A Fővárosi Törvényszék Bf.5211/2008/4. számú határozata rablás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 38. §, 77. §, 83. §, 89. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 85. §, 117. §, 155. §, 258. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Csák Zsolt, Kiszel Zoltánné dr. Nyekita Györgyi, Tóth Erzsébet

Fővárosi Bíróság,mint másodfokú bíróság

27.Bf.XXII.5211/2008/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2008. május 22. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T

A rablás bűntette miatt vádlott neve vádlott ellen indult büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2007. október 10. napján kihirdetett 12.B.XXII.715/2007/14. sz. ítéletét megváltoztatja.

Az eljárás során lefoglalt és .... tételszám alatt bevételezett tárgyak közül a 2. tételszám alatt szereplő 1 db ... fúróhegyet elkobozza,

a többi tárgy lefoglalását megszünteti és az 1. tételszám alatt szereplő ... típusú karórát személy1 sértettnek kiadni rendeli, míg a 3. tételszám alatti üvegmintát megsemmisíteni rendeli.

Az állam terhén maradó bűnügyi költség összege 30.450 Ft.

A vádlott személyi igazolványának száma: ....

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a vádlott a másodfokú eljárás során felmerült 3.900 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s

A Budai Központi Kerületi Bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében. Ezért őt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Beszámítani rendelte a kiszabott börtönbüntetésbe a vádlott által előzetes fogvatartásban eltöltött időt, annak esetleges végrehajtása esetén. Kötelezte a vádlottat a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére és rendelkezett a fennmaradó bűnügyi költség Magyar Állam által történő viseléséről is.

Az ítélet ellen a vádlott és védője esetlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A védő perorvoslatát írásban is indokolta.

A Fővárosi Főügyészség a .... számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A fellebbezések nem alaposak.

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a Be. 348. §-ának (1) bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 361. §-ának (1) bekezdése alapján kitűzött nyilvános ülésen felülbírálta.

Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, a tényállás felderítése érdekében a törvényben meghatározott feladatának eleget tett. A bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat beszerezte és példaértékű alapossággal vizsgálta meg a rendelkezésre álló összes bizonyítékot.

A Be. 351. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, a fellebbezéseket új tényeket nem állítottak, új bizonyítékra nem hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, ítélete iratellenes megállapítást nem tartalmazott, bizonyítékértékelő tevékenysége során logikai hibát nem vétett.

A másodfokú eljárásban felmentő határozat eljárásjogi okból sem születhetett, az a jelenleg hatályos eljárásjogi törvény szerint kizárt. A Be. 351. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel ugyanis eltérő bizonyító erőt a másodfokú bíróság nem tulajdoníthat a rendelkezésre álló konkrét bizonyítékoknak, mint amit az elsőfokú bíróság állapított meg. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a sértettet és a tanúkat a Be. 85. §-ának (3) bekezdése alapján kizárólag az ún. mentő körülmény elhallgatására nem figyelmeztette, azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint ez nem minősül olyan eljárási szabálysértésnek, amely az ítéletet felülbírálatra alkalmatlanná tenné. A másodfokú bíróság határozott álláspontja, hogy a törvényi figyelmeztetéseket egyéniesítve kell alkalmazni, mindig az adott ügyben, az adott személyre vonatkozóan, az adott tanú, szakértő felé kell, hogy elhangozzék a törvényben meghatározott figyelmeztetés. A tanúk részéről mentő körülmény tudomása a jelen ügyben fel sem merült.

Az elsőfokú bíróság valamennyi bizonyítékot értékelési körébe vont és valamennyi bizonyítékra figyelemmel volt, amikor példaértékűen indokolta a döntését.

Helyesen hivatkozott arra, hogy a vádlotti állításokat a büntetőeljárás egyetlen szakaszában sem igazolta olyan adat, tény, bizonyíték, okirat, amely a sértett szavahihetőségét kérdőjelezhette volna meg. Ugyanakkor, amíg a vádlotti állításokat semmi nem igazolta, a sértetti állítást támasztották alá tanúvallomások. Az elsőfokú bíróságnak a tekintetben kellett jogi következtetést levonnia, hogy a rablás megállapításához szükséges, a vádlott által ún. "elegendő" erőszak alkalmazására került-e sor.

Messzemenően osztotta a másodfokú bíróság azt az első bírói álláspontot, hogy a vádlott a táska megtartása érdekében alkalmazott erőszakot, hiszen az összes bizonyítékát értékelve és mérlegelve megállapítható volt, hogy a vádlottnak bőven lett volna lehetősége és ideje is arra, hogy az általa már eltulajdonított táskát elengedje. A vádlott ugyan a büntetőeljárás során hivatkozott arra, hogy ő már elengedte a táskát, amikor a sértett és a tanúk őt elfogták és leteperték a földre, azonban ezt az állítást semmi nem igazolta, sőt ezzel ellentétben azt a sértetti állítást támasztotta alá az összes tanú vallomása, hogy nem kívánták a vádlottat bántalmazni, kizárólag az volt a cél, hogy az általa már eltulajdonított, a sértett tulajdonát képező táskát adja vissza.

Azt is helyesen, logikus érveléssel és meggyőzően indokolta az elsőfokú bíróság, hogy kizárólag a sértett vonatkozásában került sor a gázspray alkalmazására, mégpedig akkor, amikor a sértett tulajdonát képező táska még a vádlottnál volt.

Hivatkozott a vádlott és védője az erőviszonyokra is, eszerint a vádlott apró termetű, alacsony, vékony testalkatú, míg a sértett magas, testes ember és nem egyedül, hanem a kollégáival próbálta a vádlottól visszaszerezni a táskát és a helyszínen tartani a rendőri intézkedés megkezdéséig.