A Balassagyarmati Törvényszék Mf.20365/2016/4. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §]

... Törvényszék

2.Mf.20.365/2016/4. szám

A ... Törvényszék dr. ... ügyvéd (...) által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek - dr. ... jogtanácsos által képviselt ... Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (...) alperes ellen szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és járulékai iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által 2016. március 9-én meghozott 4.M.391/2015/13. számú ítélet ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 25.000.- (Huszonötezer) Ft fellebbezési perköltséget.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes az irányú kereseti kérelmét, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a szolgálati jogviszonya megszüntetéséről rendelkező parancsot, őt az eredeti beosztásába helyezte vissza és kötelezze az alperest az elmaradt illetményének megfizetésére 2015. június 26. napjától havi 320.409,- Ft illetmény alapulvételével.

Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000,- Ft perköltséget.

Megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezményére figyelemmel az állam viseli, míg egyéb költségüket a felek maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapította, hogy a felperes felmentéséről rendelkező alperesi határozat megfelel a jogszabályi követelményeknek, azaz indokolásából világosan kitűnik a felmentés indokának valóssága és okszerűsége. Az alperes ugyanis a felmentésben konkrétan megjelölte az annak alapjául szolgáló bizonyítékait, így a ... ált. számú határozatot és a 2015. június 19-én foganatosított meghallgatáson elhangzottakat, amely meghallgatásról jegyzőkönyv is készült, mely csatolásra került.

A bíróság indokolása szerint az MK 95. sz. állásfoglalás értelmében a felmondás indokának nem feltétlenül kell részletezőnek lennie, elegendő az összefoglalóan megjelölt indok, ha abból a munkavállaló számára egyértelmű és világos, hogy miért került sor a felmondásra, miért nem tart igényt a munkáltató a munkájára.

A ... Bíróság egyedi ügyben kimondta, hogy világos a munkavállaló által ismert, előzőleg felvett jegyzőkönyvre vagy más iratra való puszta hivatkozás is a rendes felmondásban, amennyiben az általa is aláírt jegyzőkönyvből, illetve korábban megismert iratból a felmondás indoka a munkavállaló számára egyértelműen ismert volt és egyértelműen kiderült.

Az alperes sikeresen tudta bizonyítani, hogy a felperes tisztában volt a történtekkel, azzal, hogy a felmentéséről rendelkező parancs indokolásában a munkáltató alperes mely NVSZ határozatra és melyik meghallgatásra utal, amely alapján álláspontja szerint a felperes életvitele kifogásolható.

Az elsőfokú ítélet szerint a büntetlen előélet még nem jelenti a kifogástalan életvitel megvalósulását. A felperessel szemben munkaköri tevékenysége miatt a társadalom részéről magasabbak az erkölcsi követelmények, illetve a közbizalomnak történő megfeleléshez szükséges a feddhetetlenség, ebből következően akivel kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerül és emiatt hatósági eljárás indul, kifogástalan életvitelűnek nem minősül. Ezért a felperesnek mindent el kellett volna követnie annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja alól tisztázza magát, ezt pedig úgy tudta volna elérni, ha a vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozattal szemben panasszal él, melynek következtében a büntető bíróság vizsgálhatta volna a felperes terhére rótt vád megalapozottságát vagy megalapozatlanságát.

A felperes saját előadása szerint is tisztában volt azzal, hogy a felmentés oka érdemét és lényegét tekintve a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésével kapcsolatos szolgálaton kívüli magatartása volt, ami a régi Hszt. 37/B.§ (3) c) pontja, a 3.§ szerinti különleges közszolgálati jellegre, és a Hivatásetikai Kódex szabályaira figyelemmel nem felelt meg a szolgálat törvényes befolyástól mentes ellátása követelményének.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó határozat meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan. A Hszt. 56. § (8) bekezdésében foglaltakkal szemben az általa sérelmezett parancsból a felmentés valós és okszerű indoka nem tűnik ki, ugyanis nem tartalmazza azokat a konkrét körülményeket, melyekre a munkáltatói jogkör gyakorlója a felmentést alapította. E körben ugyanis pusztán az NVSZ határozatára, valamint a felperes meghallgatására utal, mely nem elegendő.

Az MK 95. sz. állásfoglalás ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a felmondás indokolása akkor felel meg a törvényi követelményeknek, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. A 211/2003. BH egyedi határozatban foglaltak ellenére a jelen per tárgyát képező parancs még összefoglalóan megjelölt indokot sem tartalmaz, nem elégséges azon hivatkozás, hogy a felperes tisztában volt a történtekkel, illetőleg azzal, hogy a perbeli parancs indokolásában a munkáltató mely NVSZ határozatra és mely meghallgatásra utal azon konkrét tények, körülmények megjelölése nélkül, melyekre a munkáltató a felmentést alapította.

A fellebbezésben hivatkozott kúriai határozat szerint a szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező határozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a hivatásos állomány tagja miért nem felel meg a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének. E körben pedig a parancs semmilyen indokolást nem tartalmaz, így az még akkor sem felelne meg az okszerűség követelményének, ha helyes volna azon elsőfokú bírósági álláspont, mely szerint a felmentés indokolása a világosság követelményének megfelel. Az indokolás attól még nem lesz világos, hogy abban az alperes a NVSZ határozat számát és a felperes személyes meghallgatásáról készült jegyzőkönyv számát megjelölte.

A fellebbezés szerint nem állapítható meg, hogy a felperessel szemben az életvitel kifogásolhatóságának a Hszt. 37/B. § (3) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban felsorolt valamelyik esete fennáll.

A felperes hivatkozott továbbá a ... 2/2016. számú elvi határozatára is, mely szerint büntetőjogi felelősség megállapításának hiányában a gyanúsítás szerinti bűncselekmény tárgyi súlyának az értékelése sérti az Alaptörvény XXVIII. Cikk (2) bekezdésében rögzített alapjogot, mely szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Erre figyelemmel az elsőfokú ítélet sérti a felperes ártatlanság vélelméhez fűződő alapjogát azáltal, hogy a gyanúsítása szerinti bűncselekmény tárgyi súlyát értékelte a felperes büntetőjogi felelőssége megállapításának a hiányában.