A Pécsi Törvényszék Bf.218/2008/4. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 61. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 71. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 361. §, 371. §] Bírók: Góg Gabriella, Kalmár Éva, Szalai Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság B.1732/2007/8., *Pécsi Törvényszék Bf.218/2008/4.*, Kúria Bfv.227/2010/5. (BH 2011.7.186)

***********

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság Pécsett, a 2008. évi október hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A másodfokú bíróság a rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Pécsi Városi Bíróság 17.B.1732/2007/8. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést felmentés érdekében.

A Baranya Megyei Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott elsőfokú ítéletet a Be.348.§ /1/ bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül, és az elsőfokú bíróság határozatát megalapozottnak találta.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a bizonyítékok egyező adatain alapuló tényállás teljes, mindenben mentes a Be.351.§ /2/ bekezdésében írt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során valamennyi, az ügy eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítási eszközt mérlegelési körébe vont, logikus érveléssel adott számot ténymegállapításairól, arról, hogy a vádlott tagadásával szemben mely bizonyítékokra alapítottan állapította meg a tényállást.

Az ekként megállapított tényállást a másodfokú bíróság a Be.351.§ /1/ bekezdése értelmében eljárásában irányadónak tekintette.

Az irányadó tényállás alapján helyesen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott büntetőjogi felelősségére.

A cselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak.

A vádlott védőjének a bűncselekmény megvalósulásával kapcsolatos, felmentést célzó jogi okfejtésével összefüggésben anélkül, hogy az elsőfokú bíróság helyes jogérveit a másodfokú bíróság megismételné, rámutat a következőkre:

Kétségtelen, hogy a sértett ............................... Város polgármestere és mint ilyen közszereplő. Kétség kívüli az is, hogy a közszereplést vállaló személynek számolnia kell azzal, hogy vele szemben tágabbak a kritikai, bírálati határok. Az Alkotmány 61.§-a pedig rögzíti a vélemény nyilvánítás alapjogát. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, miként a hivatkozott újságcikk inkriminált része meghaladta a szabad vélemény nyilvánítás jogát.