A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1145/2004/20. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. Bíró: Takács Andrea

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

30. M. 1145/ 2004/ 20.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság

a személyesen eljárt

felperes neve /felperes címe/ felperesnek

alperesi képviselő /alperesi képviselő címe/ által képviselt

alperes /alperes címe/ alperes ellen

munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy a felperessel szemben alkalmazott munkáltatói rendes felmondás jogellenes.

Kötelezi az alperest a felperes eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatására.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.157.105.-Ft /azaz Hárommilió-egyszázötvenhetesezer-egyszázöt/ elmaradt munkabért, valamint 93.750.-Ft /azaz Kilencvenháromezer-hetesszázötven/ ügyvédi munkadíj címén felmerült perköltséget.

A felmerült illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s :

A felperes 1998.-ban több éves közalkalmazotti jogviszonyt követően a ... igazgatóhelyettese, majd 2001.-ben igazgatója lett. 2001. év végén az intézmény közhasznú társasággá alakult. 2002. január 2.-án a felperes általános igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére kötött munkaszerződést a ... Kht. /későbbi nevén ... Kht./ alperessel. A 2004. január 22.-i munkáltatói rendes felmondással az alperes a felperes munkaviszonyát 2004. május 19. napjára, 120 nap felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokait az alperes 4 pontban foglalta össze. A felmondás 1./ pontja szerint a felperes az általános igazgatóhelyettesi poszt betöltésére szakmailag alkalmatlan, mert amikor feladatot kapott, vagy annak határideje lejárt volna rendszeresen táppénzes állományba távozott 2003. november 3.-a és 2004. január 20.-a között a munkanapok kevesebb mint 40 %-át dolgozta le, táppénzen, illetve engedély nélküli szabadságon töltötte az egyéb időket; a kapott feladatokat rendszeresen nem teljesítette, amely körülményt a heti intézkedési tervek kimutatásai tükröznek. A 2./ pont értelmében a felperes alkalmatlan vezetői poszt betöltésére is. Részletezve: a cég pénzügyi helyzetét veszélyeztető intézkedései miatt munkáltatói jogkörét az akkori igazgató már 2003. július 1.-től megvonta, megvonta továbbá az utalványozási és bankszámla feletti rendelkezési jogát is. Alkalmatlanságának további indoka a vezetőség elleni uszítás a munkatársak megzsarolásával /utalás a 2003. szeptember 8.-i munkavállalói írásbeli bejelentésre/, nők zaklatása a munkahelyén /utalással a 2003. szeptember 9.-i munkavállalói panaszoslevélre/, tovább az a körülmény, hogy a 2003. július 13. és 18. között tartott leltározás során feltárt eszközhiányok pótlására való felszólításnak a felperes nem tett eleget. Az alkalmatlanságon túlmenően a felmondás indokolása szerint a felperes nem tartja be az igazgatói utasításokat, amelyek a munka rendjére vonatkoznak, engedély nélkül gyakran eltávozik a munkahelyéről és privát ügyeit intézi /utalás a 2003. szeptember 8.-i és 2004. január 20.-i írásbeli figyelmeztetésekre/. Ezt meghaladón a felperes vezetőjével és közvetlen munkatársaival összeférhetetlen magatartást tanúsít, a közösségbe nem képes beilleszkedni, és rontja a munkahelyi légkört.

A felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bíróságra a felmondás jogellenességének megállapítása iránt azzal, hogy a felmondás alaptalan indokokat tartalmaz, azok teljes egészében valótlanok, az alperes a felmondás jogát rendeltetésellenesen gyakorolta, a felperes általános igazgatóhelyettesi munkaköre a 2003. nyarán tett munkáltatói intézkedéseket követően kiüresedett, a felperest kampányszerű intézkedés sorozatával az alperes ellehetetlenítette, tudatosan a felperes által el nem fogadható munkaszerződés módosítást ajánlott fel számára, ürügyeket keresett a munkaviszonya megszüntetésére. Nyíltan kimondva, hogy a

Felperes munkaviszonyának megszüntetésére törekszik. A felperes a jogellenesség megállapításának jogkövetkezményeként elsődlegesen munkaviszonya helyreállítását, és elmaradt munkabére megfizetését kérte, vagylagos kereseti kérelme szerint pedig hat havi átlagkeresetének megfizetésére kérte kötelezni az alperest a munkaszerződése 9./ pontjában megfogalmazottak figyelembevételével. A felperes ezt meghaladóan perköltség iránti igényt is előterjesztett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint a felperes, mint vezető állású munkavállaló esetében munkaviszonya rendes felmondással történő megszüntetését megindokolni nem kellett, a valótlan vagy elégtelen súlyú felmondási okra való esetleges hivatkozás esetén a felmondás megszünteti a munkaviszonyt, és a munkavállaló a valótlan tényállítás miatt legfeljebb vagyoni vagy nem vagyoni kára megtérítését igényelheti. Egyebekben az alperes hivatkozott arra, hogy a felperessel szemben alkalmazott felmondás teljes egészében megalapozott volt, a felperessel, mint vezető állású munkavállalóval szemben fokozott munkáltatói elvárások érvényesülnek, amelyeknek a felperes megfelelni nem tudott, a felperes szakmai és vezetői alkalmatlansága a peres eljárás során is bizonyítást nyert. Az alperes ugyancsak igényelt perköltséget.

A felperes keresete alapos.

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a peres felek nyilatkozatai, a becsatolt okirati bizonyítékok, ezek között a felperes munkaszerződése, munkaköri leírása, a felmondás, a felperessel szembeni írásbeli figyelmeztetések és az azokra adott felperesi válaszok, a 2003. július 1.-i munkáltatói intézkedés, a becsatolt munkavállalói levelek, a 2003. november 5.-i vezetőségi értekezlet jegyzőkönyve, a 2003. november 12.-i vezetőségi értekezletről készült emlékeztető, a felperes munkavégzését tükröző iratok, a 2004. január 23.-i átadás-átvételi jegyzőkönyv, a felperes vonatkozásában megkísérelt munkaszerződés módosítás iratai, a felperes melletti aláírásgyűjtéseket tartalmazó iratok, a felperes táppénzes igazolásai, munkanélküli járadékáról született határozata, stb., valamint a meghallgatott 1. tanú korábbi és 2. tanú felmondáskori igazgató, 3. tanú rehabilitációs vezető, 4. tanú gazdasági vezető, 5. tanú termelésirányító, 6. tanú részlegvezető helyettes, 7. tanú kötészeti csoportvezető, 8. tanú parkfenntartó részlegvezető, 9. tanú korábbi kötészeti részlegvezető, továbbá 10. tanú, 11. tanú, 12. tanú, 13. tanú, 14. tanú, 15. tanú és 16. tanú tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.