A Kúria Mfv.10616/2015/1. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 206. §, 275. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 96. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.616/2015/10.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke, előadó bíró

Dr. Tallián Blanka bíró

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Polgár István ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Simon Emese Júlia ügyvéd

A per tárgya: rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.529/2014/4.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.M.1372/2011/34.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.529/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 70.000 (hetvenezer) forint és 18.900 (tizennyolcezer-kilencszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 736.600 (hétszázharminchatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2007. szeptember 11-ével létesített határozatlan időtartamú munkaviszonyt az alperessel gépkocsivezető munkakörben. 2009. januárjától a forgalmi rendszámú M. típusú vontatót vezette. A járművekbe az üzemanyagfelvétel az alperes társaságok telephelyén létesített kutaknál történt H-ban, W-ben, B-ben és D-n. A M. szakszerviz igazolása szerint a felperes által vezetett vontató átlagfogyasztása 27 liter/100 km.

[2] A felperes munkaviszonyát az alperes 2011. szeptember 14-én rendkívüli felmondással megszüntette arra hivatkozással, hogy a 2009-2011-es években az általa vezetett jármű tényleges fogyasztása számottevően eltért az igazolt átlagfogyasztástól. A felperes a járműbe vételezett üzemanyagot az alperes által nem ismert módon elvonta, és ezzel a munkáltatónak 5.057.361 forint kárt okozott.

[3] A Sz. Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztálya határozatával a felperes ellen az általa jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének megalapozott gyanúja miatt tett alperes feljelentésére indult eljárást bűncselekmény elkövetése hiányában megszüntette. A határozat tartalma szerint a munkáltató olyan viszonyokat tartott fenn a jövedéki jellegű üzemanyagok kiszolgálása során, amelyek önmagukban lehetetlenné tették az ellenőrzést.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes a módosított keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének jogkövetkezményei alkalmazását kérte a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 100. § (4), (5) és (6) bekezdés alapján. Arra hivatkozott, hogy ő kizárólag a munkáltató telephelyein üzemeltetett kutaknál tankolt, ahol nem volt zárt, ellenőrizhető rendszer kialakítva. Vitatta, hogy üzemanyagot vont volna el az alperestől, és ezzel kárt okozott volna. Utalt a nyomozást megszüntető határozat megállapításaira.

[5] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint minden kútnál a tankolásról vezetett nyilvántartás a valóságnak megfelelően rögzíti a kiadott üzemanyag mennyiségét. Az alperes 2011. szeptemberében tárta fel azt, hogy jellemzően több üzemanyagot tankolnak a járművezetők, mint azt a járművek adatai indokolnák. A felperes a 2011. szeptember 11-ei meghallgatásakor nem is próbálta tisztázni magát, vagy megmagyarázni az eltérést. Nem hívta fel a figyelmet műszaki problémára, arra, hogy az üzemanyagtartályhoz bárki hozzáfért volna. A büntetőeljárás megállapításaitól pedig nem függ a munkajogi felelősségrevonás.

Az első- és másodfokú ítélet