BH 1993.1.1 A katonának a szolgálati (rendeltetési) helyéről a szolgálat teljesítése alóli végleges kivonási szándékkal történő eltávozásával a szökés büntette befejezett; a részére ezt követően nyújtott segítség nem a katonai bűncselekményhez nyújtott bűnsegélyt, hanem bűnpártolást valósít meg [Btk. 21.§ (2) bek., 244.§ (1) bek. a) pont, 343.§ bek., KK 13.sz.].

A megyei bíróság katonai tanácsa a polgári egyén II. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett szökés büntette miatt 4 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, és előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

A tényállás szerint a határőr I. r. vádlott és a II. r. vádlott közeli kapcsolatban álltak. Az I. r. vádlott azzal az elhatározással, hogy magát a sorkatonai szolgálat teljesítése alól kivonja, az esti órákban az alakulatát engedély nélkül elhagyta, és felkereste a II. r. vádlottat. Közölte vele, hogy az alakulatához többé nem tér vissza. Ezt követően együtt bujkáltak a hegyekben. Fenntartásukról, élelmezésükről a II. r. vádlott gondoskodott úgy, hogy a közeli boltban vásárolt élelmiszert, illetve ruhát biztosított az I. r. határőr vádlottnak.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a II. r. vádlott cselekménye nem minősül a Btk. 244. §-a (1) bekezdésének a) pontjába ütköző bűnpártolás vétségének, ahhoz ugyanis, hogy a határőr I. r. vádlott a hatóság elöl bujkáljon, a II. r. vádlott ruha, pénz és élelem szerzésével járult hozzá. A II. r. vádlott cselekménye ezért szándékerősítő volt.