A Szegedi Ítélőtábla Pf.20394/2019/7. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, g) pont, 2:48. §, (1) bek., (2) bek., 2:51. §, (1) bek. d) pont] Bírók: Lengyel Nóra, Tolna András, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.394/2019/7. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Bacsek György Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bacsek György Imre) által képviselt felperesnek - a dr. Vízkeleti Krisztián ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. alperesek ellen képmáshoz való jog megsértéséből eredő igény érvényesítése iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2019. augusztus hó 7. napján kelt 14.P.20.069/2019/5. számú ítélete ellen az alperesek részéről 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a II. r. alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 186 596 (száznyolcvanhatezer-ötszázkilencvenhat) Ft-ra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a II. r. alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 136 650 (százharminchatezer-hatszázötven) Ft fellebbezési eljárási költséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 48 000 (negyvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A II. r. alperes az I. r. alperes által szerkesztett (internetes oldal neve) internetes hírportálért szerkesztői felelősséget viselő jogi személy. E sajtótermékben 2019. június hó 12. (link címe)-(személy neve) link alatt "Kitüntetést vehetett át (személy neve)" címen közzétett cikkben (a cikk címe alatt) az I. r. alperes megjelentett egy híradást arról, hogy "Kitüntették (személy neve)öt, akit súlyos korrupciós bűncselekményekkel gyanúsít az ügyészség". Az írás a továbbiakban a (személy neve)öt érintő bűncselekmény elkövetésének gyanúját felvető közlést tartalmaz.

A cikk címe alatt (személy neve)öt és a felperest felismerhető módon ábrázoló - egy korábbi választási gyűlésen készült - fénykép került közzétételre.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. r. alperes megsértette a képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy az őt is ábrázoló fényképfelvételt a hozzájárulása nélkül tette közzé. Utalt arra, a tömegfelvétel hozzájárulás nélküli felhasználásához is csak a céljához kötötten kerülhet sor, a felperest ábrázoló felvétel azonban nem tömegfelvétel Előadta, a közzétett fényképfelvétel egy korábbi választási gyűlésen készült, ami nyilvános közéleti szerepvállalásként értékelendő, a cikk azonban nem erről tudósít, így a fénykép annak tömegfelvétel vagy közéleti szereplés minősítésétől függetlenül a hozzájárulása nélkül nem lett volna közzétehető. Keresete jogalapjaként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp. 503. § (4) bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. tv. (továbbiakban: Ptk.) 2:42 §-ára, a Ptk. 2:43 § g) pontjára, a Ptk. 24. § (2) bekezdésére, a Ptk. 2:48 §-ára, a sajtószabadságról és a média tartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (3) bekezdésére, továbbá a Magyarország Alaptörvénye I. cikke (1)-(3) bekezdésében foglaltakra hivatkozott.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozásuk szerint a perrel érintett fénykép felhasználásával összefüggésben jogerős ítélet született (Pf.II.20.190/2019/6.), amely ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Kiemelték, nem sérült a felperes képmáshoz való személyiségi joga, mivel a Ptk. 2:48 § (2) bekezdése alapján a felperest is ábrázoló tömegfelvétel a hozzájárulása nélkül felhasználható. Érvelésük szerint nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely alapján a tömegfelvétel csak a célja által indokoltan használható fel. Kiemelte, nem állt szándékában a felperest rossz színben feltüntetni, a cikk nem utal a fényképre és az azon szereplő személyekre, a felperes nevét sem tartalmazza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát azzal, hogy a II. r. alperes tulajdonában és kiadásában levő, az I. r. alperes által szerkesztett (internetes oldal neve) internetes portálon 2019. július hó 12. napján a (link címe)-(személy neve) link alatt "Kitüntetést vehetett át (személy neve)" címen közzétett cikkben (a cikk címe alatt) oly módon jelentett meg egy híradást arról, hogy "Kitüntették (személy neve)öt, akit súlyos korrupciós bűncselekményekkel gyanúsít az ügyészség", hogy ahhoz a felperest is ábrázoló fényképfelvételt is csatolt a hozzájárulása nélkül. Kötelezte az I. r. alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől, továbbá arra 8 nap alatt a fenti link alatt közzétett cikk címe alatt a felperest felismerhető módon ábrázoló képet távolítsa el. Kötelezte továbbá az I. r. alperest, hogy oly módon adjon elégtételt a (internetes oldal címe) weboldalon, hogy az eltávolított fényképfelvétel helyén saját költségén 8 napon belül az alábbi közleményt jelentesse meg:

"Sajnálkozásunkat fejezzük ki, hogy a felperes neveöt (személy neve)-val is együtt ábrázoló fényképfelvételt 2019. június 12. napján a (link címe)-(személy neve) link alatt felperes neve hozzájárulása nélkül tettük közzé."

Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 28 846 Ft perköltséget, míg az államnak 36 000 Ft eljárási illetéket. Határozatának indokolásában rámutatott, a perben nem volt vitatott, hogy a felperes az őt ábrázoló fényképfelvétel I. r. alperes általi közzétételéhez nem járult hozzá, továbbá az sem, hogy az egy korábbi választási gyűlésen készült. Megállapította, felhasználásnak minősül a (személy neve) weboldalán közzétett fényképfelvétel alperesi weboldalon történő közlése. Rámutatott, a tömegfelvétel, vagy nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén annak készítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulására nincs szükség. A hozzájárulás hiánya azonban csak az adott eseménnyel összefüggő tudósítás kapcsán érvényesül, azaz az így készült felvétel csak a célja által indokoltan használható fel. A perbeli esetben azonban a fényképfelvétel és az írás, amelynek illusztrálását az szolgálta, nem hozható összefüggésbe. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy az olvasó számára a cikk tartalmát a fényképfelvétellel kapcsolja össze, nevezetesen a felperest a cikkben részletezett büntetőeljárással hozza összefüggésbe. Ez pedig a képmáshoz való jog sérelmén túl az Smtv. 4. § (3) bekezdésében foglalt azon rendelkezés megsértését is eredményezi, amely szerint a sajtószabadság gyakorlása nem járhat mások jogainak sérelmével. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság a jogsértés megtörténtét megállapította, az I. r. alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte, továbbá eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a sérelmes helyzet megszüntetésére és megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett saját költségén történő elégtételadásra.