le a betegfelvételi osztályra.

Előadása szerint két mentős jött be a beteggel: az egyik tolta a kocsit, a másik pedig a lélegeztető ballont nyomta. Az infúzió be volt a betegnél kötve, az üveg nem a tartórúdon volt, hanem a beteg hasára volt elhelyezve. A mentőtiszt később érkezett be a betegfelvételi osztályra.

A mentősök tájékoztatták az alperesi kórház orvosait, hogy újraélesztették a beteget. Dr. ... a beteget megvizsgálta. Nyaki verőér pulzust nem észlelt. A beteg lába között elhelyezkedő, a mentősök tulajdonát képező EKG monitoron egyenes vonalat látott. A beteg pupillái maximálisan tágultak voltak, fényre nem reagáltak. Ellenőrizte az EKG elvezetés elektródáit, és mindezen tünetegyüttes alapján megállapította a halál beálltát.

Ezt követően az intenzív osztály konzulens orvosa a BFO-ról távozott. A peradatok szerint meg nem állapítható időpontban került sor az EKG elrendelésére, melyet a BFO-n készítettek. A jelen lévő nővérek (büntetőeljárás során készült orvosszakértői vélemény) ..., és ... kötötték rá a betegre a 12 elvezetéses készüléket.

Hiányos volt a BFO-n felvett orvosi dokumentáció, mivel a fogadóorvos dr. ... nem rögzítette, hogy a betegnél milyen státuszt észlelt. Nem rögzítették a beteg státuszát, adatait - erre a kórbonctanon került sor.

Nem állapítható meg, hogy milyen időpontban rendelték el az EKG-t. Az EKG lelet készítésének időpontja 2003. április 30. 11:54 perc. Az EKG lelet kamraremegést mutat. Ez annyit jelent, hogy a szívkamrák izomzata valóságos összehúzódásra nem képes - azaz a szív ún. pumpa funkciója megszűnik, tényleges vérkeringés nincs. Elviekben ez egyenlő a klinikai halál beálltával, azonban a sikeres újraélesztés lehetőségét nem zárja ki.

A néhainak spontán légzése nem volt. A ballonos lélegeztetés, amit a mentők alkalmaztak az oxigén bevitelt biztosította, tehát a szívműködés, és az oxigén bevitel nem szűnt meg a néhainál teljesen.

A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze alperest 3.000.000.-Ft nem vagyoni kártérítés, annak 2003. április 30. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatainak megfizetésére. Kérte továbbá vagyoni kártérítés címén 120.900.-Ft tőke, és annak 2003. május 12. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatainak megfizetésére kötelezni az alperest. Költségekben kérte marasztalni.

Kereseti kérelmét arra alapította, hogy az alperes néhai ... gyógykezelése során nem az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény 77.§ (3) bekezdésében foglalt legnagyobb gondossággal, és körültekintéssel járt el, és ezzel okozati összefüggésben kárt okozott.

Hivatkozott a korábban folyamatban volt büntető eljárás nyomozati szakában készült dr. ...igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére. [ügyszám: .... bü]