31991R1538[1]

A Bizottság 1538/91/EGK rendelete (1991. június 5.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről

A BIZOTTSÁG 1538/91/EGK RENDELETE

(1991. június 5.)

a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 9. cikkére,

mivel az 1906/90/EGK rendelet a baromfira vonatkozóan meghatározott forgalmazási előírásokat rendelt el, amelyek alkalmazásához olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek részletesen felsorolják a baromfi hasított testeket, azok részeit és belsőségeit, amelyekre az említett rendelet vonatkozik, foglalkoznak továbbá az összetétel, a megjelenés és a tömeg szerinti kategorizálással, a kiszereléssel, annak a névnek a meghatározásával, amely alatt az adott terméket forgalomba hozzák, olyan megjegyzések szabadon választható használatával, amelyek bizonyos baromfihús-féleségek hűtési és a tartási módjára, tárolására és szállítására vonatkoznak, valamint az ilyen rendelkezések felülvizsgálatával annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Közösségen belüli egységes alkalmazásuk;

mivel annak érdekében, hogy rendelkezni lehessen a baromfi különféle kategóriákban történő forgalmazásáról az összetételnek és a megjelenésnek megfelelően, szükséges a hasított testek esetében a faj, a kor és a kiszerelés meghatározása, valamint a baromfirészek esetében az anatómiai és az összetétel meghatározása; mivel a libamájpástétom néven ismert termék esetében a nagy érték és az abból fakadó csalási kísérletek állandó kockázata miatt különösen pontosan kell meghatározni a minimális forgalmazási előírásokat;

mivel ezen előírások alkalmazása nem szükséges meghatározott termékek és kidolgozási formák esetében, amelyek csak helyi vagy nagyon csekély jelentőséggel bírnak; mivel ugyanakkor azok a nevek, amelyek alatt ezeket a termékeket értékesítik, nem vezethetik félre a fogyasztót olyan módon, hogy a név alapján összekeverje ezeket a termékeket azokkal, amelyekre e rendelkezések vonatkoznak; mivel azok a kiegészítő leíró meghatározások, melyek e termékeket minősítik, szintén e rendelkezés részét kell hogy képezzék;

mivel a szigorú minőségi követelmények betartásában a tárolási és kezelési hőmérséklet igen nagy jelentőséggel bír; mivel ugyanakkor meg kell határozni azt a minimális hőmérsékletet, amelyen a fagyasztott baromfihús tárolható;

mivel ennek a rendeletnek a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek az ellenőrzést és a végrehajtást érintik, a Közösségen belül egységesen kell alkalmazni; mivel az azokhoz elfogadott részletes szabályozásoknak is egységesnek kell lenniük; mivel ezért szükséges, hogy a mintavételezési eljárásokra és a tűréshatárra vonatkozóan közös intézkedések keletkezzenek;

mivel lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazhatóság határain belül a baromfihús forgalmazási előírásainál számításba vegyék a 78/891/EGK tanácsi irányelvvel ( 2 ) módosított, az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő elszámolására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. január 20-i 76/211/EGK tanácsi irányelv ( 3 ) rendelkezéseit annak érdekében, hogy a fogyasztókat megfelelően, egyértelműen és tárgyilagosan tájékoztassák azokról a termékekről, amelyeket eladásra kínálnak, és biztosítsák az ilyen termékek közösségen belüli szabad mozgását;

mivel a hűtési mód és az egyes tartási módok azok közé az információk közé tartoznak, amelyek megjelölése a címkén szabadon választható; mivel az utóbbi használatát a fogyasztóvédelem érdekében alá kell rendelni azoknak a szigorúan meghatározott követelményeknek, amelyek mind a gazdálkodási feltételekre, mind a mennyiségi küszöbre vonatkoznak, néhány olyan követelmény megadásával, mint a vágási kor vagy a hizlalási idő hossza és bizonyos élelmiszer-összetevők tartalma;

mivel helyénvaló, hogy a Bizottság gyakorol állandó felügyeletet a közösségi jogszabályokkal való összeférhetőség fölött, ideértve a forgalmazási előírásokat is, különös tekintettel bármely, e rendelkezések nyomán elfogadott nemzeti intézkedésre; mivel ugyancsak részletes rendelkezést kell hozni azoknak a vállalkozásoknak a bejegyzésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek jogosultak egyes gazdálkodási típusokra vonatkozó jelölések használatára; mivel ezeket a vállalkozásokat kötelezni kell, hogy e cél érdekében rendszeres és részletes kimutatásokat őrizzenek meg;

mivel a felügyelet különleges természete miatt a felügyeletért való felelősséget az érintett tagállam illetékes hatósága megfelelően minősített és megfelelő engedéllyel rendelkező testületekre ruházhatja át, megfelelő felügyelet és biztosítékok mellett;

mivel a harmadik országok piaci szereplői megkívánhatják az olyan szabadon választható megjelölések használatát, amelyek a hűtési módra és a tartási módra vonatkoznak; mivel ennek érdekében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az érintett harmadik ország illetékes hatóságának megfelelő igazolásához kötöttek, és amelyek a Bizottság által létrehozott listán szerepelnek;

mivel ennek a rendeletnek a rendelkezései összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1906/90/EGK rendelet 1. cikke (2) bekezdése szerinti termékeket a következők szerint kell meghatározni:

(1) Baromfi hasított test

a) HÁZITYÚK (Gallus domesticus)

- csirke: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

- kakas, tyúk, sütésre vagy főzésre szánt szárnyas: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott),

- kappan: hím szárnyas, amelyet az ivarérettség előtt sebészetileg kasztrálnak, a levágás alsó korhatára 140 nap; a kasztrálás után a kappanokat legalább 77 napig kell hizlalni,

- csibe: csirke, amelynek 650 grammnál kisebb a hasított teste (belsőségek, fej és lábak nélkül), a 650 g és 750 g közötti csirke csibének nevezhető, ha vágáskor legfeljebb 28 napos. Ezt a vágási kort a tagállamok a 11. cikk alkalmazásával ellenőrizhetik,

- fiatal kakas: a tojástermelő fajtaváltozatok hímivarú baromfija, amelynek mellcsonti taréja merev, de nem teljesen elcsontosodott, és amely esetében a vágási életkor legalább 90 nap;

b) PULYKÁK (Meleagris gallopavo dom.)

- (fiatal) pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

- pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott);

c) KACSÁK (Anas platyrhynchos dom., cairina muschata), MULARD KACSA (c.m.x.a.p.)

- fiatal kacsa vagy kiskacsa, (fiatal) pézsmakacsa, (fiatal) Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja hajlékony (nincs elcsontosodva),

- kacsa, pézsmakacsa, Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja merev (elcsontosodott);

d) LIBÁK (Anser anser dom.)

- (fiatal) liba vagy kisliba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el); a vágott állaton a zsírréteg mindenütt vékony vagy mérsékelten vastag; a fiatal liba zsírja speciális táplálásra utaló színű lehet,

- liba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége szilárd (elcsontosodott); a vágott állaton mindenhol mérsékelten vastag vagy vastag zsírréteg található;

e) GYÖNGYTYÚK (Numida meleagris domesticus)

- (fiatal) gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

- gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott).

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a fenti kifejezések nemek szerinti változatait egyenértékűnek kell tekinteni.

(2) Baromfirészek

a) Fél: a vágott állat fele, amelyet hosszanti egyenes vágással a szegycsont és a farhát mentén vágtak ketté;

b) negyed: combnegyed vagy mellnegyed, amely a fél baromfi harántirányú szétvágásával kapható;

c) el nem választott combnegyedek: mindkét combnegyed, amelyeket a hát egy része fog össze, a farral vagy anélkül;

d) mell: a szegycsont és a bordák, vagy azok egy része a szegycsontok két oldalán, a környező izomzattal együtt. A mell lehet egész vagy fél;

e) comb: a combcsont, a sípcsont, a szárkapocscsont a környező izmokkal együtt. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

f) csirkecomb a hát egy részével: a hátrész tömege a teljes darab 25 %-át nem haladhatja meg;

g) felsőcomb: a combcsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

h) alsócomb: a sípcsont és a szárkapocscsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

i) szárny: a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont a környező izomzattal. Pulykaszárny esetében a felkarcsont, illetve az orsócsont vagy a singcsont a környező izomzattal külön-külön is állhat. A szárnyvég, amely a kéztőcsontokat tartalmazza, rajta lehet vagy el lehet választva. A vágásokat az ízületeknél kell megejteni;

j) el nem választott szárnyak: mindkét szárny, amelyeket a hát egy része fog össze, ahol ez utóbbinak a tömege nem éri el a teljes rész tömegének 45 %-át;

k) mellfilé: a teljes vagy fél mell, kicsontozva, azaz a mellcsont és a bordák nélkül. Pulykamell esetében a filé állhat csak a mély mellizomzatból;

l) mellfilé villacsonttal: mellfilé bőr nélkül a kulcscsonttal, a mellcsontnak csak a porcogós részével; a kulcscsont és a porcogó tömege nem haladhatja meg a teljes rész tömegének 3 %-át;

m) magret, maigret: a 3) pontban szereplő kacsa vagy liba kicsontozott melle, amely tartalmazza a mellizmot borító bőrt és a bőr alatti zsírt, a mélyen fekvő mellizomzat kivételével;

n) kicsontozott pulykacomb: pulyka felsőcomb és/vagy alsócomb, kicsontozott, azaz combcsont, sípcsont és szárkapocscsont nélkül, egészben, kockázva vagy csíkokra vágva.

Az e), g) és h) alpontban felsorolt termékekre vonatkozó az ízületnél kell elvágni megfogalmazás azt jelenti, hogy a vágásokat az ízületeket határoló két vonal között kell ejteni, mint ahogyan azt az I.a. melléklet ábrája mutatja.

1991. december 31-ig az e), g) és h) pontban felsorolt termékek esetében a két vágást az ízületek közelében lehet elvégezni.

A d) ponttól a k) pontig felsorolt termékek értékesíthetők bőrrel vagy anélkül. Az 2000/13/EK irányelv tanácsi rendelet ( 4 ) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a címkén fel kell tüntetni a d) ponttól a j) pontig felsorolt termékek esetében a bőr hiányát, a k) pont alatt felsorolt termékek esetében a bőr meglétét.

(3) Libamájpástétom:

liba, vagy Cairina muschata vagy c.m. × Anas platyrachos fajú pézsmakacsa mája, amelyet úgy tápláltak, hogy a máj elzsírosodott megnagyobbodása jöjjön létre.

Azokat a madarakat, amelyekből az ilyen májat kiveszik, teljesen ki kell véreztetni, és a májnak mindenhol egyforma színűnek kell lennie.

A máj a következő tömegű lehet:

- a kacsamáj súlya legalább nettó 300 gramm,

- a libamáj legalább nettó 400 g.

1a. cikk

E rendelet alkalmazásában:

"forgalomba hozatal": az értékesítési célú birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, értékesítés, szállítás vagy a forgalmazás egyéb formája;

"tétel": az azonos fajtához és típushoz, azonos osztályba tartozó, azonos termelési sorról származó, ugyanazon a helyen található, ellenőrzött vágóhídról vagy vágóüzemből származó baromfihús. A 8. cikk, valamint az V. és a VI. melléklet alkalmazásában egy tétel csak azonos névleges tömegosztályba tartozó, előre csomagolt termékeket tartalmazhat.

2. cikk

(1) Ennek a rendeletnek megfelelően a forgalmazásnál a hasított test értékesítéskor a következő formák valamelyikében kell, hogy megjelenjen:

- részben kizsigerelt,

- aprólékkal,

- aprólék nélkül.

A "kizsigerelt" szót hozzá lehet tenni.

(2) Részben kizsigerelt hasított test, amelyből a szív, a máj, a tüdő, a zúza, a begy és a vesék nem lettek eltávolítva.

(3) Ha a hasított testről a fej nincs eltávolítva, akkor a légcső, a nyelőcső és a begy a hasított testben maradhat.

(4) Az aprólék csak a következőket tartalmazhatja:

szív, nyak, zúza és máj, valamint minden olyan rész, amelyet azon a piacon, ahol a végső felhasználás céljából a terméket forgalmazzák, ehetőnek tartanak. A májat az epehólyag nélkül kell forgalmazni. A zúzát a hártya nélkül kell forgalmazni, és a tartalmát ki kell üríteni. A szívet szívburokkal vagy anélkül is lehet értékesíteni. Ha a nyak a vágott állaton marad, akkor nem tartozik az aprólékok közé.

Ha e közül a négy szerv közül valamelyik szokás szerint nincs az értékesítésre szánt hasított testen, hiányát a címkén fel kell tüntetni.

3. cikk

(1) Azoknak a neveknek, amelyek alatt az ebben a rendeletben szereplő termékek értékesítésre kerülnek, a 79/112/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően meg kell egyezniük az 1. cikkben felsorolt nevekkel és az I. mellékletben felsorolt közösségbeli nyelvek megfelelő kifejezéseivel

- teljes hasított test esetében a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamelyik kikészítési formára történő utalással,

- baromfirészek esetében a megfelelő fajtára történő utalással.

(2) Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott neveket ki lehet egészíteni egyéb kifejezésekkel, amennyiben ez utóbbiak nem vezetik félre a fogyasztókat, és különösen nem keverhetők össze egyéb, az 1. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti termékekkel vagy a 10. cikk meghatározásaival.

4. cikk

Az 1. cikkben meg nem határozott termékek a Közösségben olyan elnevezésekkel forgalmazhatók, amelyek nem tévesztik meg lényeges mértékben a fogyasztót azáltal, hogy lehetővé teszik más, az 1. cikkben szereplő termékekkel vagy a 10. cikk megjelöléseivel való összetévesztésüket.

5. cikk

Az 1906/90/EGK rendelet 2. cikke (6) bekezdésében meghatározottak alapján a fagyasztott baromfihúsra a következő kiegészítő rendelkezések alkalmazandók:

Az ebben a rendeletben foglalt fagyasztott baromfihús hőmérsékletének a termék minden részén stabilnak és állandónak kell lennie, -12 °C-osnak vagy alacsonyabbnak, az esetleges rövid idejű hőmérséklet-emelkedés nem haladhatja meg a 3 °C-t. A termékek hőmérséklet-eltérései csak akkor engedhetők meg, ha a tárolási körülmények a helyi elosztásban és a kiskereskedelmi pultokban megfelelők.

6. cikk

(1) Az "A" vagy "B" kategóriába való besoroláshoz az ebben a rendeletben foglalt baromfi hasított testeknek és baromfidaraboknak a következő minimális követelményeknek kell megfelelniük:

- a kiszerelés szempontjából sértetlen,

- tiszta, mentes bármilyen látható idegen anyagtól, szennyeződéstől vagy vértől,

- mentes bármilyen idegen szagtól,

- mentes a látható vérfoltoktól, a kicsi, nem feltűnő vérfoltok kivételével,

- mentes a nyílt csonttörésektől,

- mentes súlyos zúzódásoktól.

Friss baromfi esetében nem lehetnek előzetes fagyasztásra utaló jelek.

(2) Annak érdekében, hogy a baromfi hasított test és a baromfidarab "A" minősítést kapjon, ezen túlmenően a következő követelményeknek is meg kell felelnie:

- jó felépítésű. A hús telt, a mell jól kifejlődött, széles, hosszú és húsos, és a combok is húsosak. Csirkén, fiatal kacsán vagy kiskacsán és pulykán a mellen, a háton és a combon vékony állandó zsírréteg van. Kakason, tyúkon, kacsán és fiatal libán vastagabb zsírréteg is megengedhető. Libán a baromfi egészén mérsékelttől vastagig terjedő zsírréteg lehet,

- néhány kis toll, tolltok és pihe lehet a mellen, a lábon, a faron, a lábízületeken és a szárnyvégeken. A főzésre szánt szárnyasok, kacsák, pulykák és libák esetében néhány más részen is előfordulhatnak,

- némi károsodás, zúzódás vagy elszíneződés megengedett, amennyiben az kicsi és nem feltűnő, és nem a mellen vagy a combokon van. A szárnyvég hiányozhat. A szárnyvégek enyhén pirosak lehetnek,

- a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfi esetében fagyásnak ( 5 ) nem lehet nyoma, kivéve azokat, amelyek esetlegesek, kicsik és nem feltűnőek, és nem a mellen vagy a combokon találhatók.

7. cikk

(1) Az 1., 2. és 6. cikk nem teljesítésével kapcsolatban határozatok csak e cikk rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzött tétel egészére hozhatók.

(3) Az 1. cikkben meghatározott egyedi áruk az alábbi számban szerepelnek a mintában, amelyet minden egyes tételből véletlenszerűen választanak ki ellenőrzés céljára a vágóhidakon, a vágótelepeken, a nagy- és kiskereskedelmi raktárakban, illetve harmadik országból származó import esetében a vámvizsgálatkor:

(4) Az A. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során a (3) bekezdésben foglalt táblázat 3. oszlopában meghatározott számú hibás egység engedhető meg. Ezek a hibás egységek kicsontozott mell esetében tartalmazhatnak olyan mellhúst, amely tömegének 2 %-a porc (a szegycsont vége hajlékony).

Az 1. cikk (1) és (3) bekezdés 1) és 3) pontjában, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése esetén a hibás egységek száma a (3) bekezdésben foglalt táblázat 4. oszlopában előírt értékeket nem haladhatja meg.

Az 1. cikk (3) bekezdésének 3) pontját illetően a hibás egységek nem fogadhatók el, ha tömegük kacsamáj esetén kevesebb, mint 240 gramm, libamáj esetén pedig kevesebb, mint 385 gramm.

(5) A B. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során kétszer annyi hibás egység engedhető meg.

(6) Ha az ellenőrzött tétel nem tekinthető megfelelőnek, az ellenőrző szerv megtiltja annak forgalmazását vagy behozatalát, ha a tétel harmadik országból származik, amíg be nem bizonyítják, hogy az mégis megfelelt az 1. és a 6. cikkben foglaltaknak.

8. cikk

(1) Az előrecsomagolt fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihúst tömegkategória szerint lehet osztályozni az 1906/90/EGK rendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően, a 76/211/EGK irányelv 2. cikke szerinti előrecsomagolt egységekben.

Ilyen előrecsomagolt egységek a következők lehetnek:

- egy baromfi hasított testet tartalmazó előrecsomagolt egységek, vagy

- egy vagy több, ugyanolyan típusú és fajú baromfidarabot tartalmazó előrecsomagolt egységek,

az 1. cikkben meghatározottak értelmében.

(2) A (3) és (4) bekezdésnek megfelelően minden előrecsomagolt egységen fel kell tüntetni a termék "névleges tömegét", amit az egységnek tartalmaznia kell.

(3) A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús előrecsomagolt egységei névleges tömegük szerint a következő kategóriákba csoportosíthatók:

- baromfi hasított test:

- <1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 - 1 000 - 950 stb.),

- 1 100 - <2 400 g: 100 g-os osztályokba (1 100 - 1 200 - 1 300 stb.),

- ≥ 2 400 g: 200 g-os osztályokba (2 400 - 2 600 - 2 800 stb.),

- darabok:

- <1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 - 1 000 - 950 stb.),

- ≥ 1 100 g: 100 g-os osztályokba (1 100 - 1 200 - 1 300 stb.),

(4) Az (1) bekezdésben szereplő előrecsomagolt egységeket úgy csomagolják, hogy azok megfeleljenek a következő követelménynek:

- a tényleges tartalom átlagosan nem lehet kevesebb, mint a névleges tömeg,

- a (9) bekezdésben megállapított, a megengedhető hibahatárnál több hibával rendelkező előrecsomagolt egységek részaránya az előrecsomagolt egységek tételeinél megfelelően alacsonynak kell lenni ahhoz, hogy kielégítsék a (10) bekezdésben meghatározott vizsgálatok követelményeit,

- a (9) bekezdésben megadott megengedhető hibahatárnál kétszer nagyobb hibával rendelkező előrecsomagolt egység nem hozható forgalomba.

A 76/211/EGK irányelv I. mellékletében a névleges súlyra, a tényleges tartalomra és a hibahatárra megállapított fogalom-meghatározások vonatkoznak erre a rendeletre is.

(5) A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús csomagolójának vagy importőrének felelősségére és az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésekre a 76/211/EGK irányelv I. mellékletének 4., 5. és 6. pontja vonatkozik megfelelően.

(6) Az előrecsomagolt egységek ellenőrzését mintavételezéssel és két részben végzik:

- egy ellenőrzés minden egyes előrecsomagolt egységnek a mintában lévő tényleges tartalmára terjed ki,

- egy ellenőrzés az előrecsomagolt egységeknek a mintában lévő átlagos tényleges tartalmára terjed ki.

Egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadottnak, ha mindkét ellenőrzés eredményei kielégítik a (10) és (11) bekezdésben szereplő elfogadási szempontokat.

(7) Egy tételt az összes azonos névleges súlyú, azonos típusú, azonos termelési láncból, ugyanazon a helyen tárolt vizsgálandó előrecsomagolt egységből állítanak össze.

A tétel méretét a következő mennyiségekre korlátozzák:

- amikor az előrecsomagolt egységeket a csomagolósor végén ellenőrzik, az egyes tételekben lévő szám egyenlő a csomagolósor maximális óránkénti teljesítményével a tétel méretére vonatkozó bármiféle megszorítás nélkül.

- egyéb esetekben a tétel mérete 10 000-re van korlátozva.

(8) Minden ellenőrizendő tételből véletlenszerűen vesznek mintát a következő mennyiségben:

100-nál kevesebb előrecsomagolt egységet tartalmazó tételeknél a 76/211/EGK irányelv II. mellékletében hivatkozott roncsolásmentes vizsgálat - ahol ilyet végeznek - 100 %-ra terjed ki.

(9) Előrecsomagolt baromfihús esetében a következő hibaarány megengedett:

(10) A mintán belül az egyes egységek tényleges tartalmának ellenőrzéséhez a minimálisan elfogadható tartalmat úgy számítják ki, hogy az érintett tartalomra vonatkozó megengedhető hibaarányt levonják az előrecsomagolt egység névleges tömegéből.

Azokat az előrecsomagolt egységeket, amelyek tényleges tartalma kevesebb, mint a minimális elfogadható tartalom, hibásnak kell tekinteni.

Az ellenőrzött, előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintik elfogadhatónak vagy visszautasítandónak, ha a mintában talált hibás egységek száma kevesebb vagy egyenlő, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel, vagy egyenlő vagy nagyobb, mint az alább bemutatott visszautasítási feltétel:

(11) Az átlagos tényleges tartalom ellenőrzésénél egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadhatónak, ha a mintát képező előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma nagyobb, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel:

=

előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma

Qn

=

az előrecsomagolt egység névleges mennyisége

s

=

a tételben lévő előrecsomagolt egységek tényleges tartalmának eltérése

Az eltérést a 76/211/EGK irányelv II. mellékletének 2.3.2.2. pontjában kijelölt módon határozzák meg.

(12) Amennyiben a 80/181/EGK irányelv megengedi a kiegészítő jelölések használatát, azon előrecsomagolt egységek névleges súlyának jelölése, amelyekre ez a cikk vonatkozik, kiegészítő jelöléssel láthatók el.

(13) A (2)-(12) bekezdések rendelkezéseinek alternatívájaként a piaci szereplők az Egyesült Királyságban 1994. december 31-ig értékesíthetik azokat az e cikkben szereplő előrecsomagolt egységeket, amelyeken az angolszász mértékegységekben kifejezett névleges súlyok törvényesen, a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően vannak feltüntetve.

Más tagállamokból az Egyesült Királyságba érkező, az előző albekezdés rendelkezéseinek megfelelő baromfihús tekintetében az ellenőrzéseket véletlenszerűen végzik, és nem a határon hajtják végre.

9. cikk

Az alább meghatározott fagyasztási módok egyikének megnevezése és az annak megfelelő kifejezés a Közösség a II. mellékletben felsorolt többi nyelvén megjelenhet a címkén a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően:

levegős hűtés:

a baromfi hasított test hideg levegőn történő hűtése,

permetezéses hűtés:

a baromfi hasított test vízpárával vagy finom vízpermettel telített hideg levegővel történő hűtése,

vízbemerítéses hűtés:

a baromfi hasított test hűtése vizet vagy vizet és jeget tartalmazó tartályokban a 71/118/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) I. melléklete V. fejezete 28. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott ellenáramlásos folyamatnak megfelelően.

10. cikk

(1) A tartási mód megjelölésére - az organikus vagy a biotartás kivételével - a címkén a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében csak az e rendeletben megadott kifejezések, és ezeknek a III. mellékletben felsorolt, egyéb közösségi nyelveken megadott megfelelői jelenhetnek meg, és csak akkor, ha a IV. mellékletben foglalt követelmények teljesülnek:

a) "... %-ban ... val/vel etetve";

b) "Külterjes zárt tartás" ("ólban tartott");

c) "Szabadtartás";

d) "Hagyományos szabadtartás";

e) "Szabadtartás - teljesen szabadon".

Ezek a kifejezések kiegészíthetők olyan megjelölésekkel, amelyek a megfelelő tartási mód egyedi jellemzőire vonatkoznak.

Amikor szabadtartású termelést (c), d) és e) pont) tüntetnek fel a hízott máj ("foie gras") termelése céljából tartott kacsákból és libákból származó hús címkéjén, feltüntetik "a hízott máj (foie gras) előállítás" kifejezést is.

(2) A hízási időszak hosszát vagy a vágási kort az (1) bekezdésben szereplő valamely kifejezés használata esetében lehet feltüntetni, és ha az életkor eléri a IV. melléklet b), c) vagy d) pontjában megjelölt kort. Ez a rendelkezés az 1. cikk 1) pont a) alpontjának negyedik francia bekezdése alá tartozó állatok esetében nem alkalmazható.

(3) Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazása nem sérti a IV. mellékletben szereplő minimális követelményeken felüli nemzeti technikai rendelkezéseket, amelyek csak az érintett tagállam termelőire alkalmazhatók, feltéve hogy a közösségi joggal összeegyeztethetők és megfelelnek a baromfihús közös forgalmazási előírásainak.

(4) A (3) bekezdésben szereplő nemzeti intézkedésekről a Bizottságot értesíteni kell.

(5) A tagállamok bármikor benyújthatják, a Bizottság kérésére pedig be kell nyújtaniuk az ebben a cikkben szereplő intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt, hogy ellenőrizni lehessen azok összhangját a közösségi jogszabályokkal, valamint a baromfihús közös forgalmazási alapelveivel.

11. cikk

(1) Azokat a vágóhidakat, amelyek jogosultak a 10. cikkben szereplő kifejezéseket használni, külön nyilvántartásba kell venni. Elkülönített kimutatást kell vezetniük a gazdálkodási módnak megfelelően a következőket feltüntetve:

- az ilyen baromfi termelőinek nevét és címét, akiket a tagállam illetékes hatósága által elvégzett ellenőrzés után kell nyilvántartásba venni,

- e hatóság kérésére az egyes termelők által termelési ciklusonként tartott baromfik számát,

- a leszállított és feldolgozott ilyen szárnyasok számáról és teljes élő, illetve hasított test súlyáról,

- az eladások adatairól, ideértve a vásárlók nevét és címét a feladást követő legalább 6 hónapig.

(2) Az említett termelőket a későbbiekben rendszeresen ellenőrzik. A feladást követő legalább hat hónapos időtartamig folyamatos nyilvántartást vezetnek a szárnyasok számáról a baromfirendszer típusa szerint, feltüntetve az eladott szárnyasok számát és a vásárlók nevét és címét, a takarmány mennyiségét és a takarmányellátás forrását is.

Ezen túlmenően a szabadtartású rendszereket alkalmazó termelők nyilvántartást vezetnek arról az időpontról is, amikor a szárnyasoknak legelőször biztosítottak hozzáférést a szabad kifutóhoz.

(2a) A takarmánygyártók és -szállítók a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek, mely kimutatja, hogy a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termelők részére leszállított takarmány összetétele megegyezik a takarmányozásra vonatkozóan feltüntetett adatokkal.

(2b) A keltetőtelepek a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek a 10. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett tenyésztők részére leszállított, lassan növekvő fajtaváltozatúként elismert szárnyasokról.

(3) A 10. és 11. cikknek való megfelelést rendszeresen ellenőrizni kell

- a telepen: telepítésenként legalább egyszer,

- takarmánygyártó és -szállító: legalább évente egyszer,

- a vágóhídon: legalább évente négyszer,

- a keltetőben: évente legalább egyszer azoknál a tartási módoknál, amelyeket a 10. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjai tartalmaznak.

(4) Minden tagállamnak 1991. július 1-je előtt el kell juttatnia a többi tagállamnak és a Bizottságnak egy listát a jóváhagyott és az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vágóhidakról, amelyben szerepel azok neve és címe, valamint száma. A listától való bármiféle eltérésről minden naptári negyedév kezdetén értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

12. cikk

Abban az esetben, ha az 1906/90/EGK rendelet 5. cikk (6) bekezdése második bekezdésében szereplő tartási mód megjelölését felülvizsgálják, a tagállamok által erre felhatalmazott testületeknek meg kell felelniük az 1989. június 26-i 45011/En Európai Normatívában megfogalmazott követelményeknek, ezeket az érintett tagállam illetékes hatóságai láthatják el engedéllyel és vizsgálhatják fölül.

13. cikk

A harmadik országból importált baromfihús egy vagy több, a 9. vagy a 10. cikkben meghatározott fakultatív megjelölést viselhet, ha azt egy, a származási ország illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítvány kíséri, bizonyítva a kérdéses termék e rendelet vonatkozó szabályainak való megfelelőségét.

A harmadik ország Bizottságnak címzett kérésére a Bizottság elkészíti ezeknek a hatóságoknak a listáját.

14a. cikk

(1) A (6) és (10) bekezdés sérelme nélkül a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozhatók forgalomba, ha víztartalmuk az V. mellékletben (csepp-módszer) vagy a VI. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott, technikailag elkerülhetetlen értékeket nem haladja meg.

(2) Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek, és különösen hogy:

- a hűtés során abszorbeált víz mennyiségének, valamint a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzéséhez szükséges mintavétel megtörtént-e,

- az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték-e, és egy évig tárolták-e,

- valamennyi tételt oly módon jelölte-e meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

(3) Az abszorbeált vízmennyiségre vonatkozó VII. mellékletnek megfelelő rendszeres ellenőrzéseket, illetve az V. mellékletben meghatározott ellenőrzéseket minden nyolcórás munkaszakasz folyamán legalább egyszer le kell folytatni.

Ha az említett vizsgálatok során kiderül, hogy az abszorbeált víz mennyisége meghaladja az e rendeletben engedélyezett teljes víztartalmat, akkor számításba kell venni a hús által a nem ellenőrzött feldolgozási szinteken abszorbeált vízmennyiséget, és olyan esetekben, amikor az abszorbeált víz mennyisége meghaladja a VII. melléklet 9) pontjában vagy az V. melléklet 7) pontjában szereplő szinteket, akkor az adott vágóhíd a feldolgozással kapcsolatos szükséges technikai kiigazításokat haladéktalanul köteles végrehajtani.

(4) A (3) bekezdés második albekezdésében szereplő valamennyi esetben, de kéthavonta legalább egyszer a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott vágóhidakról származó fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkékből mintavétel útján kiválasztott mintákon az V., illetve a VI. mellékletnek megfelelően el kell végezni a víztartalomra vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket. Nem kell ellenőrzést lefolytatni az olyan hasított test esetében, amelyekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé igazolták, hogy a húst kizárólag kivitelre szánták.

(5) A (3) és (4) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket az illetékes hatóságok végzik vagy felügyelik. Különleges esetekben az illetékes hatóságok alkalmazhatják a (3) bekezdés, és különösen a VII. melléklet 1) és 9) pontja, valamint a (4) bekezdés rendelkezéseit szigorúbb értelemben, ha valamely adott vágóhíd tekintetében igazolni kell e rendelet teljes víztartalomra vonatkozó előírásainak betartását.

Valamennyi olyan esetben, amikor a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék nem feleltek meg e rendeletnek, a (4) bekezdésben említett ellenőrzések minimális gyakoriságát megismétlik abban az esetben, ha az V. és a VI. mellékletnek megfelelő legfeljebb négy hét alatti három különböző termelési napon végrehajtott három sikeres ellenőrzés negatív eredményt mutatott.

(5a) Ott, ahol levegős hűtés esetében a (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapig megfelelést mutatnak az V-VII. mellékletben megállapított feltételekkel, a (3) bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságát havi egy alkalomra lehet csökkenteni. Az e mellékletekben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiányossága esetén visszaállítják a (3) bekezdésben említett ellenőrzéseket.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tételt úgy kell tekinteni, mint amely nem felel meg e rendeletnek. Ebben az esetben azonban az érintett vágóhíd kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a tagállam referencialaboratóriumában, a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat költségei a tétel tulajdonosát terhelik.

(7) Ha szükséges, az újabb ellenőrzés után az e rendeletnek nem megfelelő tétellel kapcsolatban az illetékes hatóság engedélyezi a tétel Közösségen belüli forgalomba hozatalát azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság felügyelete alatt a vágóhíd a hasított test egyedi és nagytételű csomagolását olyan címkével látja el, amelyen feltünteti legalább a következő szövegek egyikét piros nagybetűvel:

- Съдържанието на вода превишава нормите на ЕИО

- Contenido en agua superior al límite CEE

- Obsah vody překračuje limit EHS

- Vandindhold overstiger EØF-Normen

- Wassergehalt über dem EWG-Höchstwert

- Veesisaldus ületab EMÜ normi

- Περιεκτικότητα σε νερό ανώτερη του ορίου ΕΟΚ

- Water content exceeds EEC limit

- Teneur en eau supérieure à la limite CEE

- Tenore d'acqua superiore al limite CEE

- Ūdens saturs pārsniedz EEK noteikto normu

- Vandens kiekis viršija EEB nustatytą ribą

- Víztartalom meghaladja az EGK által előírt határértéket

- Il-kontenut ta' l-ilma superjuri għal-limitu KEE

- Watergehalte hoger dan het EEG-maximum

- Zawartość wody przekracza normę EWG

- Teor de água superior ao limite CEE

- conținutul de apă depășește limita CEE

- Obsah vody presahuje limit EHS

- Vsebnost vode presega EES omejitev

- Vesipitoisuus ylittää ETY-normin

- Vattenhalten överstiger den halt som är tillåten inom EEG.

Az első albekezdésben szereplő tétel mindaddig az illetékes hatóság felügyelete alatt marad, amíg azt ennek a bekezdésnek megfelelően kezelik, vagy vele kapcsolatban másként nem rendelkeznek. Ha az illetékes hatóság felé igazolják, hogy az első albekezdésben szereplő tétel kivitelre kerül, akkor az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kérdéses tétel a Közösségen belül ne kerüljön forgalomba. Az első albekezdésben szereplő szövegeket feltűnő, jól látható helyen, tökéletesen olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. A szövegek semmilyen módon nem takarhatók, homályosíthatók el, illetve semmilyen írott vagy rajzolt jelzéssel nem szakíthatók meg. A betűk az egyedi csomagon legalább 1 cm, a gyűjtőcsomagon legalább 2 cm méretűek.

(8) Szabálytalanság komoly gyanúja esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéken véletlenszerű, diszkriminációmentes ellenőrzést folytathat, amelynek során ellenőrzi, hogy a szállítmány megfelel e cikk rendelkezéseinek.

(9) A (8) bekezdésben szereplő ellenőrzést az áru érkezési helyén vagy más megfelelő helyen kell lefolytatni, feltéve hogy az utóbbi esetben a kiválasztott terület nem az államhatárnál van, és az áru útvonalát a lehető legcsekélyebb mértékben zavarja meg, illetve hogy a szükséges mintavételt követően az áru továbbmehet rendeltetési helyére. Az ellenőrzés eredményéig az említett termékek végső fogyasztóknak nem értékesíthetők.

Az ilyen ellenőrzéseket a lehető leggyorsabban kell lefolytatni annak érdekében, hogy a szállítmány forgalomba hozatalát ok nélkül ne késleltessék, vagy a késés miatt a minősége ne romoljon.

A szállítmány feladóját, a címzettet vagy azok képviselőit az ellenőrzések eredményeiről, valamint az azok alapján hozott határozatokról és e határozatok indokolásáról legkésőbb a mintavételt követő két munkanapon belül értesíteni kell. Az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozatokról és azok indokolásáról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell.

A feladó vagy képviselőjének kérelmére az említett határozat és annak indoklása az érkezési hely szerinti tagállamban hatályos jogszabályok által biztosított fellebbezési lehetőségek, bírósági eljárások és vonatkozó határidők megjelölésével részükre írásban megküldhető.

(10) Amennyiben a (8) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tétel tulajdonosa kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a VIII. mellékletben felsorolt referencialaboratóriumok egyikében az első vizsgálatnál alkalmazott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat során felmerülő kiadások a tétel tulajdonosát terhelik. A referencialaboratóriumok feladatát és hatáskörét a IX. melléklet ismerteti.

(11) Ha a (8) és (9) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett ellenőrzések vagy a kért újabb ellenőrzés után kiderül, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék e cikk követelményeinek nem felelnek meg, az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága a (7) bekezdésben foglalt eljárást alkalmazza.

(12) A (10) és (11) bekezdésben foglalt esetekben az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kapcsolatba lép a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Az utóbbi hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, és az elvégzett ellenőrzésről, az ügyben hozott határozatokról és azok indokolásáról értesítik az előbbi tagállam illetékes hatóságát.

Az adott tagállam illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot, ha a (8) és (10) bekezdésben szereplő ellenőrzések során ismételt szabálytalanságokat tárnak fel, vagy ha az ilyen ellenőrzéseket a rendeltetés helye szerinti tagállam tekintetében megfelelő igazolás nélkül végezték el.

E rendelet egységes alkalmazásának érdekében vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérelmére a Bizottság a szabálytalanság jellegét figyelembe véve:

- szakemberekből álló csoportot küld a kérdéses helyre, amely az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzést végez, vagy

- a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kérdéses üzem termékei körében végzett mintavételek gyakoriságának növelésére és, ha szükséges, az 1906/90/EGK rendelet 10. cikkének megfelelő szankciók kiszabására kéri fel.

Megállapításairól a Bizottság értesíti a tagállamokat. Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzéseket végzik, minden szükséges segítséget megad a szakembereknek feladataik teljesítéséhez.

A Bizottság megállapításaitól függően, a feladás helye szerinti tagállamnak az érkezési hely szerinti tagállam kérésére a kérdéses üzemből érkező termékeket gyakrabban kell ellenőriznie.

Amennyiben ezeket az intézkedéseket az üzem ismételt szabálytalanságaival kapcsolatban hozzák, a Bizottság a harmadik albekezdés francia bekezdéseinek alkalmazásával összefüggően felmerült költségeket a kérdéses üzemre hárítja.

(12a) A tagállamok illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik az adott nemzeti referencialaboratóriumot az általuk vagy a felügyeletük alatt végzett ellenőrzések eredményéről.

A nemzeti referencialaboratóriumok ezeket az adatokat minden év július 1-je előtt továbbítják a (14) bekezdésben említett szakértői testületnek további értékelés és a nemzeti referencialaboratóriumokkal való megvitatás céljából. A megállapításokat az Irányítóbizottság elé terjesztik mérlegelés céljából a 2777/75/EGK rendelet 18. cikkének megfelelően.

(13) A tagállamok elfogadják a forgalomba hozatal valamennyi szakaszához tartozó, az e rendeletben meghatározott ellenőrzésre vonatkozó gyakorlati előírásokat, beleértve a harmadik országokból származó importáru vizsgálatát a vámvizsgálat időpontjában, az V. és VI. mellékletnek megfelelően. Ezekről a rendelkezésekről a tagállamok 2000. szeptember 1-jéig tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot. Bármilyen lényeges változtatásról haladéktalanul értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

(14) A baromfihús víztartalma ellenőrzésének szakértői testülete a nemzeti referencialaboratóriumok vizsgálati tevékenységének koordináló testületeként működik. A Bizottság és a nemzeti referencialaboratóriumok képviselőiből áll. A testület és a nemzeti referencialaboratóriumok feladatát, valamint a testület szervezeti felépítését a IX. melléklet tartalmazza.

14b. cikk

(1) A következő friss, fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfi a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozható forgalomba, ha víztartalma nem haladja meg a VI. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott technikailag elkerülhetetlen értékeket:

a) bőr nélküli kicsontozott csirkemell, villacsonttal vagy anélkül;

b) bőrös csirkemell;

c) bőrös csirke felsőcomb, alsócomb, comb, comb farrésszel, combnegyedek;

d) bőr nélküli kicsontozott pulykamell;

e) bőrös pulykamell;

f) bőrös pulyka felsőcomb, alsócomb, comb;

g) bőr nélküli kicsontozott pulykacombhús.

(2) Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak és a vágóüzemek - függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a vágóhidakhoz - megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek és különösen, hogy:

- rendszeres ellenőrzéseket végeznek a vágóhidakon a vízfelvételről a 14a. cikk (3) bekezdésének megfelelően az (1) bekezdésben felsorolt friss, mélyhűtött és gyorsfagyasztott darabolt termékek előállítására szánt csirke és pulyka hasított testek esetében is. Ezeket az ellenőrzéseket minden egyes nyolcórás műszak folyamán legalább egyszer elvégzik. A pulyka hasított test levegős hűtése esetén azonban nem szükséges rendszeresen ellenőrzéseket végezni a vízfelvételről. A VII. melléklet 9. pontjában rögzített határértékek a pulyka hasított testre is vonatkoznak,

- az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték és egy évig megőrizték,

- valamennyi tételt oly módon jelöltek meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

Amennyiben a csirkék levegős hűtése esetén az első francia bekezdésben és a (3) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapos időszak folyamán megfelelést mutatnak az V-VII. mellékletben megállapított feltételekkel, az első francia bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságát havonként egy alkalomra lehet csökkenteni. Az V-VII. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az első francia bekezdésben említett ellenőrzéseket.

(3) A fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfira vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő víztartalomra vonatkozó ellenőrzéseket az ilyen darabolt baromfit gyártó valamennyi vágóüzemből származó darabolt baromfi tekintetében mintavételi eljárással, a VIa. mellékletben meghatározott módon három havonta legalább egyszer el kell végezni. Ezeket az ellenőrzéseket nem kell lefolytatni az olyan három hónapos darabolt baromfi tekintetében, mellyel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé megfelelően igazolták, hogy azt kizárólag exportra szánták.

Amennyiben egy adott darabolóüzemben egyéves időtartamig a VIa. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés tapasztalható, az ellenőrzések gyakoriságát hathavonként egy alkalomra kell csökkenteni. Az e feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az első albekezdésben említett ellenőrzéseket.

(4) A 14a. cikk (5)-(13) bekezdését az (1) bekezdésben szereplő darabolt baromfi tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

15. cikk

Ez a rendelet 1991. június 20-án lép hatályba.

Ezt a rendeletet 1991. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 8. cikket 1992. március 1-jétől kell alkalmazni a harmadik országból történő behozatal esetén.

1992. március 31.-ig a piaci szereplők az e rendeletben említett termékeket csomagolhatják olyan csomagolóanyagba, amelyen az e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazott közösségi vagy nemzeti jogszabályok által megkövetelt jelölések fel vannak tüntetve. Ezeket a termékeket 1992. december 31-ig lehet forgalomba hozni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

1. CIKK (1) BEKEZDÉS - BAROMFI HASÍTOTT TEST

1. CIKK (2) BEKEZDÉS - BAROMFIRÉSZEK NEVEI

I. A. MELLÉKLET

A felsőcombot/egész combot és a hátat szétválasztó vágás

- a csípőízület körülhatárolása

A felsőcombot és az alsócombot szétválasztó vágás

- a térdízület körülhatárolása

II. MELLÉKLET

9. CIKK - FAGYASZTÁSI MÓDOK

III. MELLÉKLET

10. CIKK (1) BEKEZDÉS - TARTÁSI MÓDOK

IV. MELLÉKLET

A 10. cikkben említett feltételek a következők:

a) ... %-ban...-val etetett

A következő takarmány- összetevőkre csak az alábbi esetekben lehet hivatkozni:

- gabonafélék esetében akkor, ha a hízási időszak nagyobb részében adott takarmány tömegének legalább 65 %-át teszik ki, ami legfeljebb 15 % gabona mellékterméket tartalmazhat; kifejezetten egy gabonafélére akkor lehet hivatkozni, ha e gabona a használt táplálék legalább 35 %-át teszi ki, kukorica esetében legalább 50 %-ot,

- hüvelyesek vagy zöldségfélék esetében akkor, ha a hízási időszak túlnyomó részében a takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki,

- tejtermékek esetében akkor, ha a befejező szakaszban adott takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki.

A "zabbal nevelt libák" kifejezés abban az esetben használható, ha a háromhetes időszak befejező szakaszában a libákat naponta legalább 500 g zabbal etették.

b) "Külterjes zárt tartás" ("ólban tartott")

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az 1 m2 tenyésztési területre eső telepítési sűrűség nem haladja meg az alábbi esetekben jelzett számokat:

- csirkék, fiatal kakasok, kappanok: 15 szárnyas, de legfeljebb 25 kg élősúllyal,

- kacsa, gyöngytyúk, pulyka: 25 kg élőtömeg,

- liba: 15 kg élőtömeg,

- a baromfit az alábbi életkorban vágják le:

- csirke: 56 naposan vagy később,

- pulyka: 70 naposan vagy később,

- liba: 112 naposan vagy később,

- pekingi kacsa: 49 naposan vagy később,

- pézsmakacsa: nőivarúakat 70 naposan vagy később, hímivarúakat 84 naposan vagy később,

- mulard kacsa: nőivarúakat 65 naposan vagy később,

- gyöngytyúk: 82 naposan vagy később,

- fiatal libák (kislibák): 60 napos vagy idősebb,

- fiatal kakasok: 90 napos, illetve ennél idősebb korban,

- kappanok: 140 napos, illetve ennél idősebb korban.

c) Szabadtartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az épületre vonatkozó telepítési sűrűség és a vágási kor összhangban van a b) pontban meghatározott határértékekkel, kivéve a csirkéket, amelyek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 13 állatra növelhető, ami azonban legfeljebb 27,5 kg élőtömeget jelenthet, illetve a kappanokat, amelyek 1 m2-re eső állománysűrűsége nem haladhatja meg a 7,5-et, ami négyzetméterenként 27,5 kg élőtömeget jelent,

- a baromfit legalább élettartama fele során napközben folyamatosan nyílt kifutóra engedték, amely nagyobb részben növényzettel borított terület:

- csirke vagy gyöngytyúk esetében állatonként legalább 1 m2,

- 2 m2 kacsánként vagy kappanonként,

- pulyka vagy liba esetében állatonként legalább 4 m2.

Gyöngytyúk esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm,

- a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz,

- a baromfiépület kibúvónyílással van felszerelve, amelynek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület.

d) Hagyományos szabadtartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

- az istállóban az 1 m2-re eső telepítési sűrűség legfeljebb:

- csirke esetén: 12 állat, de legfeljebb 25 kg élőtömeg; ugyanakkor a legfeljebb 150 m2 alapterületű és éjszakára nyitva hagyott mobil épületek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 20 állatra, de legfeljebb 40 kg élőtömegre növelhető,

- kappan esetén: 6,25 állat (91 napos korig: 12), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- pézsma és pekingi kacsa esetén: 8 hím, de legfeljebb 35 kg élőtömeg, 10 nőstény, de legfeljebb 25 kg élőtömeg,

- Mulard kacsa esetén: 8 állat, de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- gyöngytyúk: 13, de legfeljebb 25 kg élősúllyal,

- pulyka esetén: 6,25 állat (7 hetes korig: 10), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

- liba esetén: 5 állat (hathetes korig: 10), 3 a hízási időszak utolsó három hetében - feltéve, hogy az állatokat zárva tartották -, de legfeljebb 30 kg élőtömeg,

- a baromfiépületek összes használt területe egy telepen legfeljebb 1 600 m2,

- az egyes baromfiépületekben legfeljebb:

- 4 800 csirke,

- 5 200 gyöngytyúk,

- 4 000 nőivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3 200 hímivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3200 Mulard kacsa,

- 2 500 kappan, liba vagy pulyka található,

- a baromfiépület kibúvó nyílásokkal van felszerelve, amelyek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület,

- az alábbi életkoroktól kezdve napközben folyamatosan a nyílt kifutón lehetnek:

- csirkék és kappanok esetében hathetes,

- kacsák, libák, gyöngytyúkok és pulykák esetében nyolchetes kortól,

- a növényzettel borított nyílt kifutó területe állatonként legalább:

- 2 m2 csirkék vagy pézsma, illetve pekingi kacsák vagy gyöngytyúk esetében,

- 3 m2 Mulard kacsák esetében,

- 4 m2 92 napnál idősebb kappanok esetében (a 91. napig 2 m2),

- 6 m2 pulykák esetében,

- 10 m2 libák esetében,

- Gyöngytyúkok esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területének kétszeresével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm,

- a hizlalt állatok lassan növekvő fajtákhoz tartoznak,

- a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz,

- minimális életkor vágáskor:

- csirke: 81 nap,

- kappan: 150 nap,

- pekingi kacsa: 49 nap,

- nőivarú pézsmakacsa: 70 nap,

- hím pézsmakacsa: 84 nap,

- Mulard kacsa: 92 nap,

- gyöngytyúk: 94 nap,

- 140 nap a sütésre szánt, egészben értékesített pulyka és liba esetében,

- 98 nap a darabolásra szánt, nőivarú pulyka esetében,

- 126 nap a darabolásra szánt, hímivarú pulyka esetében,

- "libamájpástétom" és "magret" előállítására szánt liba: 95 nap,

- 60 nap fiatal libák (kislibák) esetében,

- zárt helyen történő befejezés:

- 90 naposnál idősebb csirke esetében 15 nap,

- kappanoknál: négy hét,

- "libamájpástétom" és "magret" előállítására szánt, 70 naposnál idősebb liba és mulard kacsa esetében 4 hét.

e) Szabadtartás - teljesen szabadon

E meghatározás használata feltételezi, hogy a tenyésztés a d) pontban felsorolt követelményeknek megfelel, azzal a feltétellel, hogy az állatok napközben területileg nem korlátozott nyílt kifutókon tartózkodhatnak.

A közegészségügyi és állat-egészségügyi szempontokból a közösségi jog alapján előírt korlátozás esetén, beleértve az állat-egészségügyi hatóságok által előírt korlátozásokat is, amelyek a baromfik szabadtartásban töltött idejének megrövidülését eredményezik, az első albekezdés c), d) és e) pontjában leírt tartási módok alapján nevelt baromfik, a madárházban nevelt gyöngytyúkok kivételével, a korlátozás időszaka alatt, de legfeljebb tizenkét hétig, továbbra is kereskedelmi forgalomba hozhatók az állattartás módjára utaló különleges hivatkozás feltüntetésével.

V. MELLÉKLET

A FELENGEDÉSSEL JÁRÓ VESZTESÉG MEGHATÁROZÁSA

(Csepp-vizsgálat)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéből felengedés során keletkezett vízveszteség mennyiségének meghatározására szolgál. Ha a hasított test tömegének (beleértve a csomagban található valamennyi ehető belsőséget) százalékában kifejezett ilyen csepegési veszteség meghaladja a (7) bekezdésben előírt határértéket, akkor ez úgy tekintendő, hogy a többlet vízmennyiség a feldolgozás során abszorbeálódott.

2. Fogalommeghatározás

Az e módszerrel meghatározott vízveszteséget a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (belsőségekkel együtt) össztömegének százalékában kell kifejezni.

3. Alapelv

Az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazó fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test csak ellen- őrzött körülmények között és úgy engedtethető fel, hogy közben az elveszített víz mennyisége mérhető legyen.

4. Felszerelés

4.1.

Körülbelül 1 g-nál nagyobb pontosságú, 5 kg méréshatárú mérleg.

4.2.

A hasított test méretének megfelelő, biztonságosan rögzíthető műanyag tasakok.

4.3.

Termosztatikusan ellenőrzött vízfürdő az 5.5. és az 5.6. pontokban meghatározott tartóeszközökkel. A vízfürdőnek olyannak kell lennie, hogy a benne lévő víz mennyisége legalább az ellenőrizendő hasított test mennyiségének nyolcszorosa legyen, és a vizet 42 ± 2°C hőmérsékleten tudja tartani.

4.4.

Szűrőpapír vagy egyéb nedvszívó papírtörlő.

5. Eljárás

5.1.

Az ellenőrzést az összes baromfi közül véletlenszerűen kiválasztott húsz hasított testen kell elvégezni. Az 5.2-5.11. pontban meghatározott vizsgálatok befejezéséig valamennyit legfeljebb -18°C-on kell tartani.

5.2.

A tasak külső részéről le kell törölni a felületi jeget és vizet. A tasakot a tartalmával együtt grammnyi pontossággal kell megmérni: ez az M0 tömeg.

5.3.

Az ehető belsőséggel együtt értékesített hasított testről el kell távolítani a külső csomagolást, amelyet meg kell szárítani és grammnyi pontossággal lemérni: ez az M1 tömeg.

5.4.

A fagyasztott hasított test tömegét a belsőséggel együtt úgy kapjuk meg, hogy az M0-ból levonjuk az M1 értéket.

5.5.

A hasított testet az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséggel együtt egy erős, vízhatlan műanyag tasakba kell helyezni úgy, hogy a hasüreg nyílása a tasak zárt vége, a tasak aljának irányában legyen. A tasak olyan hosszú legyen, hogy a hasított test függőleges helyzetéből ne mozduljon el, de a vízfürdőben biztonságosan lehessen rögzíteni.

5.6.

A tasaknak azt a részét, amely a hasított test hasüregét és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazza, a vízfürdőnek teljesen el kell lepnie, a tasakot nyitva kell hagyni, hogy így a lehető legtöbb levegő eltávozhasson. Ahhoz, hogy a vízfürdőből a tasakba ne juthasson víz, a tasakot - ha szükséges, tartórudak vagy a tasakba helyezett súlyok segítségével - függőleges helyzetben kell tartani. Az egyes tasakok nem érhetnek egymáshoz.

5.7. A tasakot folyamatos mozgatással vagy a víz folytonos keverésével 42 ± 2°C hőmérsékleten tartott vízfürdőben kell hagyni mindaddig, míg két véletlenszerűen kiválasztott hasított test hőközpontja (aprólék nélküli csirkék esetében a mellizomzat legmélyebb, mellcsonthoz közeli része, vagy ha a csirkéhez aprólék is tartozik, akkor az aprólék középső része) a 4°C-t el nem éri. A tasakok csak a 4°C hőmérséklet eléréséig szükséges ideig maradhatnak a vízfürdőben. A -18°C-on tárolt hasított test esetében a merítés időtartama az alábbiak szerint alakul: Tömegosztály (g) A hasított test ± a belsőség tömege (g) A merítés javasolt időtartama percben Csirkék belsőség nélkül Csirkék belsőséggel < 800 < 825 77 92 850 825 - 874 82 97 900 875 - 924 85 100 950 925 - 974 88 103 1 000 975 - 1 024 92 107 1 050 1 025 - 1 074 95 110 1 100 1 050 - 1 149 98 113 1 200 1 150 - 1 249 105 120 1 300 1 250 - 1 349 111 126 1 400 1 350 - 1 449 118 133 Minden további 100 grammonként még hét perc szükséges. Ha a merítés javasolt időtartama alatt a két ellen- őrzött hasított test esetében a hőmérséklet a +4°C-t nem éri el, akkor az olvasztási eljárást a hőközpont +4°C hőmérsékletének eléréséig kell folytatni.

5.8.

A tasakot és annak tartalmát ki kell emelni a vízfürdőből; a tasak alját át kell szúrni, hogy az olvasztás során képződött víz kiszivároghasson. A tasakot és annak tartalmát +18°C és +25°C közötti hőmérsékleti körülmények között egy órán át hagyni kell, hogy kicsöpögjön.

5.9.

A kiolvasztott hasított testet ki kell venni a tasakból és a belsőséget (ha van ilyen) ki kell emelni a hasüregből. A hasított testet szűrőpapírral vagy papírtörlővel kívül-belül meg kell szárítani. A belsőséget tartalmazó tasakot át kell szúrni, és ha a tasakból víz szivárog, a tasakot és a belsőséget is a lehető legóvatosabban meg kell szárítani.

5.10.

A kiolvasztott hasított test, belsőség és csomag M2 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

5.11.

A belsőséget tartalmazó csomag M3 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

6. Eredmények számítása

Az olvadáskor elveszített víz mennyisége a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (a belsőségeket is beleszámítva) tömegének arányában a következő képlet szerint számítható ki:

7. Az eredmények értékelése

Ha az olvasztáskor mért átlagos vízveszteség a 20 hasított testből álló minta esetében meghaladja az alább jelzett százalékos értékeket, az azt jelenti, hogy a feldolgozás során abszorbeált vízmennyiség túllépi a határértéket.

A százalékos értékek a következők:

- levegős hűtés esetén: 1,5 %,

- permetezéses hűtés esetén: 3,3 %,

- bemerítéses hűtés estén: 5,1 %.

VI. MELLÉKLET

A CSIRKÉK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(Kémiai vizsgálat)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék összes víztartalmának meghatározására szolgál. A módszer a homogenizált baromfi hasított test víz- és fehérjetartalmának meghatározását is magába foglalja. Annak meghatározásához, hogy a feldolgozás során a hús szívott-e fel többlet-vízmennyiséget, a meghatározott összes víztartalom értékét össze kell hasonlítani a 6.4. bekezdésben megjelölt képlet alapján kapott határértékkel. Az elemzést végző személy megteszi a szükséges óvintézkedéseket, ha olyan anyag jelenlétére gyanakszik, amely a számításokat megzavarhatja.

2. Fogalommeghatározások

Hasított test: csontos, porcos és esetenként belsőséget tartalmazó vágott baromfi.

"Belsőség": máj, szív, zúza és nyak.

3. Alapelvek

A víz- és fehérjetartalmat az elismert ISO-módszerek (International Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a Tanács által jóváhagyott egyéb módszerek, illetve elemzések szerint kell meghatározni.

A hasított test megengedhető legmagasabb összes víztartalma a húsok becsült fehérjetartalmából számítható ki, amely összefüggésben lehet a fiziológiai víztartalommal.

4. Felszerelés és vegyszerek

4.1.

A hasított test és a csomagolás mérésére szolgáló mérlegek mérési pontossága ± 1 g-nál pontosabb legyen.

4.2.

A hasított testet a daráló méretének megfelelő darabokra vágó bárd vagy fűrész.

4.3.

A hasított test és részeinek homogenizálására alkalmas nagy teljesítményű daráló- és keverőgép.

Megjegyzés:

Speciális daráló nem javasolt. Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott húsok vagy csontok darálásakor olyan homogén keverék előállításához megfelelő teljesítményű legyen, mint amilyet egy 4 mm lyukacsos koronggal felszerelt daráló állít elő.

4.4.

Az ISO 1442 szerinti készülék a víztartalom meghatározásához.

4.5.

Az ISO 937 szerinti készülék a fehérjetartalom meghatározásához.

5. Eljárás

5.1.

Az ellenőrzést a baromfi mennyiségéből véletlenszerűen kiválasztott hét darab hasított testen kell elvégezni, és az 5.2-5.6. pontokban meghatározott vizsgálat megkezdéséig valamennyit fagyasztva kell tartani.

A vizsgálatot vagy az egyes mintákon egyenként, vagy a hét mintából álló összetett mintán egyszerre lehet elvégezni.

5.2.

Az előkészületeket a húsok fagyasztóból való kivételét követő egy órán belül meg kell kezdeni.

5.3.

a) A csomagolás külső felületéről le kell törölni a jeget és a vizet. Az egyes csomagokat le kell mérni, és el kell távolítani róluk a csomagolóanyagot. A húsokat kisebb darabokra kell vágni, majd a csomagolóanyag, az ehető belsőség és a hasított testben található jég tömegének levonása után a húsok legközelebbi gramm értékénél lesz a baromfihús "P1" tömege.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor az 5.3. pont a) alpontja szerint előkészített hét darab "P7" össztömegét határozzuk meg.

5.4.

a) A P1 tömegű teljes húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón megdaráljuk (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), hogy homogén masszát kapjunk, amiből majd az egyes húsokból egy-egy jellemző mintát vehetünk.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor a P7 össztömegű hét húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón egyszerre daráljuk meg (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), így egy homogén anyagot kapunk, amiből majd a hét baromfi két jellemző mintáját vehetjük ki.

A két mintát az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott módon kell megvizsgálni.

5.5.

A homogén anyagból mintát kell venni, és ezt követően az ISO 1442 szerint azonnal meghatározni az "a %"-os víztartalmat.

5.6.

A homogén anyagból ismét mintát veszünk, és ezt követően az ISO 937 szerint azonnal meghatározzuk a nitrogén-tartalmat. Ezt a nitrogén-tartalmat 6,25 együtthatóval szorozzuk meg, így kapjuk meg a nyersfehérje- tartalom "b %" értékét.

6. Eredmények számítása

6.1.

a) A víz (W) tömege valamennyi hús esetében a P1/100, a fehérje (RP) tömege bP1/100 lesz, minden esetben grammokban kifejezve.

Meghatározzuk a hét vizsgált húsdarab teljes víz (W7) és fehérje (RP7) tömegét.

b) Ha az összetett mintát vizsgáljuk, akkor a két vizsgált minta átlagos víz- és fehérjetartalmát a %, illetőleg b % értékben határozzuk meg. A hét minta (W7) víztömege aP7/100, (RP7) fehérje tömege pedig bP7/100 lesz, mindkét esetben grammokban kifejezve.

6.2.

Az átlagos víztömeget (WA) és az átlagos fehérje tömeget (RPA) úgy kapjuk meg, hogy a W7, illetve az RP7 értékeket elosztjuk héttel.

6.3.

Az e módszerrel meghatározott W/RP élettani elméleti víztartalom grammokban kifejezve az alábbi képlet szerint számítható ki:

- csirke: 3,53 × RPA + 23

6.4.

a) Levegős hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 2 % ( 7 ), az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,65 × RPA + 42

b) Permetezéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 4,5 % (7) , az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,79 × RP + 42

c) Bemerítéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 7 % (7) , az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

- csirke: WG = 3,93 × RPA + 42

6.5.

Ha a hét hasított test 6.2. pont szerint számított átlagos WA víztartalma nem haladja meg a 6.4. pontban megadott (WG) értéket, akkor a vizsgált baromfihús megfelel az előírásoknak.

VIa. MELLÉKLET

DARABOLT BAROMFI VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(Kémiai teszt)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer egyes baromfidarabok összes víztartalmának meghatározására szolgál. A módszer a homogenizált baromfi darabok mintájának víz- és fehérjetartalmának meghatározását is magában foglalja. Annak meghatározásához, hogy a feldolgozás során a hús szívott-e fel többlet vízmennyiséget, a meghatározott összes víztartalom értékét össze kell hasonlítani a (6.4.) bekezdésben megjelölt képlet alapján kapott határértékkel. Az elemzést végző személy megteszi a szükséges óvintézkedéseket, ha olyan anyag jelenlétére gyanakszik, amely a számításokat megzavarhatja.

2. Fogalommeghatározások és mintavételi eljárások

Az 1. cikk (2) bekezdésében megadott meghatározások a 14b. cikkben említett darabolt pulyka esetében alkalmazandók. A mintaméreteknek legalább a következőkkel kell megegyezniük:

- csirkemell: a mell fele,

- csirkemellfilé: a kicsontozott, bőr nélküli mell fele,

- pulykamell, pulykamellfilé és kicsontozott combhús: körülbelül 100 grammos adagok,

- egyéb darabok: az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott gyűjtőcsomagolású termékek (nem egyenként csomagolt darabok) esetében azok a nagy csomagok, amelyekből a mintavétel történik, az egyes darabok kivételéig 0 °C-on tarthatók.

3. Alapelv

A víz- és fehérjetartalmat az elismert ISO-módszerek (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a Tanács által jóváhagyott egyéb módszerek, illetve elemzések szerint kell meghatározni.

A darabolt baromfi megengedhető legmagasabb összes víztartalma a darabok becsült fehérjetartalmából számítható ki, amely összefüggésben lehet a fiziológiai víztartalommal.

4. Készülékek és reagensek

4.1.

A baromfidarabok és a csomagolás mérésére szolgáló legalább ± 1 g pontosságú mérlegek.

4.2.

A baromfidarabokat a húsdaráló méretének megfelelő darabokra vágó hentesbárd vagy fűrész.

4.3.

A darabolt baromfi és részeinek homogenizálására alkalmas nagy teljesítményű daráló- és turmixgép.

Megjegyzés:

Különleges daráló nem javasolt. Elegendő, ha fagyasztott vagy gyorsfagyasztott húsok vagy csontok darálásával olyan homogén keverék előállítására képes, mint egy 4 mm lyukacsos koronggal felszerelt daráló.

4.4.

Az ISO 1442 szerinti készülék a víztartalom meghatározásához.

4.5.

Az ISO 937 szerinti készülék a fehérjetartalom meghatározásához.

5. Eljárás

5.1.

Az ellenőrzést az összes darabolt baromfi közül véletlenszerűen kiválasztott öt darabon kell elvégezni, és az 5.2-5.6. pontban meghatározott vizsgálat megkezdéséig valamennyit fagyasztva vagy gyorsfagyasztva kell tartani.

A 2. pontban meghatározott fagyasztott vagy gyorsfagyasztott gyűjtőcsomagolású termékek esetében a vizsgálat megkezdéséig a mintákat 0 °C-on kell tartani.

A vizsgálatot vagy az egyes mintákon külön-külön, vagy az öt mintán egyszerre lehet elvégezni.

5.2.

Az előkészületeket a darabok fagyasztóból vagy hűtőből való kivételét követő egy órán belül meg kell kezdeni.

5.3.

a) A csomagolás külső felületéről le kell törölni a jeget és a vizet. Az egyes darabokat le kell mérni, és el kell távolítani róluk a csomagolóanyagot. A húsokat kisebb darabokra kell vágni, majd a csomagolóanyag tömegének levonása utáni legközelebbi grammérték adja a baromfidarabok "P1" tömegét.

b) Ha az összes mintát egyszerre vizsgáljuk, akkor az 5.3. pont a) alpontja szerint előkészített öt darab "P5" össztömegét határozzuk meg.

5.4.

a) A P1 tömegű teljes baromfidarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón kell megdarálni (és ha szükséges, turmixgéppel is össze kell keverni), hogy homogén masszát kapjunk, amiből majd az öt darab egy-egy reprezentatív mintáját lehet kivenni.

b) Ha az összes mintát egyszerre vizsgáljuk, akkor a "P5" össztömegű öt baromfidarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón egyszerre meg kell darálni (és ha szükséges, turmixgéppel is össze kell keverni), hogy egy homogén masszát kapjunk, amiből majd az öt baromfidarab két reprezentatív mintáját lehet kivenni.

A két mintát az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott módon vizsgáljuk meg.

5.5.

A homogén masszából mintát kell venni, és ezt követően az ISO 1442 szerint azonnal meg kell határozni az "a %"-os víztartalmat.

5.6.

A homogén masszából ismét mintát kell venni, és ezt követően az ISO 937 szerint azonnal meg kell határozni a nitrogéntartalmat. Ezt a nitrogéntartalmat 6,25 faktorral kell megszorozni, így megkapjuk a nyers fehérjetartalom "b %" értékét.

6. Eredmények számítása

6.1.

a) A víz (W) tömege valamennyi baromfidarab esetében aP1/100, a fehérje (RP) tömege bP1/100 lesz, mindkettő grammokban kifejezve.

Meg kell határozni az öt vizsgált darab teljes víz(W5)- és fehérje(RP5)- tömegét.

b) Ha az összes mintát egyszerre vizsgáljuk, akkor a két vizsgált minta átlagos víz- és fehérjetartalmát a %, illetőleg b % értékben kell meghatározni. Az öt minta (W5) víztömege aP5/100, (RP5) fehérjetömege pedig bP5/100 lesz, mindkettő grammokban kifejezve.

6.2.

Az átlagos víztömeget (WA) és az átlagos fehérjetömeget (RPA) úgy kapjuk meg, hogy a W5 illetőleg az RP5 értékeket elosztjuk öttel.

6.3.

Az e módszerrel meghatározott fiziológiás W/RP középarány a következő lesz:

- csirkemellfilé: 3,19 ± 0,12

- csirkecomb és combnegyedek:3,78 ± 0,19

- pulykamellfilé: 3,05 ± 0,15

- pulykacomb: 3,58 ± 0,15

- kicsontozott pulykacombhús: 3,65 ± 0,17.

6.4. Amennyiben az előkészítés során technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke - a termék típusától és a fagyasztás módjától függően - 2 %, 4 %, illetve 6 % ( 8 ), az e módszerrel meghatározott W/RP arány elfogadható legmagasabb értéke a következő lehet: Levegős hűtés Levegős hűtés permetezéssel Merítéses hűtés Bőr nélküli csirkemellfilé; 3,40 3,40 3,40 Bőrös csirkemell; 3,40 3,50 3,60 Bőrös csirke felsőcomb, alsócomb, comb, comb felezett hátrésszel, comb negyedelt háttal, 4,05 4,15 4,30 Bőr nélküli pulykamellfilé; 3,40 3,40 3,40 Bőrös pulykamell; 3,40 3,50 3,60 Bőrös pulyka felsőcomb, alsócomb, comb, 3,80 3,90 4,05 Bőr nélküli pulykacombhús; 3,95 3,95 3,95 Ha az öt hús 6.2. pont szerinti értékekből számított átlagos WA/RPA arány nem haladja meg a 6.4. pontban megadott értéket, akkor a vizsgált darabolt baromfit előírásszerűnek kell tekinteni.

VII. MELLÉKLET

AZ ABSZORBEÁLT VÍZMENNYISÉG ELLENŐRZÉSE A FELDOLGOZÁS HELYÉN

1. Nyolcórás munkaszakaszonként legalább egyszer: véletlenszerűen kell 25 hasított testet kiválasztani a zsigerelősorból közvetlenül a zsigerelést és a belsőségek, valamint a háj leválasztását követően és az első átmosást megelőzően.

2. Ha szükséges, levágjuk a nyakat úgy, hogy a hasított testhez kapcsolódó bőrt meghagyjuk.

3. A hasított testeket egyenként megjelöljük. Egyesével megmérjük, és tömegüket grammnyi pontossággal feljegyezzük.

4. A vizsgált hasított testet visszahelyezzük a zsigerelő szalagra, ahol tovább folytatódik a szokásos feldolgozás: mosás, hűtés, csepegtetés stb.

5. A megjelölt baromfit levesszük a csepegtető szalag végéről, ügyelve arra, hogy ne maradjon tovább a csepegtetőben, mint amennyi ideig annak a tételnek a szalagon kell maradnia, amelyből a mintát kiválasztottuk.

6. A minta az így kivett első 20 baromfiból áll. A baromfit ismét megmérjük. Grammnyi pontossággal meghatározott tömegüket egyenként az első mérés során kapott eredmények mellé jegyezzük fel. A teszt érvénytelen, ha 20 megjelölt baromfinál kevesebbet sikerül az említett módon újra kivenni.

7. A minta baromfiról eltávolítjuk a jelöléseket, és visszahelyezzük a szalagra, ahol folytatódik a csomagolás általános menete.

8. Az abszorbeált nedvesség százalékos mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a mosás, hűtés és csepegtetés után ugyanannak a baromfinak az össztömegét elosztjuk kezdeti tömegével és megszorozzuk százzal.

8a. Azonos számú hasított test nedvességabszorpciójának százalékos meghatározásához és azonos alapelveknek megfelelően az 1-8. pontban meghatározott kézi mérlegelés helyett automatikus mérlegsor alkalmazható, amennyiben az automatikus mérlegsort az illetékes hatóság előzetesen e célból jóváhagyta.

9. Az eredmény nem haladhatja meg a hasított test kezdeti tömegének vagy más számadatnak a maximális teljes abszorbeált víztartalommal történt összehasonlítás szerinti alábbi százalékos értékeit:

VIII. MELLÉKLET

A NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK LISTÁJA

Belgium

Instituut voor Landbouw- en Visserijonderzoek (ILVO)

Eenheid Technologie en Voeding

Productkwaliteit en voedselveiligheid

Brusselsesteenweg 370

B-9090 Melle

Bulgária

Национален Диагностичен Научно-изследователски Ветеринарно-Медицински Институт

(National Diagnostic Research Veterinary Medicine Institute)

бул. "Пенчо Славейков" 15

(15, Pencho Slaveikov str.)

София - 1606

(Sofia - 1606)

Cseh Köztársaság

Státní veterinární ústav Jihlava

Národní referenční laboratoř pro mikrobiologické, chemické a senzorické analýzy masa a masných výrobků

Rantířovská 93

CZ-586 05 Jihlava

Dánia

Fødevarestyrelsen

Fødevareregion Øst

Afdeling for Fødevarekemi

Søndervang 4

DK-4100 Ringsted

Németország

Bundesforschungsanstalt für Ernährung und Lebensmittel

Standort Kulmbach

E.C.-Baumann-Straße 20

D-95326 Kulmbach

Észtország

Veterinaar- ja Toidulaboratoorium

Kreutzwaldi 30

EE-51006 Tartu

Görögország

Ministry of Rural Development & Food

Veterinary Laboratory of Larisa

7th km Larisa-Trikalοn st.

GR-411 10 Larisa

Spanyolország

Laboratorio Arbitral Agroalimentario

Carretera de La Coruña, km 10,700

E-28023 Madrid

Franciaország

SCL - Laboratoire de Lyon

10, avenue des Saules

BP 74

FR-69922 Oullins

Írország

National Food Centre

Teagasc

Dunsinea

Castleknock

IE-Dublin 15

Olaszország

Ministero Politiche Agricole e Forestali

Ispettorato Centrale Repressione Frodi - Laboratorio di Modena

Via Jacopo Cavedone n. 29

I-41100 Modena

Ciprus

Agricultural Laboratory

Department of Agriculture

Loukis Akritas Ave; 14

CY-Lefcosia (Nicosia)

Lettország

Pārtikas un veterinārā dienesta

Nacionālais diagnostikas centrs

Lejupes iela 3,

Rīga, LV-1076

Litvánia

Nacionalinė veterinarijos laboratorija

J.Kairiūkščio g. 10

LT-2021 Vilnius

Luxemburg

Laboratoire National de Santé

Rue du Laboratoire, 42

L-1911 Luxembourg

Magyarország

Országos Élelmiszervizsgáló Intézet

Budapest 94. Pf. 1740

Mester u. 81.

HU-1465

Málta

Malta National Laboratory

UB14, San Gwann Industrial Estate

San Gwann, SGN 09

Malta

Hollandia

RIKILT - Instituut voor Voedselveiligheid

Bornsesteeg 45, gebouw 123

NL-6708 AE Wageningen

Ausztria

Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH

Institut für Lebensmitteluntersuchung Wien

Abteilung 6 - Fleisch und Fleischwaren

Spargelfeldstraße 191

A-1226 Wien

Lengyelország

Centralne Laboratorium Głównego Inspektoratu Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych

ul. Reymonta 11/13

PL-60-791 Poznań

Portugália

Autoridade de Segurança Alimentar e Económica - ASAE

Laboratório Central da Qualidade Alimentar - LCQA

Av. Conde Valbom, 98

P-1050-070 LISBOA

Románia

Institutul de Igienă și Sănătate Publică Veterinară

Str. Câmpul Moșilor, nr. 5, Sector 2

București

Szlovénia

Univerza v Ljubljani

Veterinarska fakulteta

Nacionalni veterinarski inštitut

Gerbičeva 60

SI-1115 Ljubljana

Szlovákia

Štátny veterinárny a potravinový ústav

Botanická 15

SK-842 52 Bratislava

Finnország

Elintarviketurvallisuusvirasto Evira

Mustialankatu 3

FIN-00710 Helsinki

Svédország

Livsmedelsverket

Box 622

S-75126 Uppsala

Egyesült Királyság

Laboratory of the Government Chemist

Queens Road

Teddington

TW11 0LY

IX. MELLÉKLET

A baromfihús víztartalma ellenőrzésének szakértői testülete feladatai és szervezeti felépítése

A 14a. cikk (14) bekezdésében említett szakértői testület a következő feladatokért felelős:

a) információnyújtás a baromfihús víztartalmát elemző módszerekről és összehasonlító vizsgálatokról a nemzeti referencialaboratóriumok számára;

b) az a) pontban említett módszerek nemzeti referencialaboratóriumokban történő alkalmazásának koordinálása összehasonlító-vizsgálat megszervezésével, és különösen jártassági vizsgálattal;

c) a nemzeti referencialaboratóriumok támogatása a jártassági vizsgálatok elvégzésében a statisztikai adatelemzéshez és jelentéstételhez történő tudományos segítségnyújtáson keresztül;

d) új analitikai módszerek kifejlesztésének koordinálása és a nemzeti referencialaboratóriumok tájékoztatása az e területen elért fejlődésről;

e) tudományos és műszaki segítségnyújtás a Bizottságnak, különösen azokban az esetekben, amelyekben az elemzések eredményei a tagállamok között vita tárgyát képezik.

A 14a. cikk (14) bekezdésében említett szakértői testület a következőképpen épül fel:

A baromfihús víztartalma ellenőrzésének szakértői testülete a Közös Kutatóközpont (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézete főigazgatóságának, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak és három nemzeti referencialaboratóriumnak a képviselőiből áll. Az IRMM képviselője a testület elnöke, és ő jelöli ki rotációs alapon a nemzeti referencialaboratóriumokat. A kiválasztott nemzeti referencialaboratóriumokért felelős tagállami hatóságok jelölik ki az élelmiszer víztartalmának ellenőrzéséért felelős egyes szakértőket a testületben való részvételre. Éves rotáción keresztül a részt vevő nemzeti referencialaboratóriumok közül egyet úgy kell leváltani, hogy biztosítva legyen a testületen belüli folytonosság. A tagállami szakértőknél és/vagy a nemzeti referencialaboratóriumoknál az e bekezdés hatálya alá tartozó feladatuk végzése során felmerült költségeket az egyes tagállamok viselik.

A nemzeti referencialaboratóriumok feladatai

A VIII. mellékletben felsorolt nemzeti referencialaboratóriumok a következő feladatokért felelősek:

a) a baromfihús víztartalmának ellenőrzéséért felelős nemzeti laboratóriumok tevékenységének koordinálása;

b) segítségnyújtás a tagállam illetékes hatóságának a baromfihús víztartalmának ellenőrzésére szolgáló rendszer kidolgozásában;

c) az a) pontban említett különböző nemzeti laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokban (jártassági vizsgálatok) való részvétel;

d) a szakértői testület által szolgáltatott információk érintett tagállam illetékes hatóságához és az a) pontban említett nemzeti laboratóriumokhoz való eljutásának biztosítása;

e) a szakértői testülettel folytatott együttműködés, valamint a szakértők testületi tagjává történő kinevezés esetén a szükséges vizsgálati minták elkészítése, beleértve a homogenitási vizsgálatot, továbbá a minták megfelelő elküldésének megszervezése.

( 1 ) HL L 173., 1990.7.6., 1. o.

( 2 ) HL L 311., 1978.11.4., 21. o.

( 3 ) HL L 46., 1976.2.21., 1. o.

( 4 ) HL L 33., 1979.2.8., 1. o.

( 5 ) Fagyás: (a minőséget csökkentő értelemben) helyi vagy területi típusú vissza nem fordítható bőr- és/vagy húskiszáradás, amely a következő elváltozásokat mutatja:

- az eredeti színben (általában halványabbá válik) és/vagy

- ízben és szagban (íztelen vagy avas) és/vagy

- állagában (száraz, szivacsos) bekövetkezett elváltozás.

( 6 ) HL L 55., 1971.3.8., 23. o.

( 7 ) A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

( 8 ) A darab alapján számítva, kivéve az abszorbeált külső vizet. (Bőr nélküli) filé és csontozott pulykacombhús esetében valamennyi hűtési módszernél az arány 2%.