BH 1992.8.513 Együtt elkövetett bűncselekménynél a vádlott terhére a fiatalkorú élettársnak a bűncselekmény elkövetésére való rábírása esetén is megvalósul a kiskorú veszélyeztetésének bűntette; ilyen esetben azonban a rábíró magatartás külön súlyosító körülményként nem értékelhető [Btk. 195. § (2) bek.].

A városi bíróság a felnőttkorú vádlottat 2 rb. lopás bűntettének kísérlete és kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt szabadságvesztésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott és az 1976. június 19. napján született fiatalkorú II. r. vádlott élettársak, akik igen rossz anyagi körülmények között élnek.

A vádbeli napon az I. r. vádlott ittas állapotban elhatározta, hogy pénzt és élelmet fog eltulajdonítani, amelyet részben értékesít. Anyagi gondjait ekként kívánta megoldani. Elhatározását közölte élettársával, aki ezzel egyetértett, és az élettársával tartva az itallerakathoz mentek. Az I. r. vádlott egy fogót és feszítővasat vett magához, majd - miközben az élettársa figyelt - az ajtót próbálta felfeszíteni, de az ajtó nem engedett, ezért tovább mentek. A rongálással 800 forint kár keletkezett.

A fenti kísérlet után egy élelmiszerbódéhoz mentek, itt a bódé fémszerkezetét akarta az I. r. vádlott megnyitni, miközben a II. r. vádlott ugyancsak figyelt.

A rendőrjárőr helyszínre érkezése miatt ez a cselekményük is kísérleti szakban maradt, a rongálással okozott kár 1800 forint.

A vádlottak szándéka mindkét esetben 2000 forintot meghaladó, de 20 000 forintot el nem érő értékű ingóság eltulajdonítására irányult.

A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ugyanakkor megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket részben tárta fel, és azok egy részét tévesen értékelte.