A Kúria Pfv.20416/2012/6. számú precedensképes határozata megállapítás iránti per tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

Az 1952. évi III. tv. 123. §-a alapján megállapítás iránti kereset jogvédelem szükségessége hiányában nem indítható. 1952. III. Tv. 123. §, 1959. IV. Tv. 349. § (1)

***********

Pfv.IV.20.416/2012/6.szám

A Kúria a dr. Marton Kálmán ügyvéd által képviselt felperesnek a .... ..... jogtanácsos által képviselt (levelezési cím: ) alperes ellen megállapítás iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 28.P.20.788/2007. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.400/2010/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a felperes köteles az állam javára.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes egyéni vállalkozóként nem teljesítette adófizetési kötelezettségét, ezért - az adóhatóság javaslatára - vállalkozói igazolványát Megyei Jogú Város jegyzője 1997. március 13-án kelt XII-553/1997. számú határozatával visszavonta. A .... .... .... Közigazgatási Hivatal Igazgatási és Hatósági Főosztálya 2063-2/1997. számú határozatával a jegyző határozatát helybenhagyta. 1997. augusztus 14-én a felperes a Tatabányai Városi Bíróság előtt kezdeményezte a jogerős határozat felülvizsgálatát. A per 1999. május 26-án a Pp.137.§ (3) bekezdése alapján megszűnt.

A jogerős határozat alapján az elsőfokú adóhatóság 1997. augusztus 26-án kelt 8179719983. számú határozatával törölte a felperest az adózók nyilvántartásából, mivel nem bírt tudomással a határozatok bírósági felülvizsgálatáról. A határozatot 1997. szeptember 26-án kézbesítették a felperesnek, aki a határozat ellen nem élt jogorvoslattal. A törlésre 1997. október 14-én került sor.

A felperes 2006. november 6-án benyújtott kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes határozata törvénysértő, mert azt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. § (3) bekezdésébe ütköző módon hozta meg.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget nem lehetett megállapítani, mivel a nyilvántartásból törlő határozat ellen a felperes fellebbezést nem terjesztett elő. A felperes nyilatkozata szerint kára nem merült fel, tehát igénye ezen okból sem volt megalapozott.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 123. §-a szerinti megállapításra irányuló kereseti kérelem nem volt megalapozott, mivel a felperes nem valószínűsítette, hogy a kereset mennyiben szükséges jogainak alperessel szemben való megóvása végett. Ezen túlmenően rámutatott, hogy a felperes az alperes magatartásából eredő károsodásának tényét nem bizonyította. Amennyiben bizonyította volna a kárt, az alperes akkor sem kötelezhető kártérítésre, mert a határozat ellen jogorvoslattal nem élt, ez a mulasztása pedig kizárja a Ptk. 349. § (1) bekezdése alapján az alperes kártérítési felelősségét.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - az elsőfokú döntésre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az az elsőfokú bíróság új érdemi határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes nem tisztázta jogállását és a törléskor jogellenesen járt el.

A felperes módosított keresetében kérte annak kimondását, miszerint az alperes vállalkozói jogállását törléssel megszüntető határozata semmis, mivel az alperes jogosulatlanul olyan határozatot hajtott végre, amelyet az Áe. 72. § (3) bekezdése - a felperes által történt akkori perindításra tekintettel - a keresettel támadott határozat végrehajtására vonatkozólag halasztó hatályúvá nyilvánított.

Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp.215.§-ába ütközik, mert túlterjeszkedett a kereseti kérelemhez kötöttség elvén, a felperes ugyanis kártérítésre nem tartott igényt.

A felperes hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel nem tartalmaz indokolást a kereseti kérelem alaptalansága tekintetében. Érvelése szerint a Ptk. 349. § (1) bekezdésének nincsen köze a kereseti kérelemben érvényesített igényekhez, és jogszabálysértőnek tartotta a Pp. 123. §-ára való hivatkozást. Az iratokból megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság nem hívta fel a felperest a Pp. 123. §-ában foglaltak igazolására.