A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20123/2016/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.) 3. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 27. §, 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 162. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.123/2016/6/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Karsai Dániel ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Imre Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) által képviselt Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 20. alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. december 7. napján kelt 35.P.22.353/2015/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt és a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel, hogy a 2014-2015. évi akadémiai évben az alperes által phd ösztöndíj, kutatói mobilitás, vendégkutatók, konferencia, diákszervezetek, tananyagfejlesztés, "első cikkem" tárgyában kiírt pályázatok vonatkozásában

- az egyes pályázatokra hány jelentkezés érkezett;

- kik vettek részt a pályázatok elbírálásában;

- milyen pontozási rendszer alapján hoztak határozatot;

- az egyes pályázatokon a pályázók mekkora összeget nyertek el;

- a nem természetes személy nyertes pályázók nevét, és az általuk elnyert összeget;

- a nyertesek milyen vállalásokat tettek a pályázati összeg odaítélésének fejében, ezeket mikor teljesítették, illetve ha még nem teljesítették úgy mikor jár le a teljesítési határidő. Feljogosította az alperest, hogy felismerhetetlenné tegye a természetes személy pályázók személyes adatait.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére a fenti pályázatok alapján azok nyerteseivel kötött szerződéseket, valamint a pályázatok alapján a nyertesek részére történt kifizetések vonatkozásában keletkezett iratokat. Feljogosította az alperest, hogy ezen szerződések és kifizetések körében a természetes személy pályázók személyes adatait felismerhetetlenné tegye.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 76.200 forint perköltséget.

Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Határozatának indokolásában idézte az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat fogalommeghatározást és a 26. § (1) bekezdésének rendelkezését.

Tényként rögzítette, hogy az alperest a Magyar Nemzeti Bank hozta létre. A Magyar Nemzeti Bank az Alaptörvény 41. cikke szerint Magyarország központi bankja, amely a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) szerint részvénytársasági formában működő jogi személy, részvényei az állam tulajdonában állnak. Hivatkozott arra, hogy az MNBtv. 3. § (1) bekezdése alapján az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A (2) bekezdés szerint ezen elsődleges cél veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésre álló eszközökkel a kormány gazdaságpolitikáját. Alapvető és egyéb feladatait a 4. § határozza meg.

Tekintettel arra, hogy az MNB részvényei az állam tulajdonában állnak, a Magyar Nemzeti Bank a nemzeti vagyon része a 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése szerint a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Bank olyan közfeladatot ellátó szerv, amely egyidejűleg a nemzeti vagyon része, így a kezelésében lévő és a tevékenységére, valamint a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Az MNBtv. 162. § (2) bekezdése alapján az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre alapítványt. Az alapítvány célját az alperes alapító okiratának II.1. pontja rögzíti. Megállapította, hogy az MNBtv. 162. § (2) bekezdésének rendelkezéséből következően az alperest a Magyar Nemzeti Bank csak olyan tartós cél megvalósítására hozhatta létre, amely a közfeladatainak ellátásához kapcsolódik. A Ptk. 3:382. § (1) bekezdésének rendelkezésére utalással állapította meg, hogy az MNB mint alapító 22.571.500.000 forintnyi vagyont ruházott át az alperesre, majd a felperesi adatigénylésig további 26.000.000.000 forintot bocsátott az alperes rendelkezésére, az alapító okiratban meghatározott cél elérése érdekében. Miután ezen célok az MNB feladataival és elsődleges céljaival állnak összhangban, ezért az alperes is közfeladatot ellátó szervnek minősül. Utalt arra, hogy bár az alperes nyitott alapítvány, további személy csatlakozásának hiányában vagyonát kizárólag a nemzeti vagyonból biztosított vagyon képezi. Az alperes ügyvezető szerve, a kuratórium dönt az alperes vagyonának felhasználásáról, tagjait az MNB jelöli ki. Az MNB a kuratórium elnökének kijelölési jogát fenntartotta, így ténylegesen hatással bír az alperes vagyonának felhasználására.

Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdése alapján a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Az Infotv. 3. § 5. pontjának és a 26. § (1) bekezdésének értelmezése alapján az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül, így a kezelésében lévő, a tevékenységére, valamint a gazdálkodására vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek.

Nem találta alaposnak az alperes azon védekezését, miszerint a kiadni kért adatok döntés megalapozását szolgálják, miután a zárt adatkezelés mellett becsatolt alperesi pályázati szabályzat tartalmát nem találta olyan jellegűnek, hogy annak megismerése az alperes törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását, a későbbi pályázatok objektív elbírálását veszélyeztetné. Ezért az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott megtagadási okot nem találta alaposnak azzal, hogy az alperes nem bizonyította a nyilvánosság korlátozásának indokoltságát, ekként a megtagadás jogszerűségét.

Ugyancsak alaptalannak találta az alperes azon hivatkozását, mely szerint a kért adatok közlése a teljes elszámoltatását eredményezné. Az Infotv. 30. § (7) bekezdésére utalással megállapította, hogy a felperes egyértelműen meghatározott célra fordítandó pénzösszeg felhasználása során keletkezett adatokat kívánta megismerni, az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdése és az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján. Az ilyen jellegű adatigénylés nem a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányul, hanem konkrét célra szánt közvagyonba tartozó pénzek felhasználására vonatkozó adatok kiadására, ezért az alperes a kért adatokat köteles közölni. Az Infotv. 3. § 5. pontjának, a 3. § 2. pontjának és a 3. § 6. pontjának fogalommeghatározásaiból kiindulva a természetes személy pályázók adatait illetően azokat sem közérdekű, sem közérdekből nyilvános adatként nem találta nyilvánosságra hozható adatoknak. A közfeladatot ellátó szerv jellegére, a pénz felhasználásának céljára figyelemmel azt állapította meg, hogy a pályázók személyes adatainak védelme elsőbbséget élvez a közpénzek felhasználásának átláthatóságához fűződő joggal szemben. Ezért az alperest feljogosította a természetes személy pályázók személyes adatainak felismerhetetlenné tételére és elutasította a keresetet a nyertes természetes személy pályázók nevének közlését érintően.