A Győri Ítélőtábla Gf.20196/2018/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 141. §, 152. §, 164. §, 213. §, 253. §, 386/J. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 200. §, 201. §, 210. §, 236. §, 312. §, 395. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 51. §] Bírók: Maurer Ádám, Mészáros Zsolt, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék G.40153/2017/28., *Győri Ítélőtábla Gf.20196/2018/7.*, Kúria Pfv.20011/2019/5., 3058/2020. (III. 2.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.196/2018/7/I.szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Bencze Bálint Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (alperes címe, ügyintéző: dr. Nagy Péter ügyvéd) által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2018. április 23. napján kelt 22.G.40.153/2017/28. számú közbenső ítélete ellen az alperes által 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - megtartott tárgyalás alapján - meghozta a következő

r é s z - , k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - mint rész- közbenső ítéletet - helybenhagyja.

Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 3.500.000,- (Hárommillió-ötszázezer) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Ez ellen a rész-, közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az irányadó tényállás szerint az I.r. alperes 2011 tavaszán döntött az 1. számú kohó felújításáról, melynek előkészítésére külön szakmai csoportot hozott létre. Az I.r. alperes szakemberei felmérték a szükséges munkákat, annak volumenét, a várható idejét, illetőleg nagyságrendileg a költségeket. Az I.r.alperes szándéka az volt, hogy a munka megtervezése és kivitelezése egy vállalkozó feladata legyen. A speciális szakértelmet igénylő munkára három ismert vállalkozás látszott alkalmasnak, akiknek megküldték a műszaki ajánlati kiírást és árajánlatot kértek a tervezési és kivitelezési munkára.

A felperes ajánlata egy másik cég által ugyancsak megfelelő műszaki tartalommal előterjesztett ajánlatnál az ár és a fizetési feltételek tekintetében kedvezőbb volt. A felek között 2011. július 12-én jött létre a 3.890.000 EUR + ÁFA egyösszegű átalánydíjas vállalkozási szerződés az 1. számú kohó felújítására, komplett tervezéssel és kivitelezéssel.

A vállalkozási szerződés 11. pontja határozta meg azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor bármelyik fél kártérítési kötelezettség nélkül elállhatott a szerződéstől az addig keletkezett költségek elszámolása mellett. Ezek között elállásra adott alapot, ha bármelyik fél megsérti a másik fél jóhírnevét, üzleti tisztességét.

A szerződés 14.1. pontja értelmében a felperes alvállalkozó igénybevételére az alperes előzetes írásbeli jóváhagyását követően lett volna jogosult. Az alvállalkozókat a szerződés aláírásával egyidejűleg kellett volna az alperesnek bejelenteni, akinek fennállt a joga arra, hogy az ok megjelölésével más alvállalkozó igénybevételét kérje a felperestől, akinek kötelezettsége volt ebben az esetben más alvállalkozót bevonni a munkába.

2012. július 24-én az alperes a szerződés szerinti műszaki tartalmat csökkentő szerződésmódosítást indítványozott, amelyet a felperes azzal a feltétellel fogadott el, hogy a szerződés egyéb (pénzügyi) feltételeit is módosítják a felek, a felperes ezen javaslatára azonban az alperes nem válaszolt. Ezt követően a felek között 2012. július végétől egyeztetések folytak, és a felperes 2012. augusztus 31én kelt levelében jelezte, hogy a módosított műszaki tartalom szerint terveket fog készíteni. A műszaki tartalom módosításának lényege az volt, hogy a tervezett felújítást nem 12 éves működési időszakra, hanem a korábbi felújításhoz hasonlóan 6 éves további működést garantáló időszakra végzik el. Ekként a tervek és az azok alapján végzendő kivitelezés műszaki tartalmát is csökkentik. Ilyen előzmények után a felperes azt követően, hogy több ukrán cégtől kért árajánlatot a peres felek közötti szerződés kivitelezési munkáinak elvégzésére, 2012. október 1. napján az ukrán Kvartal céggel kötött alvállalkozási szerződést a vállalkozási szerződésben rögzített eredeti műszaki tartalom szerinti kivitelezési munkákra 990.000 euró díj ellenében.

A felperes 2012. november 26-án kelt felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be az alperessel szemben az alperes lejárt, meg nem fizetett tartozására hivatkozva. Az alperes, mint adós a 2013. január 23-án kelt beadványában a felszámolási eljárás megszüntetését arra hivatkozva kérte, hogy a felperessel mint hitelezővel szembeni tartozását a felszámolási kérelem benyújtását követően teljes egészében megfizette. Az alperes adós teljesítésére tekintettel a bíróság az alperes felszámolását nem rendelte el.

A felperes az eredeti, majd később a módosított terveket is elkészíttette, 2012. december 5-én a terveket készre jelentette, az alperes a tervek felperes által igényelt ellenértékét kifizette.

Az alperes 2013. január 10-én kelt, a felpereshez intézett levelében újabb árajánlatot kért a felperestől a módosított tervek szerinti lecsökkentett műszaki tartalom alapján elvégzendő kivitelezési munkákra. A felperes a módosítást nem fogadta el, de felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytathatnak a peres felek a felperes által 2012. július hónapban az alperessel közölt feltételek alapján, mely szerint a szerződés pénzügyi feltételeit is módosítják a felek.

A felperes az alpereshez intézett, 2013. január 31-én kelt levelében a szerződés módosításának feltételéül az alperes felperessel szemben fennálló tartozásainak rövid határidőn belüli megfizetését, a felek közötti vállalkozási szerződés fizetési határidejének lerövidítését, illetve bankgarancia adását kérte az alperestől.

Az alperes a 2013. február 6-án a felpereshez intézett levelében azonnali hatállyal kártérítési kötelezettség nélkül elállt a 2011. július 12-én kötött vállalkozási szerződéstől arra hivatkozva, hogy a felperes megsértette az alperes jó hírét, üzleti tisztességét azzal, hogy vele szemben felszámolási eljárásokat kezdeményezett. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a felperes magatartása a gazdasági válság által kialakult és súlyosbodó körülmények között a szerződés ellehetetlenülését is eredményezte, ezért elállás hiányában is megszűnne ezen okból a szerződés. E körben az alperes arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötését követően a piaci feltételek egyre romlottak, de a felperes ezen romló feltételek kompenzálására csak részben volt hajlandó. A szerződés módosítása körében lehetetlen feltételeket támasztott az alperessel szemben.

A felperes a szerződés szerinti módosított határidőben a vállalkozási szerződés teljesítését az alperes elállására tekintettel nem kezdte meg, az alpereshez intézett, 2013. február 18-án kelt levelében értesítette az alperest arról, hogy a vállalkozási szerződéstől való megrendelői elállásokat tudomásul veszi, de annak indokolását visszautasítja, és a Ptk. 395. § (1) bekezdése alapján kárigényét a megrendelővel szemben fenntartja. Utalt arra, hogy a gazdasági válság minden céget egyformán érint, ezért az nem vezet a szerződés lehetetlenülésére. Közölte, hogy a felperes az elállásra okot nem adott, ezért az elállás kizárólag a megrendelő érdekkörében felmerült okokra vezethető vissza.