A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30384/2008/2. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Kazincbarcikai Járásbíróság P.21321/2006/28., Miskolci Törvényszék Pf.20842/2008/2., *Kúria Gfv.30384/2008/2.* (BH 2009.10.300)

***********

Gfv.X.30.384/2008/3.szám

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Hajnis Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Lichy Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt a Kazincbarcikai Városi Bíróságon 11.P.21.321/2006. számon indult és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság által 2008. május 20-án kelt 2.Pf.20.842/2008/2. számú ítélettel jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a dr.Sándor István ügyvéd által képviselt felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.20.842/2008/2. számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 60.000,- (Hatvanezer) Ft Áfá-t is magában foglaló felülvizsgálati perköltséget és az államnak külön felhívásra 240.000,- (Kettőszáznegyvenezer) Ft felülvizsgálati illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

2003. március 25-én a felperes és az alperes ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott adásvételi szerződést írt alá. Az abban foglaltak szerint: a felperes a V. Kft-ben lévő 6.270.000,- Ft névértékű, a törzstőke 50%-át képező üzletrészének 4.000.000,-Ft névértékének megfelelő hányadát az érintett társaság másik 50%-os üzletrésze tulajdonosának, az alperesnek eladja, 4.000.000,-Ft vételár ellenében. A vételárat az okirat aláírását megelőzően a felperes kézhez vette.

A szerződő felek a megállapodásban rögzítették többek között azt is, hogy a vétel tárgyát képező üzletrész elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, tekintettel az eladó és a házastársa között folyamatban lévő bontóperes eljárásra. A szerződés ezért a per jogerős befejezésétől függően hatályos. A peres felek rendelkeztek arról is, hogy az érintett üzletrészt felosztják, így az adásvételt követően az alperesnek 10.270.000,-Ft névértékű, míg a felperesnek 2.270.000,-Ft névértékű üzletrésze lesz a társaságban.

E szerződést kiegészítette a szintén mindkét fél által aláírt, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott "Tényvázlat" elnevezésű okirat. E szerint az adásvételi szerződésben írt vételárat a felperes eredetileg kölcsön címén kapta. Az adásvétel tárgyát képező üzletrészhányad ennek az összegnek a visszafizetése fedezetéül szolgál. Az üzletrészhányad átruházásának cégbírósághoz történő bejelentésére a 2004. március 25-i fizetési határidő elmulasztása esetén kerül sor.

2005. március 23-ával az üzletrészen fennálló elidegenítési és terhelési tilalom megszűnt. 2005. július 3-án a felperes írásban tett nyilatkozatával ismételten elismerte, hogy 4.000.000,-Ft-ot kölcsön kapott az alperestől, és a visszafizetés fedezetéül a V. Kft-ben lévő üzletrészének, a 2003. március 25-én kelt adásvételi szerződésben írt hányada szolgál. Elismerte azt is, hogy az alperestől további 1.100.000,-Ft-ot kapott kölcsön. Vállalta a tartozásainak záros határidőben való visszafizetését. Megerősítette, hogy az általa kötött korábbi megállapodás érvényes, az abban foglaltakért változatlanul jót áll.

A felperes a kölcsönszerződés alapján átvett 4.000.000,-Ft-ot a megelőzően ismertetett tényvázlatban írt fizetési határidőben, 2004. március 25-ig nem fizette vissza. Az alperes által kezdeményezett cégbírósági eljárás során, a perbeli üzletrészhányad tulajdonjogának átruházása következtében beállott adatváltozásokat, 2005. május 11-i hatállyal, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezni rendelte.

A felperes a 2006. november 3-án benyújtott keresetében az üzletrészhányadának átruházására vonatkozó adásvételi szerződés semmisségének megállapítását kérte. Állította, hogy a szerződés színlelt, semmis. Az, valójában kölcsönszerződést leplez. A 2007. március 19-én előterjesztett keresetmódosításban hivatkozott a szerződés uzsorás jellegére, a felek szolgáltatásainak feltűnő értékaránytalanságára, illetve a szerződést támadta tévedésre és megtévesztésre hivatkozással is.

Az alperes kérte valamennyi kereseti kérelem elutasítását. Állította, hogy az üzletrészhányad átruházására vonatkozó szerződés nem színlelt, az a peres felek egyező akaratát tükrözi. A felperes ismerte annak tartalmát, tisztában volt annak biztosítéki jellegével. A kölcsönszerződésben kikötött visszafizetési határidőt a peres felek nem módosították. Az alperes szóban többször is felhívta a felperest a teljesítésre. A visszafizetési határidő elteltét követően, közel másfél év elteltével kérte csak az adatváltozások cégjegyzéki bejegyzését. Előadta azt is, hogy a felperes elmulasztotta a szerződés megtámadására nyitva álló határidőt, továbbá, hogy a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősítette.

Az elsőfokú bíróság, ítéletével, a felperes keresetét elutasította, kötelezve őt a perköltség megfizetésére.