A Balassagyarmati Törvényszék P.20187/2017/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 233. §, (1) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 341. §, (1) bek.]

A ...i Törvényszék ... felperesnek - az ... által képviselt ... alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 12.000,- (Tizenkétezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az állam javára külön felhívásra fizessen meg 10.000,- (Tízezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ...i Ítélőtáblához címzetten ...Törvényszéknél lehet benyújtani.

I n d o k o l á s

A felperes és a Christie's International PLC között a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt több különböző eljárás volt folyamatban, míg jelen eljárás alapját képező peres eljárás 27.G.303.075/2010. szám alatt volt folyamatban. Nevezett eljárásban a bíróság - figyelembe véve a perben alperesként Christie's International PLC és Christie's Incorporation nevezetű alperesek joghatósági kifogását - 19. sorszámú végzésével az I. rendű alperessel szemben a pert megszüntette. Részletesen indokolt határozatában a felperesnek a peres eljárás addigi szakaszában addig előadott valamennyi joghatósági előadását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által érvényesíteni kívánt igénnyel kapcsolatosan a magyar bíróságnak nincsen joghatósága. Sem az eljárás addigi szakaszában, sem pedig a végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésében sem hivatkozott a felperes arra, hogy a magyar bíróságoknak esetlegesen joghatósága lenne fogyasztói szerződésből eredő igényérvényesítés alapján, és magát a PKKB előtti eljárásban és a fellebbezési eljárásban sem titulálta fogyasztónak a felperes a peres felek közötti jogviszony során. A alperes neve 2.Gfv.76.161/2011/2. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, egyebekben a felperes előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmét elutasította. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki a végzése indokolásában, hogy a perbeli esetben a magyar bíróság joghatósága nem állapítható meg, ennek hiányában pedig a Pp. vonatkozó szabályai értelmében az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sem volt elbírálható. Egyebekben az indokolásban kifejtetteket a másodfokú bíróság mindenben osztotta és azok szükségtelen megismétlésétől eltekintett.

A felperes a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel fordult, azonban a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította tekintettel arra, hogy a felperes a Kúria hiánypótlási felhívásának határidőn belül nem tett eleget.

A felperes kereseti kérelmében, amelyet a 11.063/Ü/31409. szám alatt folyamatban volt fizetési meghagyásos eljárás előzött meg, kérte kötelezni az alperest 180.000,- Ft kártérítés és 70.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére, valamint perköltségeinek viselésére. Kereseti kérelmének jogalapjaként a Ptk. 349. § és a Pp. 2. § (3) bekezdését jelölte meg.

Felperesi álláspont szerint az alperes joghatóságát az alapeljárásban csupán a Brüsszel I. rendelet (44/2001/EK. rendelet) 5. cikkeje alkalmazásával utasította el, ugyanakkor elmulasztotta észlelni az eljárás során, hogy abban az eljárásban a felperes mint fogyasztó, az alperes mint aukciós értékesítéssel üzletszerűen foglalkozó kereskedő vett részt a jogügyletben. Mindezek figyelembevételével pedig joghatóságát meg kellett volna állapítani a rendelet 16. cikk (1) bekezdése alapján. Így elvágta a felperest attól a lehetőségtől, melyet számára a Brüsszel I. rendelet, mint fogyasztó számára biztosít, azaz azt, hogy a hazai bírósághoz fordulhat jogai érvényesítése érdekében.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes kereseti kérelmének elutasítását és perköltségben marasztalását kérte, mely perköltséget a tárgyaláson való megjelenésenként 6.000,- Ft-ban kért megállapítani.

Alperesi álláspont szerint egyrészről a felperes sérelemdíj iránti igényt nem terjeszthet elő tekintettel arra, hogy 2014. március 15-ét, azaz az új Ptk. hatályba lépést megelőzően került sor a felperes állítása szerint az alperesi károkozó magatartásra, így kizárt ennek alkalmazása. Másrészről pedig alperesi álláspont szerint az alperes sem nem jogellenes sem nem felróható magatartást nem tanúsított. Kirívóan súlyos jogszabály értelmezés fennállásának hiányát pedig alátámasztja az is, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését lényegében helyes indokainál fogva hagyta helyben.

A bíróság a csatolt iratok és a felek előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos.

A bíróság az eljárás során beszerezte a felperes indítványára a Pesti Központi Kerületi Bíróság 27.G.303.075/2010. szám alatti iratait, mely iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a felperes keresettel érvényesíteni kívánt joga körében a bíróság részletes vizsgálódást folytatott a magyar bíróság joghatóságának fennállása körében. Egyrészt nyilatkoztatta az alpereseket a joghatósággal kapcsolatosan, másrészről pedig értelmezte a felperesnek az eljárás során előkészített számos előkészítő iratában foglalt kikötéseket is.

A felperesnek a vitatott peres eljárásban tett nyilatkozatai alapján a bíróság álláspontja szerint az alapügyben eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság és a ...mindenben a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, a felperes által a bíróság rendelkezésére bocsátott tényadatokból csak és kizárólag arra a következtetésre juthatott, hogy a magyar bíróságnak a felperes által elé vitt jogvita tárgyában nincsen joghatósága.