A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20624/2022/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. § (1) bek., 6:142. § (1) bek.] Bírók: Csóka István, Istenes Attila, Lente Sándor

A határozat elvi tartalma:

Ha az ügyvezetőnek a vezető tisztségviselői megbízása mellett fennmarad a munkaviszonya egy meghatározott vezetői munkakör betöltésére, akkor a társaság vezetésében kettős minőségben vett részt, és e kettősség következtében a társasággal szembeni felelőssége is attól függött, hogy melyik jogviszonya alapján fejtette ki a terhére rótt magatartást.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20822/2022/5., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20624/2022/4.*, Kúria Pfv.20389/2023/6. (BH 2024.3.60)

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

6.Pf.20.624/2022/4-II

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.624/2022/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Vigh és Kemenes Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Vigh Szabolcs ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek a dr. Barbél Mónika ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.r. alperes (I.r. alperes címe.) I. rendű és a II.r. alperes (II.r. alperes címe.) II. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. június 21. napján meghozott 71.P.20.822/2022/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek személyenként 750.000 (hétszázötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az I. rendű alperes 1995. december 11. óta a felperes munkavállalója volt, 2013. január 1-jétől gazdasági igazgató munkakörben. Az I. rendű alperes megbízás alapján 2013. január 1-jétől ellátta a felperes ügyvezetését. A felperes a II. rendű alperesnél a vezető tisztségviselők károkozására kiterjedő felelősségbiztosítással rendelkezett.

[2] Ismeretlen elkövetők a felperes levelezési rendszerét feltörték, aminek eredményeként a felperes 2018. november és december hónapokban egyes esetekben téves bankszámlákra utalta a beszállítóit megillető összegeket. Az ebből eredő károkért a felperes az I. rendű alperest tette felelőssé, ezért a 2019. április 30-án megtartott taggyűlésén az I. rendű alperes munkaviszonyának és ügyvezetői jogviszonyának a megszüntetéséről, valamint az ügyvezető magatartásából eredő károk érvényesítéséről határozott.

[3] A felperes keresete szerint a 2013. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) 3:24. § (1) bekezdése és 6:142. §-a alapján 528.406,18 euró, 6.871.119 forint, 95,6 lengyel złoty, továbbá 5.624,58 euró, valamint mindezek keresetben megjelölt részösszegei után késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. A II. rendű alperessel szemben keresete annak megállapítására irányult, hogy az I. rendű alperes mint biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában fennállt. Kereseti kérelmeit arra alapította, hogy az I. rendű alperes felróhatóan megszegte a pénzátutalások ellenőrzésével és a megfelelő ellenőrzési rendszer kialakításával kapcsolatos ügyvezetői kötelezettségeit, és ezzel kárt okozott a felperesnek.

[4] Az alperesek az ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték, az I. rendű alperes kártérítési felelősségének, illetve a II. rendű alperes a helytállási kötelezettségének a hiánya miatt. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a perindításról és a jogi képviselő meghatalmazásáról döntő taggyűlési határozat hiányában a felperes perbeli legitimációja hiányzik. Felelőssége a munkajogi, illetve a 2006. évi IV. törvény, valamint az 1959. évi IV. törvény szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján lenne vizsgálható, ebben az esetben azonban az elvárható gondosságnak megfelelő eljárása alapján a felelősség alól mentesülne. A II. rendű alpere kifejtette, hogy ha nem állapítható meg az I. rendű alperes kártérítési felelőssége a felperest ért károkért, akkor az ő sem köteles helytállni az I. rendű alperessel kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján. Az alperesek az összegszerűséget részben az okozati összefüggés, részben a bizonyítottság hiánya miatt vitatták.