A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20753/2022/14. számú határozata kártérítés (SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL okozott kár megtérítése) tárgyában. Bírók: Benedek Szabolcs, Buglyó Gabriella Éva, Sági Zsuzsanna
A határozat elvi tartalma:
Szakértői bizonyítás eredményének felülmérlegelése.
A magánszakértői vélemény értékelése a perben.
***********
Fővárosi Ítélőtábla
3.Pf.20.753/2022/14/II.
A Fővárosi Ítélőtábla a Kecskeméti, Garamvölgyi Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Kecskeméti Ádám ügyvéd) és dr. Gyulai Balázs Csaba ügyvéd (cím2) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: ifj. dr. Gábor László ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe.) alperes ellen szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék által 2020. november 19. napján meghozott 25.P.20.253/2017/129. számú ítélettel szemben az alperes részéről 130., a felperes részéről 131. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperes által a felperes részére fizetendő tőke összegét 26.575.934 (huszonhatmillió-ötszázhetvenötezer-kilencszázharmincnégy) forintra leszállítja.
Az alperest a terhére megállapított elsőfokú perköltség viselése alól mentesíti, és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 921.766 (kilencszázhuszonegyezer-hétszázhatvanhat) forint elsőfokú perköltséget.
Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.000.000 (hárommillió) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati perköltséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
[1] A felperes végleges keresetében (24. sorszámú irat) kérte, hogy a bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:180. § (2) bekezdése alapján kötelezze az alperest kártérítés jogcímén 88.650.000 forint elmaradt haszon felperes részére történő megfizetésére. Álláspontja szerint a felek között 2016. február 18. napján létrejött "Exkluzív hangfelvétel kiadói, produceri-manageri szerződés" elnevezésű, megbízással vegyes kiadói szerződés teljesítését az alperes jogos ok nélkül megtagadta, ezért a felperes a Ptk. 6:183. §-ában biztosított választási jogával élve a lehetetlenülés jogkövetkezményének alkalmazását, és a teljesítés elmaradása miatt az alperes kártérítésre kötelezését kérte. Előadta, hogy az alperes jogellenesen mondta fel a felek közötti szerződést, és mind szerződéses főkötelezettségét, mind mellékkötelezettségét megszegte, késedelembe esett, illetve a teljesítést jogos ok nélkül megtagadta. Hivatkozott arra, hogy a szerződés, mint kiadói szerződés álláspontja szerint csak is kizárólag a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 51. § (1) bekezdésében írt esetekben mondható fel jogszerűen. Hangsúlyozta továbbá, hogy a felmondás jogát az alperes egyébként is csak akkor gyakorolhatta volna, amennyiben a teljesítésre a felperesnek megfelelő határidőt szabott volna, és az eredménytelenül telt volna el.
[2] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Vitatta a felperessel kötött szerződés általa történt megszegését, a felmondását pedig jogszerűnek minősítette, így álláspontja szerint nem állt hatályos és érvényes jogviszonyban a felperessel. Állítása szerint a perbeli szerződés nem egy kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés, hanem annál több, mert megbízási (vállalkozási) elemeket is tartalmazott. A felmondás alapjául a Ptk. 6:213. § (1) bekezdésén és a Ptk. 6:278. §-án túl az Szjt. 51. § b) pontjára és az Szjt. 51. § (2) bekezdésére hivatkozott. Vitatta, hogy a szerződés 5 évre jött volna létre. Vitatta továbbá a vagyoni kár, mint elmaradt haszon összegszerűségét, melynek kapcsán kifejtett álláspontja szerint - az első hangfelvételtől eltekintve - nem volt kötelezettségvállalása, még elkészítési határidő sem volt szabva, így azokkal késedelembe esni sem tudott. A szerződésben szereplő vételi jog kapcsán érvénytelenségi kifogást terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az nem felel meg a Ptk. 6:225. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mert a vételárat nem tartalmazza. Ugyanezen ok alapján hivatkozott a megállapodás uzsorás jellegére is.
[3] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 54.061.715 forintot, valamint 750.314 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes, mint producer és az alperes, mint művész között 2007. évben megbízással vegyes kiadói szerződés jött létre, amelyet több alkalommal, így 2010. és 2013. évben is módosítottak. A felek az "Exkluzív Hangfelvétel Kiadói, Produceri - Manageri Szerződés" megnevezésű megállapodást 2016. február 18. napján ismét módosították.
[5] Rögzítették, hogy a szerződés egy komplett, összetett szerződés, amely magában foglalja a kiadói, produceri és menedzseri munkákat is. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 2016. szeptember 1-jéig elkészíti vadonatúj albumát, míg a felperes annak megjelentetését, nyilvánosságra hozatalát, valamint a produceri és menedzseri munka elvégzését vállalta. Megállapodtak abban, hogy minden hangfelvétel és azok minden egyes részének kiadói joga a felperest illeti. Az alperes kijelentette, hogy a szerződés és az opció időtartama alatt más kiadó részére sem külföldön, sem belföldön nem készít hangfelvételt mechanikai sokszorosítás vagy digitális terjesztés céljára, sem másmilyen kereskedelmi célra. Nyilatkozott arról is, hogy együttműködik a felperes munkatársaival, a tevékenységét velük összehangoltan végzi.
[6] Kikötötték, hogy az alperes fellépéseit a felperes koordinálja, ütemezi, az azokkal kapcsolatos szerződéseket megköti, és megilleti a fellépések bruttó árbevételének 30%-a. Meghatározták az előadói és szerzői jogdíj elszámolásának részletes szabályait. Rögzítették, hogy a felperes a szerződés aláírásától számított öt évig kizárólagos vételi joggal (opció) rendelkezik a fentiekben meghatározott hangfelvételt követő négy albumra (opciós hangfelvétel). Rendelkeztek arról is, hogy ha az alperes az opciós hangfelvételeket nem készíti el, vagy nem mutatja be, az opció időtartama a lejárattól számított további öt évvel meghosszabbodik. Vállalták, hogy tevékenységüket három évente felülvizsgálják, mely felülvizsgálat után a szerződés a közös akaratuk és döntésük alapján további öt évvel automatikusan meghosszabbodik.
[7] A szerződés értelmében az alperest mint művészt a belföldi kiadású hangfelvételek után értékesített példányszámok alapján royalty illette meg, amelyről a kiadónak havonta kellett elszámolást készítenie akként, hogy maxi single esetén a kiadó royaltyt csak 201 darab eladott példánytól fizet. Album és maxi CD esetén a royalty értéke a PPD 20%-a, azaz a kiadó által a kereskedők részére rögzített átadási ár egy része. A külföldi megjelenésekre vonatkozó royalty mértékét a kiadóhoz befolyt árbevétel 30%-ában határozták meg akként, hogy az csak 2001 eladott darabszámtól jár a művésznek. A szerződés értelmében a kiadó saját költségén biztosítja a hangfelvétel elkészítéséhez szükséges stúdiót és hangmérnököt, továbbá az utángyártás, fotózás, nyomdai munkák, videoklipp gyártás és a digitális platformok, közösségi oldalak marketing munkáinak finanszírozása is a kiadó és producer feladatát képezte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!