A Fővárosi Törvényszék B.855/2009/33. számú határozata terrorcselekmény bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 24. §, 42. §, 91. §, 99. §, 137. §, 261. §, 263. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 155. §, 338. §] Bírók: Nagy Csabáné, Németh Nándor, Pucz Gyuláné

Fővárosi Bíróság

7.B.855/2009/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság Budapesten, a 2010. év április hó 8. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A 2008. év december hó 12. napjától a 2008. év december hó 14. napjáig őrizetben volt, azóta előzetes letartóztatásban lévő

V vádlott

bűnös: terrorcselekmény bűntettében

[Btk. 261.§ (1) és (7) bekezdés]

Ezért őt a bíróság - mint többszörös visszaesőt - 2 (kettő) év 4 (négy) hónap fegyházbüntetésre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

A bíróság elrendeli a Nyíregyházi Városi Bíróság 24.B.642/2005/52. számú jogerős ítéletében kiszabott 1 (egy) év fogházbüntetés végrehajtását is.

A bíróság az eljárás során lefoglalt és a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztály Terrorizmus és Extrémizmus Elleni Osztályánál .... bü. számon kezelt, és a bűnjeljegyzék 1. tételszáma alatt bevételezett CD lemez lefoglalását megszünteti és azt a ... részére () kiadni rendeli.

Ugyanezen bűnjeljegyzék 2. tételszáma alatt feltüntetett A4-es lapon kézzel írt szöveg lefoglalását megszünteti és azt a továbbiakban az iratok között rendeli kezelni.

Köteles a vádlott az eljárás során eddig felmerült 386.555 (háromszáznyolcvanhatezer-ötszázötvenöt) forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

I N D O K O L Á S:

A VÁD:

A Fővárosi Főügyészség a 2009. év július hó 9. napján emelt vádat KÜO.30.525/2008/22. számon V ellen a Btk. 261.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (7) bekezdés szerint minősülő terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt.

A tárgyaláson eljáró ügyész a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként mind a történeti tényállást, mind pedig a jogi minősítést változatlanul fenntartotta, azzal a pontosítással, hogy álláspontja szerint a bűncselekmény helyes megnevezése - a Btk. ide vonatkozó alcíme szerint - terrorcselekmény bűntette.

A VÁDLOTT SZEMÉLYI KÖRÜLMÉNYEI:

V általános iskolát végzett, majd betanított hegesztő szakképesítést szerzett. Előzetes letartóztatásba kerülése előtt az építőiparban dolgozott gépkezelőként, mely munkából havonta mintegy 130-140.000 forint jövedelemre tett szert. A terhelt elvált, de korábban élettársi kapcsolatban élt T9-el, azonban élettársi viszonyuk a 2008. év november hónapjában megszűnt és ekkor V véglegesen elköltözött T9-etól. A vádlottnak három kapcsolatából négy kiskorú gyermeke származik, akiknek az eltartásáról rendszeresen nem, csak néha-néha, alkalmi jelleggel gondoskodik. Vagyona nincs, többszörösen büntetett előéletű.

A jelen elítélése szempontjából jogi relevanciával bíró utolsó három elítélése az alábbi volt:

1. A Debreceni Megyei Bíróság az 1983. év március hó 21. napján kelt és az 1983. év április hó 6. napján jogerős B.204/1983/3. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta a Miskolci Járás Bíróság Fk.247/1982/20. számú jogerős ítéletében kiszabott 3 év börtönbüntetést, valamint a Debreceni Megyei Bíróság Fk.415/1982/8. számú jogerős ítéletében kiszabott 20 év fegyházbüntetést és az összbüntetés tartamát 20 év fegyházbüntetésben állapította meg V-vel szemben.

A fenti összbüntetési ítéletében megállapított és az 1990. év XXXIX. törvény szerinti közkegyelemmel csökkentett büntetéséből az elítélt az 1996. év január hó 2. napján feltételes kedvezménnyel szabadult, míg a közkegyelemmel csökkentett büntetéséből azt teljes egészében kitöltve az 1999. év július hó 1. napján szabadult volna.

2. A Kazincbarcikai Városi Bíróság a 2003. év március hó 27. napján kelt 4.B.724/2001/167. számú, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2003. év október hó 20. napján jogerős 7.Bf.933/2003/5. számú ítéletében bűnösnek mondta ki V-t garázdaság vétségében, könnyű testi sértés vétségében és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettében, amiért őt - halmazati büntetésül -, mint visszaesőt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A vádlott e bűncselekményeit a 2001. év május hó 17., és a 2001. év június hó 15. napjain követte el.

A terhelt e büntetéséből a 2006. év február hó 24. napján feltételes kedvezménnyel szabadult.

A feltételes szabadság eredményesen letelt, így a büntetés végrehajthatóságának megszűnése a 2006. év szeptember hó 9. napján következett be.

3. A Nyíregyházi Városi Bíróság a 2006. év szeptember hó 4. napján kelt 24.B.642/2005/52. számú, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2007. év szeptember hó 4. napján jogerős 1.Bf.995/2006/5. számú ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat 4 rb., gondatlanságból elkövetett hamis vád vétségében, amiért őt - halmazati büntetésül - 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett, fogházbüntetésre ítélte.

A vádlott e bűncselekményeit a 2002. év szeptember hó 30. napján követte el.

A próbaidő a 2009. év szeptember hó 4. napján telt volna le eredményesen.

V-re az üldöztetéses és féltékenységi túlértékelt eszmék jellemzőek, gondolkodását alapvetően az általa vélt és valós sérelmei határozzák meg. Fanatikus igazságkeresése, a szenzitív-paranoid élményfeldolgozás, a realitáskontroll csökkenéséhez, perlekedő, kveruláns viselkedés kialakulásához vezetett. A társadalmi normákat öntörvényűen alkalmazza, céljai elérése érdekében zsaroló, manipulatív eszközöket is igénybe vesz. Emocionalitását felszínesség, egocentrizmus, az empátiás készség nagymértékű csökkenése jellemzi, akadályozva az elmélyültebb kapcsolatok kialakulását. Mentális fékrendszere laza, érzelmileg telített helyzetekben jellemzők rá az impulzív reakciók.

V a bűncselekmény elkövetésekor és jelenleg is az elmeműködés kóros állapotában - a paranoid személyiség fejlődés talaján kialakult paranoid személyiségzavarban - szenvedett, illetve szenved, amely közepes fokban korlátozta őt abban, hogy cselekménye társadalomra veszélyes következményeit felismerje, illetve, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.