A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32664/2015/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 4. §, 62. §, 63. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §] Bíró: Mohay György

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K. 32.664/2015/15.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Szőke Ágnes Éva ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) - a dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (cím) alperes ellen adózási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására utólag fizessen meg 1.447.600.-Ft (azaz Egymillió-négyszáznegyvenhétezer-hatszáz forint) eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 50.000,-Ft (azaz Ötvenezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A perben a bíróság a következő tényállást állapította meg:

Felperes és házastársa 2001. december 21. napján megvásárolta a ... szám alatti beépítetlen ingatlant, melyből a felperes ½ tulajdoni hányadának megfelelő vételárrész 12 millió Ft volt. A vétellel összefüggésben 2 millió Ft illeték került felperes által megfizetésre, a tulajdonjog 2002. évben került felperes javára bejegyzésre.

Ezt követően a fenti ingatlanon ikerház került felépítésre. Felperes és házastársa az ikerházat két részletben értékesítették, az ikerháznak az utcafrontról nézve baloldali felét 2007. július 2-án értékesítették felperes házastársa ½ tulajdoni hányadának megfelelően 32.500.000,-Ft-ért, a jobboldali területet pedig 2007. október 11-én felperes ½ tulajdoni hányadának megfelelően 39.000.000,-Ft-ért.

Felperes személyi jövedelemadó bevallásában az ingatlan értékesítésből származó bevételt 71.530.736,-Ft-ban, ezzel kapcsolatos költségeit 53.637.294,-Ft-ban, jövedelmét 17.893.442,-Ft-ban állapította meg.

Felperes a bevallását 2011. május 15-én önellenőrzéssel módosította, abban lakáscélú felhasználást kívánt érvényesíteni, és adófizetési kötelezettséget 0,-Ft-ra módosította, figyelemmel arra, hogy a 2011. április 20-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a ... szám alatti ingatlan ½ tulajdoni illetőségét 18.250.000,-Ft vételáron.

Ezt követően felperesnél az illetékes elsőfokú adóhatóság a 2007. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

Az eljárás lefolytatását követően az elsőfokú hatóság a 3051784392 számú határozatával felperes terhére a 2007. évre vonatkozóan 13.714.942,-Ft személyi jövedelemadó adókülönbözetet állapított meg, amely adókülönbözetből 4.473.761,-Ft-ot jogosulatlan visszaigénylésnek, 9.241.581,-Ft-ot adóhiánynak minősített. Mindezek alapján felperessel szemben a hatóság 6.857.471,-Ft adóbírságot szabott ki, illetve 2.412.994,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

A határozat indokolásában hivatkozott az 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.) 4.§ (1)-(2)-(3)-(4) bekezdésére, a 11.§ (1) bekezdésére, a 24.§ (1) bekezdésére, a 29.§-ra, és a 31.§-ra.

Az elsőfokú hatóság szerint az Szja.tv. 59.§-a értelmében az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az építkezés idejében hatályos rendelkezések szerint értéknövelő beruházás az a ráfordítás, amely az ingó dolog, az ingatlan értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül annak forgalmi értékét növeli.

Felperes ingatlanértékesítése kapcsán megállapítható volt, hogy a megszerzésre fordított összeg, figyelembe véve az Szja.tv. 62.§ (2) bekezdését, a telekvásárlást igazoló adásvételi szerződés szerint 12.000.000,-Ft volt, így az Szja.tv. 62.§ (2) bekezdése nem alkalmazható. Hivatkozott továbbá a hatóság arra, hogy az építkezés költségei felperes esetében értéknövelő beruházásnak minősülnek, melyeket felperesnek igazolnia kell. Alperes álláspontja szerint a felperes által megjelölt házilagos kivitelezéssel kapcsolatosan felperesnek munkadíj kiadása nem merülhetett fel, így kiadás hiányában az ingatlanértékesítés során megszerzett bevételével szemben költségérvényesítésre nincs lehetőség. Hivatkozott továbbá a hatóság arra, hogy a felperes által hivatkozott, és számlákkal igazolt kiadások nem tekinthetők levonható költségeknek, illetve nem tekinthetők értéknövelő beruházásoknak.

A határozat ellen felperes fellebbezést terjesztett elő, melynek eredményeképpen alperes a 2889244467 számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta az alábbiak szerint:

Felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben a 2007. évre vonatkozóan 13.471.129,-Ft adókülönbözetet állapított meg, amely összegből 4.473.361,-Ft-ot jogosulatlan visszaigénylésnek, 8.997.768,-Ft pedig adóhiánynak minősített. Alperes a jogosulatlan visszaigénylés és az adóhiány után mindösszesen 6.735.564,-Ft adóbírságot szabott ki felperessel szemben, illetve 3.920.115,-Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A változtatásokat alapul véve az elsőfokú határozathoz képest alperes elrendelte 243.813,-Ft személyi jövedelemadó-különbözet, illetve 121.907,-Ft adóbírság törlését, valamint elrendelte további 1.507.121,-Ft késedelmi pótlék összegének előírását.

A másodfokú határozatban alperes hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló adatokból az elsőfokú hatóság részben helytelen következtetéseket vont le, ezért volt szükség a megállapított adókülönbözet, illetve jogosulatlan visszaigénylés és adóhiány korrigálására.

A határozat ellen felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben elsődlegesen kérte a határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, arra hivatkozva, hogy alperes határozata megalapozatlan és jogsértő. Alperes a vonatkozó és alkalmazott jogszabályokat helytelenül értelmezte, megalapozatlan következtetéseket vont le. Alperes jogsértően vitatta el a költségek Szja.tv. 62.§ (3) bekezdése szerinti megállapítását, jogosulatlanul vitatta el a felperes által igazolt költségeket. Hivatkozott felperes arra, hogy a költségeket nem kizárólag számlával lehet igazolni. Az alkotórészek költségének elvitatása alperes részéről értelmezhetetlen, jogsértő a kamatköltség elvitatása is. Tévesen alkalmazta alperes a lakásszerzési kedvezményre vonatkozó Szja.tv. 63.§ (6) bekezdését is. Megalapozatlanul számította fel a határozat az adóbírságot és a késedelmi pótlékot az adófolyószámlára megfizetett, ott rendelkezésre álló jogosulatlan visszaigénylés összege után is.

Alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a határozat megalapozott és jogszerű.

A kereset nem alapos.

Az 1995. évi CXVII. tv. (Szja.tv.) 62.§ (1) bekezdése értelmében az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63.§ (5) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyek valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: