KKv 2010.7 A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7/2010. (XI. 8.) KK véleménye
a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról
Ha az elsőfokú közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatást adott a döntés elleni fellebbezési jogról, és a fél ennek hatására élt - fellebbezés helyett - keresettel, a bíróságnak el kell rendelni a beadvány áttételét a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez [Pp. 129. § (1) bekezdés].
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 129. § (1) bekezdése szerint, ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. A Pp. 332/A. § b) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. §-ának alkalmazása során elutasítja különösen akkor, ha a felperes anélkül indít pert a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt, hogy a közigazgatási eljárásban bármely fél a jogorvoslati jogát kimerítette volna.
A közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása miatt az ügyfelet joghátrány nem érheti. A jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jogától fosztaná meg a felet a fellebbezési jog kimerítésének hiánya miatt a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, mert a felet ezáltal a bírósági felülvizsgálat igénybevételének lehetőségétől is elzárná. A közigazgatási szerv téves jogorvoslati tájékoztatása esetén a Pp. 332/A. § b) pontjának alkalmazása formális jogértelmezést jelentene.
A közigazgatási eljárásban és a bírósági eljárásban is irányadó jogelv, hogy a beadványokat tartalmuk szerint kell kezelni és elbírálni [Ket. 37. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek.]. A fél szándéka nyilvánvalóan a jogorvoslat igénybevételére irányult. Ha ez a jogszabályi lehetőség egyébként adott, de az erre vonatkozó hatósági tájékoztatás téves, ez nem eredményezheti a jogorvoslati jog kimerítetlensége jogkövetkezményeinek beálltát, azaz a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását.
A helyes megoldás tehát az, hogy a bíróság a Pp. 129. § (1) bekezdése alapján elrendeli a hozzá keresetlevélként érkező beadványnak a döntés elleni fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatósághoz történő áttételét. Ebben az esetben nem sérül az ügyfél jogorvoslathoz való joga, mivel a másodfokú - jogerős - döntés ellen a bírósági felülvizsgálat igénybevételének lehetősége is megnyílik számára.
(Megfelel az 1/2007. KK vélemény I/18. pontja alatti állásfoglalásnak.)