A Legfelsőbb Bíróság Bfv.508/2008/6. számú határozata tartozás fedezetének elvonása bűntette tárgyában. Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Békési Járásbíróság B.168/1999/141., Gyulai Törvényszék Bf.78/2003/25., Békéscsabai Járásbíróság Bny.253/2006/2., Gyulai Törvényszék Bnyf.240/2006/2., Gyulai Járásbíróság B.146/2007/15., Gyulai Járásbíróság B.146/2007/46., Gyulai Törvényszék Bf.441/2007/4., *Kúria Bfv.508/2008/6.* (BH 2010.8.207)

***********

Bfv.II.508/2008/6. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év január hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A tartozás fedezete elvonásának bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Gyulai Városi Bíróság 17.B.146/2007/15. számú ítéletét és a Békés Megyei Bíróság 2.Bf.441/2007/4. számú végzését hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Gyulai Városi Bíróság a 2007. október hó 18. napján kihirdetett 17.B.146/2007/46. számú ítéletétével a terheltet bűnösnek mondta ki tartozás fedezete elvonásának bűntettében. Ezért őt 8 hónap fogházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Békési Városi Bíróság 17.B.146/2007/46. számú ítéletével kiszabott 9 hónap börtönbüntetés végrehajtását. A Kft. magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. A zár alá vételt feloldotta és rendelkezett a bűnügyi költségek viseléséről.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1957-ben született terhelt korábban három alkalommal állt bíróság előtt. 2000-ben csődbűntett és számviteli fegyelem megsértésének bűntette miatt pénzbüntetésre ítélték. A Békési Városi Bíróság a 2004. február hó 9. napján jogerőre emelkedett 1.B.168/1999/141. számú ítéletével folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 9 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte. Végül 2005-ben közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítették.

A terhelt az alapításától kezdődően 2003. június hó 18. napjáig az önálló cégjegyzésre és képviseletre jogosult ügyvezető elnöke volt a Szövetkezetnek. Ezt követően, 2003. július hó 19. napjától a Szövetkezet felszámolásának a 2004. december hó 14-i kezdőnappal történt elrendeléséig a Szövetkezet elnöke Zs. F. volt. Ugyanakkor a Szövetkezet képviseletét, illetőleg gazdasági tevékenységének az irányítását a továbbiakban is a terhelt látta el.

Zs. F., mint a Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) ügyvezető elnöke a 2003. augusztus hó 25. napján kelt meghatalmazásban - mely 2003. december 23-án közjegyzői tanúsítvánnyal lett ellátva - meghatalmazta a terheltet arra, hogy helyette és nevében teljes jogkörrel képviselje a Szövetkezetet. A meghatalmazás szerint a terhelt jogosult a Szövetkezetet képviselni igazságszolgáltatási és közigazgatási szervek előtt, illetőleg jognyilatkozatokat tehet, szerződéseket köthet, a Szövetkezet bankszámlája felett rendelkezhet.

A terhelt 2002. október 21-én a Szövetkezet képviselőjeként határozatlan időre szóló vállalkozási szerződést kötött a Kft-vel (a továbbiakban: Kft.), amely alapján a Kft. a Szövetkezet megrendeléseinek megfelelően folyamatosan takarmányokat kevert, gyártott és szállított. Ebből a szerződéses kapcsolatból a Szövetkezetnek 2004. januárjáig 21.136.781 forint összegű ki nem egyenlített számlatartozása halmozódott fel.

A terhelt e tartozás biztosítékkal történő megerősítésére a Szövetkezet képviselőjeként 2004. január 23-án megállapodást kötött vételi jog alapításáról a Kft-vel.

A megállapodás 1. pontja szerint a szerződés tárgyát a Szövetkezet, mint eladó kizárólagos tulajdonát képező 1300 db, a Kft., mint vevő által megtekintett és megismert kifogástalan állapotban lévő hízósertés képezi.

A megállapodás 2. pontja szerint a Szövetkezet az 1. pont alatt megjelölt hízósertésekre vételi jogot biztosít a Kft. részére 2004. január hó 23. napjától 2004. május hó 30. napjáig.

A megállapodás 3. pontja szerint a Kft. a vételi jogát a vételi jog érvényesítésének időpontjában érvényes EUROP minősítés szerinti vételáron jogosult gyakorolni, amely minősítésű ár az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

A megállapodás 4. pontja szerint a vevő a vételi jogát az eladóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja.

A megállapodás 6. pontja szerint a megállapodás tárgyát képező sertésállomány a Szövetkezetnek a Kft. felé fennálló tartozásának a fedezetéül szolgál. A Szövetkezet az állományt nem terhelheti meg és elidegenítést is kizárólag a vevő engedélyével eszközölhet azzal, hogy az ily módon értékesített sertések vételára teljes egészében a vevőt illeti meg.

A Kft. e megállapodás alapján biztosított vételi jogával nem élt annak reményében, hogy amennyiben a Szövetkezet a gazdálkodó tevékenységét tovább tudja folytatni, akkor az időközben tovább növekedett számlatartozását pénzben fogja kiegyenlíteni.

2004. május hó 27. napján a Kft. és a Szövetkezet között újabb megállapodás megkötésére került sor, amely a január 23-án kötött megállapodásban foglaltakkal egyező tartalommal rögzítette a vételi jog tárgyát, a vételi jog gyakorlásának feltételeit, a vételi jog gyakorlása során figyelembe veendő vételárat, a vételi jog tárgyát képező sertésállománnyal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos kikötéseket, illetve azt is, hogy a sertésállomány a tartozás fedezetének biztosítékául szolgál. E megállapodás a vételi jogot 2004. november hó 25. napjáig biztosította a Kft-nek.

A Szövetkezet sem 2004. január 23-án, sem 2004. május 27-én nem rendelkezett 1300 db hízósertés állománnyal. 2004. január 23-án 1100 db süldővel, május 27-én 1289 db sertéssel rendelkezett. A felek szemrevételezés útján állapították meg a fedezet tárgyát képező sertésállomány nagyságát és a megállapodások megkötésekor tisztában voltak azzal is, hogy a Szövetkezet vegyes összetételű sertésállománnyal és nem kizárólagosan hízósertés állománnyal rendelkezik.

A Szövetkezet mind a január 23-i, mind a május 27-i megállapodás megkötését követően a Kft. hallgatólagos hozzájárulásával folytathatta gazdasági tevékenységét, amelynek keretében jogosult volt arra, hogy a meglévő, részben a fedezet tárgyát képező sertésállományát folyamatosan értékesítse anélkül, hogy az abból származó bevétellel közvetlenül elszámolna a Kft. felé. Ugyanakkor a Kft. a megállapodások időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kísérte a Szövetkezet sertésállományának az alakulását annak érdekében, hogy a Szövetkezet gazdálkodása során ne állhasson elő olyan helyzet, amikor már nem áll rendelkezésre a Kft. számlakövetelését biztosító nagyságú fedezetként figyelembe vehető sertésállomány.

A Szövetkezetnek a Kft. felé fennálló ki nem egyenlített tartozása 2004 júniusában 30.151.887 forint volt. A Kft. képviseletében eljáró ügyvéd a 2004. szeptember hó 13. napján kelt és a Szövetkezetnek 2004. szeptember hó 18. napján szabályszerűen kézbesített felszólító levelében jelezte a Szövetkezetet képviselő terhelt részére azt, hogy a Kft. a fenti nappal élni kíván az 1300 db hízósertés vonatkozásában fennálló vételi jogával 315 Ft/kg + Áfa EUROP minősítés szerinti vételáron. A felszólító levél rögzítette azt is, hogy a terhelt tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Kft. a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül elszállíthassa a sertésállományt.