A Kecskeméti Törvényszék P.20287/2022/17. számú határozata sérelemdíj tárgyában. Bíró: Ónodi Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék P.20287/2022/17.*, Szegedi Ítélőtábla Pf.20329/2022/5., Fővárosi Törvényszék P.20287/2022/18., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20071/2023/5., Kúria Pfv.20774/2023/6.

***********

X városi Törvényszék

16.P.20.287/2022/17. szám

A X városi Törvényszék a dr. Bernschütz Bálint ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe.) által képviselt Felperes1 felperes címe szám alatti lakos felperesnek - a dr. Sörös Gergely ügyvéd (Cím4) által képviselt Alperes1 alperes címe szám alatti lakos alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 42.000 (Negyvenkettőezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Z városi Ítélőtáblához címzett, de e bíróságnál írásban benyújtott fellebbezésnek van helye.

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt kötelező hatályon kívül helyezni, ha az ítéletet kötelező hatályon kívül helyezni eljárási szabálysértés miatt, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A felperes korábban a gazdasági társaság1 ügyvezetői tisztségét töltötte be. Y város Város Önkormányzata a cég vezetői állására pályázatot írt ki, amelyre a felperes is benyújtotta - mások mellett - pályázatát.

[2] Az alperes önkormányzati képviselő, a polgármester 2020. február 20. napján kelt felhívására írásban értékelte a benyújtott pályázatokat. Az alperes két pályázatról pozitív értékelést adott, míg az értékelés során a felperes pályázatával kapcsolatosan a következő véleményt fogalmazta meg: "A Kommunális jelenlegi ügyvezetője rendkívül nehéz helyzetben van, lévén egy korrupt, velejéig torz rendszerben volt kénytelen a feladatait ellátni. Bár a cég rendkívül rossz megítélésének okai feltehetően elődei munkájának "köszönhetőek", személye sajnos olyannyira összeforrt a rossz döntésekkel, nem közérdeket, hanem egyéni és pártérdekeket szolgáló munkálatokkal, hogy ezt minden igyekezete ellenére egy személyben nem tudja feloldani sem kollégái, sem a lakosság szemében."

[3] Az alperes feljelentése folytán az elsőfokon eljáró Y városi Járásbíróság a 2021. május 31. napján kelt ügyszám1 számú ítéletében megállapította, hogy az alperes ezen értékelése miatt bűnös becsületsértés vétségében, ezért az alperest, mint vádlottat 1 év 6 hónap próbára bocsátotta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes képviselő ügyvédnek 48.000 forint eljárási költséget.

[4] A másodfokon eljárt X városi Törvényszék ügyszám2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes cselekményét rágalmazás vétségének (Btk. 226. § (1) bekezdés 3. fordulat, (2) bekezdés b) pontja szerint) minősítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a másodfokú bíróság az alperest 7.200 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére a felperest képviselő jogi képviselő javára.

[5] A bíróság felhívta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 226. § (1) bekezdését, mely szerint a rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.

[6] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a vádlottnak, mint önkormányzati képviselőnek valóban feladata volt véleményt alkotnia, és az önkormányzati rendelet alapján a felperes által benyújtott pályázat kapcsán, amelynek azonban vannak korlátai. Az alperes nem véleményt közölt, hanem közvetve ugyan, de súlyosan sértő, a magánvádló társadalmi megbecsültségét negatívan értinő tényekre utaló kijelentéseket tett. Tette ezt annak örve alatt, hogy az önkormányzati képviselő egyik feladata a benyújtott pályázatok véleményezése. Az alperes minden konkrét tény és adat nélkül a felperes munkájának értékelése helyett a felperes társadalmi megbecsültségét súlyosan sértő, szubjektív kijelentéseket tett annak ellenére, hogy a kötelezettsége az lett volna, hogy objektív tényadatok alapján előmozdítsa azt, hogy a pályázat elbírálása során az önkormányzat egy szakmailag felkészült pályázót támogasson. Az alperes tényállásban megállapított kijelentése teljes mértékben szubjektív volt és objektív véleményt nem is fogalmazott meg a felperes személyével kapcsolatosan.