A Kúria Bfv.1773/2015/5. számú precedensképes határozata lopás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 416. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 272. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Nem büntethető intellektuális közokirat-hamisítás miatt a büntető ügy terheltje, ha az ellene folyamatban lévő eljárás során hamis okiratot csatolt.

Kapcsolódó határozatok:

Szeghalmi Járásbíróság B.137/2013/65., Gyulai Törvényszék Bf.10/2015/8., *Kúria Bfv.1773/2015/5.* (EH 2016.06.B10)

***********

KÚRIA

Bfv.I.1773/2015/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2016. év március hó 8. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A lopás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szeghalmi Járásbíróság 9.B.137/2013/65. számú, valamint a Gyulai Törvényszék 9.Bf.10/2015/8. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja,

I. rendű terheltet az ellene - helyesen - hamis tanúzás bűntettének [Btk. 272. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés] minősülő cselekmény vádja alól felmenti.

Egyebekben az ítéleteket I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szeghalmi Járásbíróság a 2014. szeptember 25. napján kihirdetett 9.B.137/2013/65. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pont, (3) bekezdés ba) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont]; ezért őt halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre és a közügyektől három év eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség viseléséről.

A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék a 2015. augusztus 12. napján kelt 9.Bf.10/2015/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva az I. rendű terhelt börtönbüntetését egy évre, a közügyektől eltiltást két évre enyhítette, helyesbítette a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést és mellőzte a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezéseket.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjára hivatkozással.

Az indítványozó arra hivatkozott, hogy védence az ellene folyó büntető ügyben szolgáltatott hamis magánokiratot és bűnösségének megállapítására ezért került sor, e cselekmény azonban megítélése szerint nem közokirat-hamisításnak, hanem hamis tanúzás bűntettének minősülne, ami miatt azonban a Btk. 272. § (3) bekezdésére tekintettel a büntetőügy terheltje nem büntethető; így törvénysértően állapították meg védence bűnösségét e cselekményben.

Vitatta a védence terhére megállapított vagyon elleni bűncselekmény minősítését is, mivel álláspontja szerint a lopás dolog elleni erőszakkal történt elkövetése nem volt bizonyított.

Ezért megítélése szerint a lopás téves minősítése és védence bűnösségének a közokirat-hamisítás bűntettében való törvénysértő megállapítása miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor.

Eljárási szabálysértésként pedig arra hivatkozott, hogy a bíróságok az indokolási kötelezettségüket hatályon kívül helyezést eredményező módon elmulasztották.

Mindezekre figyelemmel elsősorban arra tett indítványt, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, másodsorban pedig arra, hogy a terheltet mentse fel a közokirat-hamisítás bűntette alól, a vagyon elleni bűncselekményt minősítse lopás vétségének és emiatt szabjon ki vele szemben közérdekű munkát.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a lopás bűntette kapcsán az indítványozó a bizonyítékokon keresztül ténylegesen a tényállást támadta, ezért emiatt a felülvizsgálat törvényben kizárt.

Alaposnak találta azonban a felülvizsgálati indítványt a közokirat-hamisítás kapcsán. Álláspontja szerint a terhelt által az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban csatolt hamis okiratra figyelemmel ugyan a bíróság ítéletében megállapított tények nem felelnek meg a valóságnak, ez azonban mégsem alapozza meg a közokirat-hamisítás bűntettét, mivel a bírósági határozat mint rendelkező közokirat nem bizonyítja a benne szereplő tények tartalmi valóságát.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a terheltet az ellene közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól mentse fel, mivel azonban a büntetés kiszabásánál irányadó körülmények nem indokolják a büntetés enyhítését, ezért egyebekben a megtámadott határozatokat tartsa hatályban (BF. 1821/2015/1.).

.-.-.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokra figyelemmel bírálta felül, emellett tekintettel volt ugyanezen törvényhely (5) bekezdése alapján a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt - és az indítványozó által nem hivatkozott - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre is.

Az indítványozó ebben a körben az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozott.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 258. §-ában írtakra figyelemmel a bíróság indokolásában köteles számot adni döntéshozatali tevékenységéről, a felülbíráló bíróság pedig ezt köteles ellenőrizni.