A Pécsi Ítélőtábla Pf.20061/2018/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 152. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 205/B. §, 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20261/2016/22., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20061/2018/5.*

***********

íéPécsi Ítélőtábla

Pf.V.20.061/2018/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Pap Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ......Törvényszék 2018. február 14-én meghozott .../22. számú ítélete ellen a felperes által 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget, a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az alperes jogelődje, a ... (a továbbiakban: alperes) a felperessel 2008. április 21-én kötötte meg HIT 1377408 számú kölcsönszerződést, amelynek alapján egy Chevrolet Aveo típusú személygépkocsi megvásárlásához 1.700.000 forint kölcsönt nyújtott, amit a felperes 120 havi részletben (40 x 17.296 forint, azt követően 80 x 25.944 forint induló törlesztőrészlet mellett) összesen 2.767.360 forint megfizetésével vállalt visszafizetni. A szerződés szerint a teljes hiteldíjmutató 10,76%, a mértékadó devizanem pedig svájci frank volt. A szerződés tartalmazta, hogy a kölcsönbevevő által választott kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási módja a fix törlesztőrészletekkel rendelkező devizaalapú finanszírozás (fix devizakonstrukció). A kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a futamidő végén történik. A fizetendő kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) esetén a futamidő azonos törlesztőrészletek mellett meghosszabbodik. Rögzítették a felek, hogy az egyedi kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező HIT/2005.06.01. számú Üzletszabályzat tartalmazza. A felperes, mint kölcsönbevevő kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak elválaszthatatlan részét képező opciós- és adásvételi szerződésben, valamint az Üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azokat a jelen szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismeri el, és az Üzletszabályzat átvételét a szerződés aláírásával nyugtázza.

Az Üzletszabályzat I. része tartalmazza az alkalmazott fogalmak meghatározását, így rendelkezik a normál devizakonstrukcióra, a fix devizakonstrukcióra vonatkozó szabályokról, meghatározza a törlesztőrészlet, a kamat, a mértékadó devizanem és kamatláb, az árfolyam, a mértékadó árfolyam és a rendkívüli árfolyamesemény fogalmát, valamint a kamatváltozás és az árfolyamváltozás eseteit. Az Üzletszabályzat IV., V. és VI. pontjai szabályozták az esedékes törlesztőrészletre jutó kamatváltozás és árfolyamváltozás kiszámításának módját.

Az Üzletszabályzat V.6. pontja szerint, amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt mértékadó devizanem nem magyar forint, a kölcsönszerződés devizaalapú szerződés, amely esetben a kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az euró keresztárfolyamának változása. Az Üzletszabályzat XI. része tartalmazta a fix devizakonstrukcióra vonatkozó különös rendelkezéseket, amelyek szerint a kölcsönszerződés futamideje a felek minden egyéb külön jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik a kamatváltozás II. megfizetésére rendelkezésre álló fizetési határidő időpontjáig, a kölcsönbevevő a kamatváltozás II.-t kamataival együtt a törlesztőrészletekkel egyező összegű havi részletekben fizeti meg az utolsó törlesztőrészlet megfizetését követően. Rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén azonban a hitelező jogosult az esedékessé vált törlesztőrészletekre jutó kamatváltozás II.-t a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni.

A hitelező és a ... Kft. között létrejött együttműködési megállapodásnak megfelelően a hitelező képviseletében bélyegzőjének használatával a szerződést az autókereskedő ... Kft. értékesítője, tanú írta alá, akinek az eljárását az alperes utóbb írásban jóvá is hagyta.

A felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsönbevevő kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek biztosítására szerződéssel opciós jogot alapítottak a hitelező javára a pénzkölcsön felhasználásával megvásárolt gépjárműre.

A kölcsönszerződés 2014. május 15-én az alperes felmondása folytán megszűnt, ezt követően a felek megállapodtak a gépjármű közös értékesítésében, amely foganatba ment, annak kapcsán az eladási árral elszámoltak.

A felek között megtörtént a 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás, amely felülvizsgáltnak minősült.

A felperes módosított keresetében kérte a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását és annak jogkövetkezményeként a szerződés hatályossá nyilvánítását, a jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozóan a felek közötti elszámolás alapján összegszerűen megjelölt kérelme szerint a felperessel szemben fennálló tartozása - a hitelező által nyilvántartott összeggel szemben - 272.170 forint.

A szerződés érvénytelenségét a hitelező jogszerű aláírásának hiányára alapította. Előadta azt is, hogy az üzletszabályzatot a szerződéskötéskor nem ismerhette meg, az nem vált a szerződés részévé. Állította, hogy a kölcsönszerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213.§ (1) bekezdés a) pontja alapján azért érvénytelen, mert nem tartalmazza a szerződés tárgyát, azaz a kölcsön devizaösszegét. Arra is hivatkozott, hogy a szerződés nem biztosította a forintban meghatározott kölcsönösszeg devizában kifejezett egyenértékének kiszámíthatóságát sem. A kölcsönszerződést a Hpt.213.§ (1) bekezdés b) pontja alapján is érvénytelennek tartotta, mert a szerződés nem tartalmaz semmilyen költséget, díjat, amelyet a THM számításánál figyelembe kell venni, kizárólag a THM került feltüntetésre. Hivatkozott arra is, a kölcsönszerződés érvénytelenségét eredményezi az is, hogy az árfolyamkockázatot a felperesre hárító szerződéses kikötés tisztességtelen. Ezt arra alapította, hogy a szerződéskötés során a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás alapján a felperes nem volt tisztában az árfolyamváltozás kockázatával, ami miatt alappal gondolhatta úgy, hogy annak semmilyen reális valószínűsége nincs.

Kérte továbbá a per tárgyalásának a felfüggesztését az Európai Unió Bírósága előtt C-483/16., C-51/17., C-118/17., és C-38/17. szám alatt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárások befejezéséig.