A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20136/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.136/2017/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Patyi Renáta ügyvéd (....) által képviselt I.rendű felperes neve (....) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (....) által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. november 29. napján kelt, 33.P..../2016/9. számú ítélete ellen a felperes 10. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes külön felhívásra 80.000 (Nyolcvanezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 83.500 forint perköltséget, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Állam javára 60.000 forint eljárási illetéket.

Az ítélet tényállása szerint a felperes az i...com és az i...com internetes hirdetési felületeket üzemeltető W... társaság tagja. A társaság üzletpolitikájával és számlázási tevékenységével kapcsolatosan a médiában vita bontakozott ki, mivel többen sérelmezték, hogy egy ingyenes regisztrációt követően az oldal üzemeltetője a felhasználóktól előfizetési díjat követel. Az alperes üzemelteti a f...hu webcímen található internetes fórumot, ahol a fenti társaság tevékenységét érintő bejegyzések között a felperesre nézve durva, sértő és obszcén kifejezések is szerepeltek. A felperes 2012. október 19-én, 24-én, 25-én, 2013. március 8-án és 11-én e-mailben fordult az alpereshez, hogy a fórum topikon található hozzászólásokat törölje. Az alperes jelezte, hogy csak akkor tudja a kommenteket eltávolítani, ha azokat a felperes beazonosítható módon jelöli meg. A felperes a keresetlevelében jelölte meg először konkrétan az általa sérelmezett hozzászólásokat, amelyeket ezt követően az alperes haladéktalanul eltávolított.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jóhírnevét azáltal, hogy a megjelölt címen található fórum topikban a felperest sértő, a keresetlevélben idézett hozzászólásokat jelenített meg. Kérte az alperes eltiltását a jogsértéstől, továbbá nem vagyoni kártérítés címén 1.000.000 forint megfizetésére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) értelmében közvetítő szolgáltatónak, ezen belül is tárhelyszolgáltatónak minősül, és mint ilyen, a felperes által megjelölt tartalmakért felelősséggel nem tartozik. Utalt arra, hogy a felperes nem beazonosítható a hozzászólások alapján, így nincs kereshetőségi joga. Előadta, hogy az alperesi oldalon a moderálás önkéntes jellegű, a felhasználási tájékoztató 6. pontja tartalmazza, hogy a moderátoroknak nincs lehetőségük valamennyi bejegyzés áttekintésére. Utalt az EJEB által hozott, a M... T... E... és az I...Zrt. kontra H...2013. ECHR 2016 számú ügyre. Álláspontja szerint a felperes által kifogásolt kommentek nem minősülnek egyértelműen jogellenesnek és bizonyosan nem minősülnek gyűlöletbeszédnek vagy erőszakra uszításnak. Hivatkozott arra is, hogy törölte a sérelmezett kommenteket, tehát azok eltávolítása megtörtént.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak. Határozatát a Ptk. 75. §-ának (1)-(3) bekezdéseire, 76. §-ára, 84. § (1) bekezdésére, az Ektv. 1. § (1) bekezdésére, 2. § a), f) és k)-l) pontjaira, 7. § (1)-(4) bekezdéseire és 10. §-ára alapította.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes közvetítő-szolgáltatónak minősül, mivel nem ő szerkeszti a hozzászólásokat. A moderálásnak a szükséges mértékben eleget tesz, a kisebbségellenes, fasiszta, illetve rasszista hozzászólások kiszűrését végzi. Ezen felül csak abban az esetben tud egy adott kommentet törölni, ha azt pontosan megjelöli a sérelmező fél. Ez a perbeli esetben kizárólag a keresetlevél benyújtásával történt meg, ezt követően az alperes haladéktalanul eltávolította a felperes által megjelölt kommenteket. Az alperes felelőssége pusztán arra terjed ki, hogy az érintett fél jelzésére a megjelölt jogsértő tartalmakat köteles eltávolítani, illetve az is kötelessége és lehetősége az alperesnek, hogy a felhasználó hozzájárulása nélkül az információkat jogsértés esetén eltávolíthassa. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tett, azaz a sérelmezett kommenteket a beazonosításukat követően haladéktalanul törölte. Az alperes moderálási elveit sem találta az elsőfokú bíróság jogsértőnek, mert az álláspontja szerint nem ütközik jogszabályba. Mindezekből arra következtetett, hogy magatartása nem tekinthető személyiségi jogot sértőnek és nem vonható felelősségre a felperes által kért körben, erre tekintettel a felperes keresetét elutasította.

A másodlagos jogcímként megjelölt sérelemdíj vonatkozásában az elsőfokú bíróság azt hangsúlyozta, hogy az átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 8. § (1) bekezdése szerint a Ptk. személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó rendelkezéseit a hatályba lépését követő jogsértésekre kell alkalmazni, ennél fogva a jelen ügyben az új Ptk. rendelkezései alkalmazásának nincs helye.

A határozattal szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett amikor az alperes részéről előadott állításokat vette alapul, a felperes által csatolt bizonyítékokat pedig nem értékelte ítélete meghozatalakor.

Utalt arra, hogy nincs olyan jogszabály, illetve bírói gyakorlat, amely alapján az alperes pusztán azáltal, hogy fórumot üzemeltet automatikusan közvetítő szolgáltatónak minősülne. Az alperes továbbá nem tudta bizonyítani, hogy a kereset kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedéseket tett volna a jogszerűtlen tartalom eltávolítása érdekében, a felperes ezt vitatta az eljárás folyamán, a perben pedig csak az volt megállapítható, hogy az alperes az első tárgyalási napra törölt bizonyos hozzászólásokat. A felperes előadta a fellebbezésében, hogy már a pert megelőzően többször felhívta az alperest a személyiségi jogot sértő hozzászólások törlésére, ennek azonban nem tett eleget. Az alperes az egész eljárás alatt kerülte, hogy megnevezze azokat a személyeket, akik - állítása szerint - a jogszerűtlen hozzászólásokat szerkesztették, ezáltal azt sem tudta bizonyítani, hogy a topikot és a hozzászólásokat nem az általa megbízott strómanok szerkesztik, hanem valós felhasználók.