A Miskolci Törvényszék P.22942/2015/12. számú határozata szerződés létrejöttének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 213. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, 2014. évi XXXVIII. törvény (DH1. törvény) 1. §] Bíró: Pecsenye Csaba

Miskolci Törvényszék

A dr. Budai Ügyvédi Iroda (székhelye: Budapest, Iglói út 11. 2. emelet ügyintéző: dr. Budai Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes neve felperes címe sz. alatti lakos felperesnek - a dr. Sugár Balázs ügyvéd (székhelye: Budapest, Lőportár utca 24.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés nem létrejöttének megállapítása és járulékai iránt indított perében a Törvényszék 2016. évi szeptember hó 6. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a,

s arra kötelezi, hogy tizenöt napon belül fizessen meg alperesnek 15.000.-(Tizenötezer) forint perköltséget.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül, az Ítélőtáblához címzett, de a Törvényszéken írásban, három példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetőleg, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, amennyiben a felek a fellebbezésükben ez esetekben is külön tárgyalás tartását nem kérik.

Ugyanakkor a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemben kérhetik minden esetben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A fellebbező fél számára az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s:

Felperes, s az alperesi jogelőd 2005. október hó 19. napján devizához kötött változó kamatozású kölcsönszerződést kötött.

A szerződés alapján az alperesi jogelőd 584.000.-forint összegű kölcsönt nyújtott a felperesnek egy Peugeot gyártmányú Peugeot 106XN típusú gépjármű fedezete mellett.

A megállapodás szerint az adós a kölcsön összege után hiteldíjat köteles fizetni a hitelezőnek. A teljes hiteldíj mutató szerződéskori mértéke százalékban kifejezve 20,62%.

A kölcsön futamideje a folyósítástól számított határozott ideig 2011. november 5-ig tart.

A kölcsön összege után a hitelező ügyleti kamatot számít fel. A fizetendő kamat a szerződésben foglalt számítási algoritmusok szerint változik. A kamatok változására tekintettel a felek induló ügyleti kamatlábat jelölnek meg.

Az adós a szerződés alapján előírt fizetési kötelezettségét forintban köteles teljesíteni a szerződés alapján, a szerződésben részletesen meghatározott táblázatba foglalt törlesztőrészletek megfizetésével.

A szerződést kötő felek a szerződés aláírásának napján opciós adás-vételi szerződést kötöttek a kölcsönszerződésben fedezetként megjelölt Peugeot 106XN típusú gépjármű vonatkozásában.

A megállapodás szerint az eladó, az adós, a vevő az alperesi jogelőd javára, a gépjárműre vonatkozóan a szerződés aláírásával öt éves határozott időtartamra, de legfeljebb a hivatkozott kölcsönszerződésben foglalt adósi kötelezettség maradéktalan teljesítéséig vételi jogot enged. A vevő vételi jogát megszünteti az a két együttes feltétel, miszerint az eladó a kölcsönszerződés szerinti összes tartozását maradéktalanul teljesítette és ezt a tényt a vevő írásban visszaigazolta.

A vevő vételi jogát az eladóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja, minden további indoklás nélkül, amennyiben a vevő a kölcsönszerződésben meghatározottak szerint felmondási jogát gyakorolhatja.

A kölcsönszerződésben és az opciós adás-vételi szerződésben szereplő gépjármű 2005. október 9. napján átadásra került a felperes részére.

Felperes pontosított keresetében a szerződések létre nem jöttének, illetve érvénytelenségének megállapítását kérte, s az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítása körében 625.128.-forint visszafizetésére kérte kötelezni alperest.

Indoklása szerint a szerződések létre nem jötte megállapítható abból, hogy az ÁSZF nem tartalmazza a felek közötti tartós jogviszonyt, ilyen formában pedig kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás nincs a felek között.

Nem a szerződés hozza létre a felek jogait és kötelezettségeit, hanem az értékesített pénzügyi termék tartalmazza a követelésjogokat és tartozáskötelezettségeket.

Értelemszerűen, ha nem jött létre a felek között szerződés, elszámolásnak sincs helye, hanem az eredeti állapotot kell helyreállítani.

A kirovó-lerovó pénzszolgáltatásra irányuló hivatkozás azért téves, mert a bank nem a szerződés szerint követel, hanem a szerződés által értekesített pénzügyi termék követelésjoga szerint. A hitel nem tőke, nem manifesztálódott bankjegy, hanem banki követelésként létező számlapénz.