A Kúria Kfv.35105/2019/8. számú precedensképes határozata állami támogatás tárgyában. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.) 34/A. §, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (Nkt. Vhr.) 37/O. §, (1) bek., (2) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

A kincstár a felülvizsgálat keretében jogosult ellenőrzi az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételeinek teljesülését, a kérelemben, a változás-bejelentésben és az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságát, valamint a támogatások felhasználásának jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként meghozott, finanszírozási különbözetet megállapító határozat nem minősül a fenntartó elszámolásáról hozott határozat módosításának.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.IV.35.105/2019/8. szám

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke

Dr. Varga Eszter előadó bíró

Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda,

eljáró ügyvéd: dr. Kovátsits László

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. Gyurján Bálint János kamarai jogtanácsos

A per tárgya: állami támogatással kapcsolatos közigazgatási cselekmény

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.822/2018/12. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.27.822/2018/12. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 124.400 (százhuszonnégyezer-négyszáz) forint felülvizsgálati perköltséget.

A feljegyzett 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes nem állami fenntartóként köznevelési tevékenységet végez közhasznú szervezetként, az általa fenntartott intézmény a L. Alapfokú Művészeti Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskola. A felperes 2014. szeptember 5. napján "Gyakorló ápoló" (OKJ: 5272301) képzést indított, a perbeli képzéshez kapcsolódóan 40 fő tanulóra igényelt támogatást. 2016. szeptember 1. napjától a felperes OKJ: 5572301 számon "Ápoló" képzést indított, elszámolásában és a tanügyi nyilvántartásban e ráépülő szakképesítés tekintetében 40 főt szerepeltetett.

[2] Az alperes a felperesnél a 2016. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a Magyarország költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi Kvtv.) alapján igénybe vett támogatás jogszerűségének és szabályszerűségének megállapítására irányuló hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta - többek között - a fenti támogatások elszámolását. Az alperes az ellenőrzés eredményeként meghozott, 2018. július 5. napján kelt SZAB-ÁHI/1125-29/2018. számú határozatával a felperes terhére a 2016. évi Kvtv. 7. sz. melléklet I.3. af) "Szakközépiskola (09.01-től Szakgimnázium) szakképzési évfolyamon" jogcímen 3.443.976,- Ft, valamint a 2016. évi Kvtv. 7. melléklet I.3. b) "Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása" jogcímen 365.116,- Ft finanszírozási különbözetet és 107.630,- Ft igénybevételi kamatfizetési kötelezettséget állapított meg.

[3] Rögzítette, hogy a "Gyakorló ápoló" képzés kapcsán a tanügyi nyilvántartásokban 41 fő szerepelt, a felperes ugyanakkor 40 főre igényelt támogatást. Figyelemmel arra, hogy az ellenőrzés megállapítása alapján az iskola nem rendelkezett nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulóval, ezért a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) 34/A. § (2) bekezdésének hatályba lépését követően a felnőttoktatásra beiskolázott 11 tanuló után támogatás nem igényelhető. Mindezek alapján a fenntartó elszámolásáról hozott SZAB-ÁHI/1037-11/2017. számú határozatban megállapított és az ellenőrzés alapján a felperest ténylegesen megillető támogatások igénybevételének alapjául szolgáló létszám különbségét -10 főben határozta meg. Az "Ápoló" képzés tekintetében megállapítottak szerint a szakképesítés ráépüléséről van szó, a tanulók jogviszonya azonban a Szakképzési tv. 34/A. § (2) bekezdésének hatályba lépését követően, 2016. szeptember 1. napján jött létre. Figyelemmel arra, hogy az iskola a már rögzítettek szerint nem rendelkezett nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulóval, ezért a Szakképzési tv. 34/A. § (2) bekezdésének hatályba lépését követően beiskolázott 40 főre a felperes jogszerűen nem vehet igénybe támogatást. Ebből következően az elszámolásról szóló határozathoz képest az ellenőrzés eredményeként megállapított eltérést -40 főben határozta meg.

A felperes keresete és a védirat

[4] Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását kérte akként, hogy támogatás-visszafizetési, valamint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Másodlagosan a határozatot hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy a határozat rendelkező része a támogatás és az elszámolás jogszerűtlenségének jogszabályi indokait nem tartalmazza. Álláspontja szerint a rendelkező részéből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a visszafizetési kötelezettsége mely jogszabályi rendelkezéseken alapul. A visszafizetési kötelezettség konkrét jogalapja megjelölésének hiányában álláspontja szerint a közigazgatási cselekményt nemlétezőnek kell tekinteni. Állította, hogy az alperes a közigazgatási cselekményét az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre, a Szakképzési tv. 34/A. §-ának (2) bekezdésére alapította. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés az alperes álláspontjával ellentétben nem azt írja elő, hogy a tanulók jogviszonyának a keletkezését kell vizsgálni, hanem a nappali és a felnőttoktatásban részt vevők létszáma alapján kell számításokat végezni. Márpedig a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló tanulók létszáma az állami finanszírozás alapja, nem pedig a jogviszony keletkezése. Másfelől a közoktatás rendszerében jogszabályi változások csak a jövőre nézve szólhatnak, vagyis az új rendszer, vagy annak elemei a jövőben induló, indítandó tanévre tartalmazhatnak csak előírásokat, míg az úgynevezett kifutó képzésekre a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni. A felperes jogi álláspontja szerint a 2014 szeptemberében indított 2+1 éves képzésre a Szakképzési tv. 2015. június 12-én hatályba lépett rendelkezése nem is vonatkozhat. A felperes hivatkozott továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 99/D. §-ában foglaltakra, melynek értelmében a (2) bekezdés szerint kell biztosítani 2016. augusztus 31-től kifutó jelleggel a korábbi szakiskolai nevelés-oktatást. Előadta, hogy a gyakorló ápolói szakképzés és a ráépülő ápolói szakképzés fontosságát az is jelzi, hogy szakképzési megállapodást kötött a megyei kormányhivatallal, e megállapodás alapján pedig a költségvetési támogatás alanyi jogon jár a képzést biztosító nem állami intézménynek. Vitatta, hogy az ápolói ráépülő képzés önálló képzésnek minősülne. Arra is hivatkozott, hogy a gyakorló ápoló szak és a ráépülő ápoló szak átlagbér alapú támogatása ügyében az alperes a támogatásokat megállapító határozattal dönt, ami így az alperest is köti, annak módosítására csak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120. §-a szerinti feltételek fennállása esetén kerülhet sor. Vitatta azt az alperesi álláspontot, mely alapján az általa végzett alapfokú művészetoktatás nem minősül nappali rendszerű oktatásnak. Kiemelte, hogy az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók a Köznevelési Információs Rendszerben (a továbbiakban: KIR) nappali képzésben résztvevő tanulóként vannak feltüntetve. Az Nkt. 29. § (1) bekezdése annak helyes értelmezése szerint nappali munkarendet határoz meg az alapfokú művészetoktatás munkarendjeként, továbbá az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási időbeosztást az iskola állapítja meg. Az Nkt. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a tanuló a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon kizárólag 16 óráig vehet részt, ami értelemszerűen csak nappali munkarendnek felelhet meg.