A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20922/2007/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.922/2007/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Orbán Adrienne ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Strasser Tibor ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, dr. Holló Dóra ügyvéd (címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007. március 26. napján meghozott, 18.P/P.20.512/2006/29. számú ítélete ellen a felperes részéről 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és a perbeli fényképfelvétel negatívjának kiadására való kötelezést mellőzi, valamint az I. rendű alperest terhelő nem vagyoni kártérítés összegét 1.000.000 (egymillió) forintra és annak 2004. szeptember 15-étől a kifizetés napjáig járó törvényes kamataira felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 240.000 (kétszáznegyvenezer) forint, a II. rendű alperesnek pedig 360.000 (háromszázhatvanezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Ezt meghaladó első- és másodfokú költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy 630.000 (hatszázharmincezer) forint kereseti és fellebbezési illetéket, az I. rendű alperest, hogy 132.000 (százharminckettőezer) forint kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket, a II. rendű alperest pedig, hogy 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a felperes személyhez fűződő jogsérelem megállapítása és kártérítés iránt indított perében megállapította, hogy az I. rendű alperes azzal, hogy a jogelődje által a felperesről készített - őt 4 éves korában, sötét napszemüvegben ábrázoló - fényképfelvételt a II. rendű alperes részére a felperes hozzájárulása nélkül nyilvános felhasználásra átadta, a II. rendű alperes pedig azzal, hogy az I. rendű alperestől átvett, felperesről készült fényképfelvételt - a felperes hozzájárulása nélkül - a 2004. évi ... logojaként, valamint a fesztivált népszerűsítő egyéb reklámfelületein nyilvánosságra hozta, megsértették a felperes képmása védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az elsőfokú bíróság az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy a felperes fényképfelvételét tartalmazó kiadványait fossza meg jogsértő jellegétől.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy a perbeli fényképfelvétel negatívját 15 nap alatt adja ki a felperes részére, és fizessen meg számára ezen határidő alatt 50.000 Ft-ot.

Az ezt meghaladó keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 576.000 Ft-ot, a II. rendű alperesnek pedig 795.000 Ft perköltséget.

Arra is kötelezte a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 579.000 Ft illetéket, míg az I. rendű alperest, hogy 24.000, a II. rendű alperest pedig 21.000 Ft illetéket fizessen meg.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 75. § (1) bekezdését, valamint a Ptk. 80. § (1) és (2 bekezdésének rendelkezéseit. Kifejtette, hogy kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni a nyilvánosságra hozatalról. A hozzájárulásban megnyilvánuló rendelkezési jogosultság önálló, nincs alaki szabály betartásához kötve, azonban a felhasználáshoz adott engedély kiterjesztően nem értelmezhető. Így olyan körben tekinthető megadottnak, amely a társadalmi szokásoknak és az érintettek kapcsolatának megfelel.

Visszaélésnek minősül a rendeltetéstől eltérő célú felhasználás, illetve a nyilvánosságra hozatal módja is.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogsértés amiatt valósult meg, hogy az alperesek nem szerezték be a képmás felhasználásához a felperes hozzájárulását, mely tényt az eljárás során nem is vitattak.

Azt a következtetést azonban, hogy az ábrázolt kislány a nevetség tárgyává vált volna, vagy groteszk megvilágításba került volna nem lehetett levonni a kép alapján, olyat a felvétel nem közvetített, hogy a felperes úgy nézne ki, mint egy vak koldus.

A Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleménye alapján megállapította, hogy az I. rendű alperes jogelődje nem volt köteles rögzíteni és megőrizni a felperes adatait, ami egyben akadályozta is az érintettek hozzájárulásának beszerzésében.

A szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. tc. nem kívánta meg az írásbeliséget a felhasználási szerződésekhez, és a negatív az akkori szokásoknak megfelelően a fényképésznél maradt, ez azonban nem jelentette azt, hogy a megrendelő ezáltal engedélyezte a fényképfelvételek üzleti célú felhasználását, ugyanis a jogszerű felhasználáshoz 1970 előtt szükség volt a kifejezett hozzájárulásra. Ugyanígy az 1969. évi III. törvény alapján is.

Az 1999. évi LXXVI. törvény időbeli hatálya alatt történt felhasználásoknál pedig a megrendelőnek nincs hozzájárulási joga sem a még védett, sem a már nem védett fényképészeti műveknek a szerzői jogi hasznosítása tekintetében, ugyanis a megrendelésre készült fényképészeti mű esetén a személyiségi jogot a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján kell megítélni.

Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes hozzájárulásának hiányában sem az I. rendű, sem a II. rendű alperes nem volt jogosult a felperes képmásának felhasználására.

A felek által sem vitatottan a hozzájárulás beszerzésére nem került sor, ezért a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az elsőfokú bíróság a jogsértést megállapította, az alpereseket a b) pont alapján eltiltotta a további jogsértéstől és a II. rendű alperest kötelezte a kiadványok jogsértő jellegének megfosztására, az I. rendű alperest pedig a fényképfelvétel negatívjának kiadására.

Ezen túl az I. rendű alperest 50.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezte, mert az objektív felelősségen túl további kárfelelősséget megállapítani nem tudott.

Kifejtette, hogy az eljárás során azt vizsgálta, hogy a hozzájárulás hiányában történt felhasználáson kívül milyen hátrányokat okozott a felperes életében a fényképfelvétel megjelenése.

A felperes arra hivatkozott, hogy a kép nevetséges megvilágításba helyezte őt, groteszk formában ábrázolta, azonban az elsőfokú bíróság szerint nem az egyén szubjektív megítéléséből, hanem objektív, külső mércéből kell kiindulni. Valóban nem mindennapi és nem szokványos a felvétel, azonban nem groteszk, hanem érdekes a fotó, amelyen egy mosolygós, duci alkatú kislány napszemüvegben látható.